Jön a nagy mediterrán verseny – így ment tavaly a Wild Joe

Hagyományosan a partvédő erőd ágyúlövése indítja el október utolsó előtti hétvégéjén a legnagyobb mediterrán jachtversenyt, a Rolex Middle Sea Race-t. Az indulók között az idén is ott a Wild Joe csapata, amely egyszerűen brillírozott a Földközi-tengeren. Ráadásul 2019-ben nem csak nekik szurkolhattunk, hanem még két másik hazai érdekeltségű csapatnak is. Visszatekintő a tavalyi versenyre.

Remek versenyt hozott a 2019-es Rolex Middle Sea Race a Wild Joe csapatnak. Két Sydney-Hobart menőtől igazán nem szégyen kikapni a legrangosabb európai tengeri regattán – hát még két magyar csapat számára! A 2019-es, immár 40. Rolex Middle Sea Race-t a FastNet-győztes Rambler 88 nyerte ugyan, mégis a magyarok ünnepelhettek a legboldogabban a befutó után. A Király Zsolt által kormányzott R’92 Pendragon és a Józsa Márton által kormányzott Wild Joe teljesítménye nem hogy nagykönyvbe, hanem emlékműre kívánkozik, hiszen a 3. és a 4. helyen futottak be a 606 mérföldes Málta-Szicília-Lampedusa-Málta között rendezett őszi regattán az ötszörös győztes Rambler és a Fastnet-nyertes Wizzard mögött.

Persze, ez a beérkezési sorrend volt, amelynek csak a győztese, a „line of honours winner” részesül külön díjazásban. Valójában a Wild Joe-t IRC-számítás szerint a saját osztályában (IRC I) az ötödik, az R’92 Pendragont pedig a 7. helyre rangsorolták. (Józsa Mártonék ORC-ben is indultak, az ORC1-ben ezüstérmet ért az idejük, összesített ORC-ben 17., míg az összesített IRC-ben a 26.-ak lettek, két helyet verve ott is a Pendragonra. Érdekesség, hogy az abszolút elsőként célba futó Ramblert az összesített IRC-ben a 17. helyre rangsorolták. Az eredmények között mindenki kedve szerint válogathat itt.)

A győztes Ramler 88 befutója – fotó: RMYC/Alex Turnbull

Mindkét hajó remek meneteket produkált a változó, hol gyenge, hol erősszeles versenyen. A változó szelet emelte ki Gémesi Jóka (Wild Joe) beszámolójában, amely szerint a csapat számára a legnagyobb öröm az volt, hogy mind gyenge szélben, mind az erős széllel szembeni cirkálásban tudták tartani a nagyobb és gyorsabb hajókat. A kezdésnél az erre a versenyre a Maxi Yacht Rolex Cup-on még egy másik hajón versenyző Dénes Bencével is kiegészült Wild Joe csapata jól rajtolt, majd elugrott a mezőny elejével, kicsivel később pedig a későbbi győztes Rambler 88 mögé kerülve az összes IRC és ORC kategória vezető posztját hozta. A csapat végig megtartotta a vezető helyét a kategóriákban és sikerült úgy helyezkednie a leálló szelekben is, hogy az érkező frissülésekkel a leghamarabb tudjon elszökni. A szélcsendes zónában volt olyan szituáció, amikor 3 váltás (12 óra) alatt 3 mérföldet haladt előre a hajó, de ebből is jó felállást sikerült produkálni.

Akcióban a WIld Joe legénysége – fotó: Gémesi Jóka/Wild Joe Facebook

A csapat beszámolója szerint Lampedusa után volt talán a legerősebb feladat a versenytársakénál rövidebb hajóval az óriásira nőtt hullámokban és a 20-22 csomós szélben cirkálni. Itt volt olyan szakasz, amikor teljesen szembe érkeztek a hullámok, de erre már volt tapasztalatuk és jobban tudták vinni a hajót a többieknél. Három kormányosuk volt, Józsa Marci, Kelemen Tamás és Stuart Bannatyne – a VOR legenda jelenléte mindenkinél nagyon jó kormányzást és hajósebességet eredményezett. Elképesztő átlagtempókat hoztak, a hajó legjobb átlagszámait, sőt etalonjait állították be. A földkerülő ikon nem hagyott rést a lehetőségekben és végig maximumon dolgoztatta a legényeket, ez most már inkább erős tanulásként és tapasztalatként, nem megélt nehézségként rakódik el. Stu egyébként a befutóra fordulásnál is vitorlacserét rendelt el, amit akkor nehezített egy fall elszállása, de a legfiatalabb bowman Dénes Bence, az erős hullámzás ellenére ezt gyorsan megoldotta az árbócra mászva – mesélte Kelemen Tamás a verseny után Gémesi Jóka Facebook-beszámolója szerint.

A Pendragon fedélzetén – fotó: Raffica Sailing Team Facebook

A Rambler és a Wizzard mögött száguldó üldözőbolyt végig a két magyar hajó, a Wild Joe és a Pendragon vezette az Aegirrel és az Aragonnal vállvetve. Király Zsolték hajója papíron ugyan gyorsabb volt az idén jelentős fejlesztésekkel, DSS-szel felszerelt Wild Joe-nál, de a csapat sokkal kevésbé volt összeszokott, hiszen a javarészt a Raffica csapat tagjaiból alig két hónapja összeállt alkalmi legénység közel sem rendelkezett olyan rutinnal, mint az alig egy hónappal korábbi Maxi Yacht Rolex Cup-on harmadik helyen célba érő vetélytárs gárdája. Az R’92 Pendragon mindvégig Józsa Mártonék hajója körül haladt, csak a befutó előtt lépett el tőlük.

A verseny mindvégig nagyon szoros volt az üldöző négyes tagjai között, karnyújtásnyira a céltól alig néhány perc választotta el egymástól a Wild Joe-t, a Pendragont, az Aegirt és az Aragont.

A versenyen egyébként összesen öt magyar egység indult: a már említett Wild Joe és a Pendragon mellett a Lolita ILC40-es Simó Bélával, a Cassiopea 68-as Nobilis Demeterrel, és a Sunday Morning Gál Józseffel a kormánynál.

A szuper magyar eredményeket hozó földközi-tengeri jachtversenyekről a Vitorlázás Magazin 2019/6-os számában olvashattak még részletesebb beszámolót.

Ezek is érdekelhetnek

Hozzászólások

Ajánlataink

Kövess minket a Facebookon is.