Vitorlázás a kijárási korlátozás alatt: mit lehet és mit nem?

Lehet vitorlázni a kijárási korlátozás ideje alatt? Vízre tehetjük a hajókat? Vonulhatunk önkéntes karanténba a hajónkon? Többek között ezeket a kérdéseket jártuk körbe magazinunk állandó jogi szakértője, dr. Csicsely Tamás segítségével.

Szöveg: Lénárt Attila, Kép: VM Archív

Alighogy bevezették a kijárási korlátozást, szinte azonnal megtelt a közösségi média az azzal kapcsolatos véleményekkel, hogy vajon mindez mit jelent a vitorlázókra nézve. Az álláspontok elég szélsőséges mértékben különböznek: sokak szerint a hajósok szinte kivételt képeznek, rájuk nem is nagyon vonatkoznak a bevezetett szabályok, míg mások szerint már az is helytelen, ha valaki egyáltalán azt fontolgatja, hogy lemenjen a hajójához. A véleménykülönbségek érthetők, hiszen valóban rengeteg olyan kérdés merül fel ezügyben, amelyekre nem is olyan egyszerű a válasz, mivel a rendelet szövege és a jogszabályalkotók szándéka a vitorlázók szempontjából nem minden esetben fedi egymást.

Figyelem: nem kiskapukat villantunk fel, csak tisztázzuk, mit lehet és mit nem. Állandó jogi szakértőnk, dr. Csicsely Tamás közreműködésével sorra vettük a legfontosabb kérdéseket.

Vitorlázhatunk a Balatonon a kijárási korlátozás bevezetése utáni helyzetben?
Igen, de vannak korlátozások. A kormány által március 28-tól életbe léptett korlátozás értelmében egyéni szabadidős sporttevékenység csak „külterületen, valamint a települések belterületén – lehetőség szerint a zöldterületeken – egyedül vagy ugyanazon háztartásban élőkkel közösen folytatható azzal, hogy másoktól legalább 1,5 méter távolságot kell tartani.”
A Balaton partja kétségkívül zöld területnek számít, és véleményünk szerint a vízterület is ehhez hasonló. A vitorlázás pedig szabadidős sporttevékenység, – tehát vitorlázni lehet, csak közösen versenyezni nem. A hajón csak szűk (egy háztartásban élő) családi körben lehetünk. Másokkal csak úgy, hogy maximum annyian lehetünk a hajón, hogy az előírt másfél méteres biztonsági távolság betartható legyen. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos hajó kokpitjában csak nagyjából ketten tartózkodhatnak egyszerre! A rendelet felülírja a hajólevélben szereplő szállítókapacitást, nem védekezhetünk azzal, hogy hány személyre van vizsgáztatva a hajó, ha nem tartható be a fedélzeten a szükséges távolság az egyes személyek között!

Lemehetünk mondjuk Budapestről Balatonra a hajónkhoz?
Ha szabadidős célú vitorlázásra megyünk, és a hajó már vízen van, akkor nem sértjük a rendeletet, ha elmegyünk a kikötőbe és kimegyünk a vízre (természetesen az előző pontban vázoltak mellett). A rendelet ugyanis nem szabályozza, hogy az otthonunktól milyen messze folytathatjuk a szabadidős sporttevékenységet.
De ha a hajó nincs még vízen, és a vízretételhez mások segítségét kéne igénybe vegyük, akkor már kérdéses, hogy erre lehetőségünk van-e. A kijárási korlátozás alóli felmentések között nem szerepel olyasmi, hogy „hajóvízretételi szándékú kimozdulás” vagy hasonló. A jogszabályalkotó szándéka nyilvánvalóan a lakosság mobilitásának és az egymás közötti kontaktusok számának korlátozása volt, az ilyen célú mozgás ezzel nincs összhangban.

Ha mi nem is, de a kikötő vízre teheti a hajókat?
Határozottan igen. Ezt semmi sem tiltja.

Nyitva lehetnek a kikötők?
Igen, de az éttermek, büfék nem. És a kikötőben tartózkodó bérlőknek be kell tartaniuk a másfél méteres kötelező távolságot, és csakis szabadidős sporttevékenység céljából tartózkodhatnak ott. A munkavégzési céllal kapcsolatos kivétel nem vonatkozik arra, hogy mi magunk szeretnénk munkákat végezni a hajónkon!

Leköltözhetünk a balatoni nyaralóba a kijárási korlátozás időtartamára?
A rendelet nem írja elő, hogy kötelezően a lakcímünkön kell tartózkodnunk. (Ezt nehéz is lenne betartatni, mivel sokan valójában nem is a hivatalos címükön laknak, és hatóságoknak egyébként sincs kapacitása ellenőrizni ezt.) A szabály nyilvánvalóan arra vonatkozik, hogy egy helyen legyünk, ne mozduljunk ki feleslegesen, ne utazgassunk, ne találkozzunk másokkal. Ha tartósan a nyaralóban szeretnénk tartózkodni, megtehetjük, ezt semmi sem tiltja – de már nem számít jogkövető magatartásnak, ha a „leköltözést” most, a korlátozások bevezetése után szeretnénk megtenni. Leköltözni a március 28.-a előtt volt szabályos, most már nem, ez a hajó elment.

Leköltözhetünk a hajóra is a kijárási korlátozás időtartamára?
Szabályosan már nem költözhetünk oda (lásd az előző pontban), viszont ha már ott vagyunk, a rendelet szövege nem zárja ki, hogy ott is maradjunk, ha a körülmények adottak. Szűk családi körben, és csak a hajó saját mosdóját és mellékhelységét használva elméletben lakhatunk a hajónkon, ha a kikötőben nem érintkezünk másokkal. Ezt a logikát követve, egyedül és a családunkkal hajózhatunk is. Ellenőrzés esetén, akár vízen, akár szárazon történik, igazolnunk kell tudni, hogy jogszerűen tartózkodunk a kikötőben, tehát a hajólevélnek és a kikötő bérleti szerződésnek nálunk kell lennie. További feltételnek kell tekinteni azt is, hogy otthonról (jelen esetben: a hajóról) tudjuk végezni a munkánkat, ha dolgozunk Bár a rendelet nem szabályozza, hogy legfeljebb mennyit utazhatunk a munkahelyünk és a lakhelyünk között (ezt nyilván nem is lehet szabályozni), de a jogszabályalkotók szándékával nyilvánvalóan ellentétes lenne, ha Balatonról szaladgálnánk fel mondjuk egy budapesti irodába minden nap, ezzel potenciális növelve a járvány terjedésének veszélyét.

Hozzászólások

Kövess minket a Facebookon is.