A vitorlázók 10+1 főellensége

A vitorlázás nem éppen zavartalan dolog. A hajós életet és a hajós életét számtalan kisebb-nagyobb kódolt buktató nehezíti. Összeszedtük a legbosszantóbb, legveszélyesebb nyűgöket és listába foglaltuk őket. Aki régóta hajózik, az ráismer ezekre, aki csak most ismerkedik a sporttal, az jó ha tudja, mire készüljön.

Szöveg és kép: Vitorlázás Magazin

  1. Pókok

Nincsen hajó pókok nélkül. Senki sem érti, hogyan jutnak fel a fedélzetre, honnan tudják/érzik, hogy az a néhány kötél, amely a parthoz csatlakozik, az micsoda jó helyre vezeti őket. Bárhogyan is jutnak fel, a pókok bizony egyszerűen hozzátartoznak a hajózáshoz, amit minden alkalommal tapasztalhatunk, ha felhúzzuk a lazyben tárolt grószt, vagy ha csak nekidőlünk a korlátnak. Aki undorodik/fél tőlük, az jobb, ha nem kezd vitorlázni. A hajón mindez érthető persze, de egy félmondatot megér az is, hogy vajon a kikötők üzemeltetői miért hagyják, hogy a közösségi épületek és terek is tele legyenek velük. Aki éves szinten sokszázezer forintot fizet a hajóhelyért, az joggal várhatna el némi takarítást a parton, nem?

  1. Szúnyogok

A pókokkal szemben a szúnyog-gond némileg jobban kezelhető, hiszen a vérszívók jellemzően este jönnek elő. A parttól távol jobb a helyzet, de az alvást könnyen megnehezíthetik a hajón a kikötőben. Rutinos hajós tart a kajütben valamilyen elektromos riasztót és szprét, az ügyesebbek pedig csinálhatnak hálót a lejáratra. (Ez nem is olyan egyszerű, mint hinnénk.) Az esti borozás a kokpitban azonban csak gyakori kézmozdulatokkal működik…

  1. Vízirendőr

Évtizedekig hajós-kollegiális viszony volt a vitorlázók és a rend hajós őrei között – de valamiért ez az elmúlt pár évben borulni látszik. Egyre több hajós panaszkodik arra, hogy fölösleges zaklatásnak vetették alá, mondvacsinált ürüggyel bűntették meg – míg a rendőrök az egyre fegyelmezetlenebb hajósokra vannak egyre jobban kibukva. Mindez persze főleg jóidőben igaz, ha gáz van, továbbra is visszaváltoznak a régi segítőkké, de a horgonyzást jelző fekete gömb hiánya, a lejárt tűzoltókészülék és a kellő számú mentőmellény hiánya jóidőben már nem számít bocsánatos bűnnek. Mindenesetre mostanában jobb tartani tőlük.

  1. Túl gyenge szél

A túl erősnél talán jobb a túl gyenge szél, hiszen motorral is ki tudunk zümmögni a kikötő elé és legalább csobbanhatunk egy kicsit. De szélcsendben aszalódni a rekkenő napon nem jó buli, könnyen elveheti a kezdők kedvét a játéktól. A tervezett túrát törli, a családi vitorlázást romba dönti a szélhiány – átkozzuk is eleget.

  1. Túl erős szél

A balatoni hajós kényelmes – egyszerűen azért, mert sok tengeri kollégájával ellentétben nem muszáj mindig és minden körülmények között kifutnia. Ha nem vagyunk adrenalinvadász vagánykodó típusok, akkor nem szeretjük a túl nagy szelet. Hideg is van, nagyon dől a hajó, folyton figyelni kell és rengeteget a munka a kötelekkel is. És még a kikötés is rémálom lehet. Persze mindenkinek mást jelent a „túl erős szél” fogalma, de az biztos, hogy ami a saját értékrendünk szerint már ebbe a kategóriába tartozik, az nem a barátunk.

  1. Sekély víz

Tudjuk persze, hogy a déli part nagymerülési hajóval csak kellő távolságból csodálható, és biztosak vagyunk benne, hogy nem mi leszünk az a következő óvatlan hajós, aki felakad – de ez azért szinte napi szinten megesik valakivel, aki biztosan szintén úgy gondolkodott, mint mi. Jobb tisztes távolságot tartani ott, ahol erre szükség van.

  1. Rossz szomszéd

Nagyon meg tudja keseríteni az ember életét, ha rossz hajószomszédot fog ki. Könnyen elmérgesedik a viszony, ha a szomszédban hajnalig tart a buli a kokpitban és nem tudunk tőle aludni – vagy fordítva: ha csendet szeretne, amikor mi végre kiengednénk egy kicsit a gőzt… De talán még rosszabb, ha a gondatlan kolléga hajója rendszeresen rosszul van kikötve, és pufferek nélkül karistolja a gélezést a saját bárkánk oldaláról, és hiába szólunk miatta, s ha újrakötjük, még mi kapunk ki, mert miért mertünk hozzányúlni, jól volt az úgy…

  1. Figyelmetlen fürdőző

Külön partmenti veszélyforrást jelent a kikötők szája előtt önfeledten pancsoló, figyelmetlen fürdőzők hada. A tapasztalatok szerint jelentős részük süket és vak, egyáltalán nem látja az érkező hajót, nemritkán 2-3 irányváltást is kierőszakol, és szinte lehetetlen a HSZ-nek megfelelően a parttól távolabbi oldalon elhaladni mellette. A legnagyobb baj az velük, hogy fogalmuk sincs róla, hogy a vitorláshajón nincsen fék…

  1. Hínár

A kilencvenes években még azt sem tudtuk, hogy léteznek a hínár gyűjtőnév alatt számon tartott vízinövények – de pár éve egyre több bajt okoznak. Szinte nincs olyan hajós, aki az idén legalább egyszer bele ne futott volna a keleti medence északi karéjának mintegy 250 hínárosának valamelyikébe, hogy aztán 5-10 merüléssel vagdalja a propellerre és a tőkesúlyra csavarodott szárakat. (A témáról bővebben lásd Kávé Mellett rovatunk cikkét a 114. oldalon!)

  1. Horgász

Ha a hínár beszélni tudna és túlfejlett öntudattal rendelkezne, alighanem horgászként folytatná pályafutását. Józsi bácsiék minden kikötő szájánál ott tanyáznak, damiljaik ugyanolyan veszélyesek a hajócsavarra és a tengelyre, mint a vízinövények, csak ők még kiabálnak is velünk, hogy miért járkálunk arra, minek nekünk kifutni vagy kikötni… Van bennük egy kicsi a lista 3. helyén szereplő figyelmetlen fürdőzőből is, hiszen csónakban ülve kifejezetten közveszélyesek lehetnek, éjszaka sokan mindenféle világítás nélkül kóvályognak. Többek között ugyanaz a baj velük, mint a biciklisekkel: nem kell ismerniük a vonatkozó közlekedési szabályokat, elvárják, hogy más vigyázzon rájuk, és rettentően önérzetesek. Tisztelet a kivételnek persze.

+1. A vitorlázó

Az összes eddig sorolt „ellenséget” és veszélyforrást könnyebben-nehezebben ugyan, de képesek lehetünk kezelni – önmagunkkal azonban nehéz küzdeni. Általános tapasztalat, hogy a legnagyobb veszélyt a vitorlázóra maga a vitorlázó jelenti. Önálló rizikófaktor lehet például a saját hanyagságunk, hiszen az apró-cseprő és súlyos műszaki hibák mind megelőzhetők lettek volna egy kis odafigyeléssel, és a rázós helyzetek sem alakulnának ki, ha nem hagynánk. A túlzott kockázatvállalást, a rossz döntéseket és a gondatlanságot nem foghatjuk másra – így mielőtt másokat szidnánk, nézzünk jól a tükörbe!

Hozzászólások

Kövess minket a Facebookon is.