Köztudomású, hogy a vásárlás előtt a cég tevékenységi körét valamilyen hajózással kapcsolatos tevékenységgel, mint például a „vízi szállítóeszköz kölcsönzése” kell kiegészítenünk. Cégmódosítás nem szükséges, elég, ha a könyvelő bejelenti a NAV felé, és az általános vélekedés szerint máris elszámolhatóak a hajótartás – egyre növekvő – költségei. Ez papíron szép is lenne, a helyzet azonban nem ilyen egyszerű. A tevékenységi kör csak az első lépés, és sajnos itt sokan meg is állnak. Kevésbé ismeretes, hogy a hajólevéllel rendelkező céges hajók üzemeltetéséhez minden esetben szakhatósági engedély szükséges, még akkor is, ha a cég nem nyújt nyilvános hajós szolgáltatást.
Mi az a hajózási engedély, és ki adja ki?
Köznyelvben charterengedélyként emlegetik a Budapest Főváros Kormányhivatala alatt működő Hajózási Engedélyezési Osztály által kiadott hajózási engedélyt. Ez azonban kicsit megtévesztő, ugyanis nem csak bérbeadáshoz, hanem minden gazdasági célú hajós tevékenységhez ugyanez az engedély szükséges. A vállalkozásra adják ki, itthoni és külföldi vízterületre is vonatkozhat, és több hajó, úszólétesítmény is tartozhat alá. Az engedélyezés költséges, azonban egy adóellenőrzés során elengedhetetlen, hogy a cég rendelkezzen vele.
A törvényes működés két útja
A hajózási engedély megszerzésére két lehetősége van egy vállalkozásnak. Vagy saját névre kér engedélyt, vagy „beadja” hajóját egy engedéllyel rendelkező vállalkozáshoz. Az első esetben a vállalkozásnak alkalmaznia kell egy hajózási üzemeltetési vezetőt, olyan szakembert, aki ilyen végzettséggel és felelősséget vállal a hajó jogszerű üzemeltetéséért. Előnye, hogy minden a cég saját kezében marad, hátránya, hogy adminisztrációban és költségben több terhet jelent. A második megoldás kényelmesebb: a partnervállalkozás rendelkezik a szükséges engedéllyel és szakemberrel, így a tulajdonosnak csak a hajót kell „beadnia” üzemeltetésbe. Ez leveszi a gondot a vállalkozás válláról, a hajólevélbe kötelezően bejegyzendő üzembentartói jog azonban korlátozza a tulajdonos jogait.
Minden céges hajó esetében érdemes lépni
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal sokáig érintetlenül hagyta a hajós területet. Az utóbbi években azonban egyre nagyobb figyelmet fordít a céges hajókra, növekszik az ellenőrzések száma is. Ha egy hajó céges tulajdonban van, de nem rendelkezik hajózási engedéllyel, érdemes mielőbb rendezni a helyzetet. A vállalkozás működése így a jövőben jogszerű és „NAV-álló” lesz, elkerülhetőek kellemetlen meglepetések.
Szöveg: dr. Csicsely Tamás
