Régi igazság, hogy pusztán az, hogy valamit meg lehet csinálni, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy meg is kell csinálni – valahogy így voltak ezzel a hajótervezők a kétéltű, tehát felszíni és búvár üzemmódban egyformán használható luxushajók tervezésével. Nos, így voltak ezzel a legtöbben – egészen mostanáig.
Modern formanyelvűnek, vagy ízlés szerint ufósnak minősíthetjük a hajó orrkiképzését
Bár már Jules Verne megálmodta, még mindig nem épült olyan hajó, amely egyszerre lenne képes fejedelmi kényelmet kínálva a víz alatt és a felszínen is közlekedni. Nos, a tengeralattjáróvá változó szuperjacht talán már nem csak álom – vagy legalábbis már nem sokáig. Egy olasz tervező, Elena Nappi ugyanis hosszas kísérletezés, kutatás és fejlesztés után előállt egy majdnem teljesen kiforrott koncepcióval, amelynek a Carapace nevet adta.
Búvár üzemmódban 13 csomós sebességgel haladhat a hajó az elektromos hajtáslánc segítségével
A luxus-kétéltű hajó tervei lenyűgözőek, és a terv komolyságát egyszerre húzza alá és árnyalja az a tény, hogy Nappi kisasszony az olasz Fincantier hajógyárnak dolgozik – de a cég nem vesz részt az egyelőre még csak az álmok szintjén létező projektben.
Akár Verne regényéből is meríthették ezt az ötletet: hatalmas, kerek nyílás a szalon fölött, kilátással a vízi világra
A 78 méter hosszú, 14,1 méter széles álomhajó a felszínen 16, lemerülve pedig 13 csomós sebességre lenne képes. Hajtásáról egy dízel/elektromos hibrid hajtáslánc gondoskodna. A 11 fős utazóközönség kényelmét 6 tágas kabin, 2 szalon és egy hatalmas fedélzeti terasz szolgálja. Ez utóbbit persze csak akkor lehet használni, ha a hajó éppen a felszínen úszik. Akkor viszont akár bált is lehet rendezni rajta az áttört rácsozatú árnyékoló alatt. Lemerülve persze kevésbé fényűző a hajó térkínálata, de a pazar kilátásról így sem kellene lemondaniuk az utasoknak, hiszen mintegy 11 hatalmas méretű ablakon keresztül csodálhatnák a vízi világot. És nemcsak közvetlenül a felszín közelében, hanem a maximális, 100 méteres merülési mélységben is, hiszen majdnem minden ablak mellett nagy fényerejű lámpák világítanák be a környezetet.
Bármennyire lenyűgöző is a Carapace látványterve, mégsem biztos, hogy valaha megvalósul. Egyrészt azért, mert nagyon drága lenne, hiszen a tökéletes vízzáró technológia, a bonyolult merülési rendszer és a már-már haditechnikát képviselő elektromos hajtáslánc mind csupa költséges mutatvány – nem is szólva az árcédulához illő, fényűző berendezésről… Másrészt a hajógyártók attól is tarthatnak: meglehetősen csekély lenne a kereslet egy ilyesféle luxus kétéltűre. Hiszen luxusjachtot (még ha nem is vallják be gyakran) általában azért vesznek tehetős tulajdonosaik, hogy messziről is jól lássák őket. Csupán kokainbárók és más bűnöző csoportok vezetőinek, esetleg bukott diktátoroknak jönne jól egy ilyen, rejtőzködve is közlekedő szuperhajó. Ők pedig viszonylag szűk piacot jelentenének a leendő gyártó számára…
A fedélzet fölé áttört rácsozatú árnyékolót terveztek, amely lemerülve sem rontja jelentősen a hajó úszóképességét
