Valódi szemle vagy csupán hajóleltár a műszaki vizsga?

Kötelező nyűg, vagy valóban szükséges műszaki ellenőrzés a hajók vizsgája? Vajon mire alkalmas a hazai hajószemle? Elkerülhető a vizsgáztatással a saját felelősség? Különböznek-e a külföldi példák? Erről elmélkedik lapunk korábbi főszerkesztője, Dénes D. István a vitorlazzithhon.hu oldalon közzétett vitaindító jegyzetében.

Havária után felmerül a kérdés: vajon megelőzhető lett volna a baj? Időről időre megvizsgáljuk hajónk legfontosabb elemeit: kiderülhet-e az elhasználódás foka, megelőzhető-e a nagyobb katasztrófa. A tapasztalat azt mutatja, hogy csak az esetek kis százalékában lehetséges a prevenció. Egy autónál a fékek, vagy a futómű állapota könnyen ellenőrizhető, ám kimutatható-e például egy tőkesúlyos hajó esetében a kielcsavarok elhasználódásának foka? Ha szerencsénk van, akkor megjelenik a bilgében a víz és ez jelzi a felfüggesztés problémáit, ám külföldi esetek sokasága bizonyítja, hogy a legtöbbször minden látványos előjel nélkül szakad le a tőkesúly. És ugyanez a helyzet az árbocoknál is: azt nem lehet szemrevételezéssel megállapítani, hogy mikor engedi el a fix kötélzet – a „vantni”- valamelyik elemét a terminál. Természetesen léteznek anyagvizsgálati eljárások ennek megállapítására, de sem itthon sem külföldön nem cipelnek röntgenes berendezéseket a műszaki vizsgára a hatóságok. Már ahol van műszaki vizsga, amelynek értelmét elméletileg éppen az adja, hogy a gondos vizsgálat feltárja a hajó műszaki elhasználódásának mértékét.

És itt előbukik a kérdés: vajon a vitorlás műszaki szemle jelenlegi formájában alkalmas-e bárminek a kiderítésére? Néhány egészen hajmeresztő, az úszóképességet láthatóan veszélyeztethető esettől eltekintve sajnos nem! És ne higgyük, hogy külföldön sokkal jobb a helyzet! Nem lehet minden szemlekor a hajót kiemelni a vízből, netán dőlési tesztet csinálni, miközben mérik a tőkesúly helyzetének változását. Nem vizsgálják továbbá a műanyag hajók héjazatának állapotát és még további, a hajó biztonságát alapvetően befolyásoló tényezőket sem. Ezért is van az, hogy néhány igencsak nagy tengeri hagyományokkal rendelkező országban a kisebb hajóknál nincs időszakos műszaki vizsgálat. Ezekben a hatóság a hajó tulajdonosának felelősségi körébe utalja a hajó megfelelő műszaki állapotának kérdését. A kapitány felel mindenért, abból kiindulva, hogy senki sem olyan felelőtlen, hogy rossz műszaki állapotú hajóval merészkedjen a tengerre.

A honi szemlerendszer jelenlegi formájában egyszerű hajóleltár. Gyakorlatilag abból áll, hogy a szemlebiztos ellenőrzi a felszerelési jegyzékben előírt tárgyak meglétét. Ezt a tulajdonosok nem ritkán a szomszédos hajókról kölcsönvett mentőmellények és egyéb eszközök bemutatásával igazolják és utána évekig senki nem háborgatja őket. A hatóság boldog, mert tekintélyes bevételhez jut a magas szemledíjak begyűjtéséből. Kíváncsi lennék, mi lenne abban az esetben, ha a műszaki szemlét követő napon kormánytörés miatt egy közepes balatoni viharban valaki partra sodródik, és milliós kárt szenved. Ő nyilván azt állítaná, hogy íme, itt a friss papír arról, hogy a hajóm kifogástalan állapotú a hatóság szerint. A hatóság meg valószínűleg rejtett, nem látható hibára hivatkozva hárítaná el a felelősséget. A biztosító – hiszen sok pénzről van szó! – meg felkérne egy igazi szakértőt a kivizsgálásra, aki megállapítaná, hogy a kormánytörés oka a kormányszerkezet elhasználódásából ered, a tulajdonos elmulasztotta a megfelelő karbantartást és ezzel kizárta magát a kártérítésből. Szóval a helyzet mondhatni paradox. Véleményem szerint egyszerű hajóleltárért nevetséges ennyi pénzt elkérni, miközben a sok évre érvényesített hajólevél semmire nem ad biztonsági garanciát. Maradna a józan emberi ész, hogy minden kormányos felelősséget érezzen azokért, akiket a vízre visz és karban tartja a hajóját.

A vitorlázás összetett technikai sport akár versenyszerűen akár hobbi szinten űzzük. Egyszerűen nem helyezhetjük pusztán más kezébe a felelősséget azzal, hogy kijelentjük: műszaki analfabéta vagyok egy villanykörtét sem csavarok be, nem is akarok a hajó biztonsági és műszaki kérdéseivel foglalkozni. Ha valaki erre nem képes, akkor felkereshet olyan szakembert, aki elvégzi a valódi műszaki tartalommal bíró vizsgálatot. A hajó nem autó, a biztonsági infrastruktúra sem olyan szintű. Ez egy adottság, viszont a hajózás minden változatában szorosan kapcsolódik a természethez, az meg adott esetben kíméletlenül bünteti a trehányságot.

Ezek is érdekelhetnek

Hozzászólások

Ajánlataink

Kövess minket a Facebookon is.