Teljes körű meder- és kikötőtérkép elkészítésén fáradozik a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság, amelyen a Balaton minden akadását, -törését, de még a szabad kikötőhelyek elérhetőségét is megmutatnák az érdeklődőknek. Az EU-forrásokból tervezett projekt várhatóan 2020-ra fejeződik be.
Évtizedeken át csak elnagyolt térképek alapján lehetett megismerni a magyar tenger aljának egyenetlenségeit, amelyek nem csak a hajózók, de a horgászok számára is fontosak.
– Mindössze 7-10 keresztszelvény felmérése és felrajzolása alapján készültek eddig átfogó térképek a Balatonról, mert egy komoly műszeres felmérés meglehetősen drága feladat – tájékoztatta lapunkat Dr. Csonki István, a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság (KDTVIZIG) vezetője. Most azonban ez a munka már a derekán jár, mert tavaly Európai Uniós forrásokból sikerült elérni, hogy felmérjék a tó medrének domborzatát. – A Csoma mérőhajó a múlt szezonban járta a tavat és ultrahangos mélységméréseket végzett. Ez a berendezés egy méternél mélyebb vízrétegben képes mérni a talajegyenetlenségeket. A hajó elvégezte munkáját, most már „csak” az adatok kinyerése és a szintvonalas domborzati térkép megrajzolása van hátra – összegezte a vízügyi igazgató.
Várhatóan a napokban írják alá azt az uniós támogatási szerződést, amely lehetővé teszi a hatalmas munka további folytatását, így ha minden a tervek szerint alakul, akkor 2020-ra elkészülhet egy teljes körű Balaton-atlasz, amely azonban a mostanáig befejezett mérések eredményeinél is több információt tartalmaz majd a tóról, de még parti létesítményekről is.
– Persze ez már nem vízügyi feladat, de ha a domborzati térképet egy esetleges mobil-applikációval le lehetne tölteni, akkor akár olyan többletinformációkat is tartalmazhat, mint a balatoni kikötők szabad hajóhelyeinek száma, a kikötést nehezítő akadások megjelenítése, de további turisztikai információkkal is bővülhet.
A vitorlázók, hajózók igényeit kielégítő lehetőségek mellett egy ilyen atlasz ökológiai, vízrajzi előnyöket is hordozna magában.
– Igazgatóságunk szeretné megismerni a mederfenéken lezajló iszapmozgásakot és a híg iszapréteg, az úgynevezett „lutya” helyenkénti vastagságát, fizikai és kémiai összetételét. Szerencsére a tó vízminősége ma már kiváló, de az iszap teljes körű feltérképezésével olyan adatokhoz jutnánk, amellyel akár későbbi változások következményeit is képesek lennénk lemodellezni. Például azt, hogy egy újonnan kialakítandó kikötő megépítése hogyan befolyásolja a meder, az iszapmozgás változásait. Sőt: mivel az iszapréteg esetében a kémiai összetételt is vizsgáljuk, az így nyert adatok segíthetnek felderíteni azokat a pontos helyeket, ahol esetleg szükség lenne vízminőség-védelmi kotrásokra.
A vízügyiek szerint ez azonban ismét csak nem olcsó és nem egyszerű feladat. Ez az oka annak, hogy bár a tó medrének egyenetlenségeit már felmérték, a valódi, praktikus és megbízható Balaton-atlasz elkészültére még várniuk kell a hajózóknak és a horgászoknak egyaránt.
Szöveg: Bata Zsuzsanna
