Az első futamban bemutatkozásképpen egy első hellyel nyitottak, aztán sikerült begyűjteni egy fekete zászlós rajtbüntetést. Innentől már nagyon kellett koncentrálni, hiszen az egyetlen kieső már megvolt… Aznap egy ugyancsak remek ötödik hellyel zártak, jelezve, hogy fel tudnak állni egy elrontott rajt után is. Ez önmagában a klasszisok tulajdonsága, de ezt még sikerült megfejelni a zárónap két futamgyőzelmével, ami végülis az abszolút elsőséget jelentette. Mivel a versenyen csak a csoportküzdelmekben szerzett pontok döntöttek, borítékolható volt a szoros állás. Ezúttal az első három helyezett egység azonos pontszámot szerzett, a magyarok három nyert futama döntötte el számukra az aranyat.

Második magyarként a harmincadik helyen végzett a Tóth Attila – Borda Levente páros (Spartacus VE), a képzeletbeli nemzeti bronz Juhász Emíliának és Lacza Borókának (Kereked VK) jutott, ők harmincegyedikek lettek. A többi magyar kettős eredménye a csatolt eredménylistán látható. Ehhez egy megjegyzés: jó látni a listán vadonatúj, fiatal magyar párosokat, ez a mostani volt minden bizonnyal az első nemzetközi versenyük. A mezőny második felében végezve is egészen biztos, hogy rengeteget tanultak, hiszen a tengeri viszonyokat, az ilyen nagy mezőnyökben való rajtolás, helykeresés technikáját és taktikáját idehaza nem lehet megtanulni. A tapasztalatok megvitatásában, gyakorlati alkalmazásában az edzőiknek lesz döntő szerepe. A 29er hajóosztállyal dolgozó szakemberek kvalitásait ismerve ezen a területen is borítékolható a siker.