Igencsak emlékezetes versenyként marad majd meg a nagykönyvekben a 73. Sydney-Hobart. A Wild Oats XI új rekordot felállítva szelte át elsőként a célvonalat. Mégsem nyerte meg a versenyt – és ezúttal nem csak a handicap-számítás miatt, hanem mert megóvták a futam elején végrehajtott szabálytalan manőveréért. Így a második helyen befutó LDV Comanche lett az első, míg handicap-számítás szerint az Ichi Ban nyert összetettben.
Akadnak biztosan sokan Ausztrália és Új-Zéland kikötői bárjaiban olyanok, akik már most úgy kezdik beszámolójukat egy sör mellett a 73. Sydney-Hobart versenyről, hogy „már az előjelek is furcsák voltak…” És oly sok más „vadásztörténettel” ellentétben ennél van némi igazság ebben a kezdésben. Hiszen egy héttel a verseny előtt villám csapott a legnagyobb esélyes, a Wild Oats XI 45 méteres árbócába. A tízmillió voltos áramütés tönkretette a teljes fedélzeti elektronikai rendszert. A hajót még aznap kiemelték, de meglehetősen kétségesnek tűnt, hogy elkészülnek-e a javításokkal a Boxing Day-re. Végül elkészültek, ami az egyik legfőbb rivális, a Black Jack tulajdonosának, Peter Harburgnak köszönhető, aki minden szükséges pót-alkatrészt a rendelkezésükre bocsátott. Nagyszerű tettéért fairplay-díjat érdemelne – különösen annak fényében, hogy a Wild Oats XI a versenyben aztán megverte a tavalyi győztes hajót.
A Wild Oats XI három csapása
„Remélem, ez a harmadik volt az utolsó csapás, ami hajót érte – mondta Mark Richards, a Wild Oats XI skippere. – Tavaly a tőkesúly mozgató szerkezete hibásodott meg, egy évvel korábban pedig a vihar rongálta meg a nagyvitorlánkat. Most pedig lecsapott ránk a mennykő. Kiálltuk mind a hármat, reméljük, ezzel vége a balszerencse-sorozatnak.” De hamarosan kiderült, hogy nem lett igaza. A Wild Oats XI ugyanis elsőként ért Hobartba, méghozzá rekordidővel – mégsem nyert. Ez ismét egy külső tényező miatt alakult így: a versenybíróság ugyanis másfél nappal a befutó után egyórás időbüntetést szabott ki rájuk a rajtot követő manőverük miatt. Az eset Sydney kikötőjének kijáratánál történt, ahol is Richards vagy nagyon elmért valamit, vagy talán tényleg szándékosan le szerette volna lassítani az LDV Comanche-ot (amivel annak skippere, Jimmy Spithill vádolta). Az mindenesetre tény, hogy a WOXI durván irányváltoztatásra kényszerítette vetélytársát. Az eset számos szögből visszanézhető a közösségi média oldalaira feltett tucatnyi videón, mégsem teljesen egyértelmű. (Ahogyan azt az esethez fűzött kommentek is jelzik, hiszen sokan vannak, akik szerint az eset durva volt ugyan, de nem kifejezetten szabálytalan, vagy legalábbis nem annyira, mint amilyen szigorú büntetést kaptak érte…) A versenybíróság bőven szánt időt az eset kielemzésére, és alapos, meggyőző indoklást is adott ki, így ezt aligha érdemes vitatni.
„Nagyon csalódottak vagyunk, de a nemzetközi testület csak a munkáját végezte. Sajnálatos, hogy úgy látták az esetet, ahogyan látták, de ezt nem lehet megváltoztatni. Jobb, ha inkább már a jövőre koncentrálunk” – fogalmazott az ítélet után Mark Richardson.
Karácsony a versenyfaluban
Persze a 73. Sydney-Hobart nem csak a két élmenőről szólt. A 2017-es versenyre 110 hajó sorakozott fel már Karácsony másnapján. Összesen 14 országból érkeztek résztvevők a futamra. Az ezerfőnyi résztvevő és ismerőseik, barátaik, családtagjaik a már december közepén felállított versenyfaluban és környékén töltötték az ünnepeket. Ez is jól mutatja, hogy a Sydney-Hobart továbbra is egy rendkívül családias hangulatú verseny – még akkor is, ha évről-évre népszerűbb.
A rajt után az LDV Comanche állt az élre, de szorosan a nyomában érkezett a Wild Oats XI. A kezdeti gyenge szél fokozatosan erősödött, ráadásul a Wild Oats XI egy kis privát szelet is fogott, így állva hagyta fő vetélytársát. De hamarosan a Comanche is beindult és újra az élre állt. Ekkor következett be a később oly nagy fontosságúnak bizonyuló, majdnem ütközéssel végződő eset. A Black Jack ennek köszönhetően lépett meg a két nagy esélyes elől – de dicsősége nem tartott sokáig. Alig több mint egy nappal és nyolc órával később már a Comanche araszolt felfelé a Dwight folyón. De hiába épített fel több mint húsz mérföldnyi előnyt az éj leszállta előtt, az utolsó öt mérföldön utolérte és megelőzte a Wild Oats XI. De nem sokáig örülhettek az új rekorddal futott győzelemnek, hiszen Spithillék nem törődtek bele a második helyezésbe, hat órával a befutó után hivatalosan is óvást nyújtottak be a versenybíróságnak.
Várt az első, hogy megtudja, nyert-e
Még javában ülésezett a testület, amikor befutott a verseny tényleges győztese, az Ichi Ban, amely a handicap-számítás szerint nyerte a 73. Sydney-Hobartot. Matt Allen skipper TP52-ese reggel kilenckor futott be a célba, de még órákig kellett várnia, hogy kiderüljön, valóban ők nyerték-e a versenyt, hiszen még jó néhány esélyes (Jason Ward Mills 45-öse, a Chutzpah, a Caprice és a Patrice – Tom Kirby Ker46-osa – még versenyben volt). A szél azonban egyre gyengült 9 óra után, a mögöttük érkezőknek már nem volt esélyük. Így a japánul Nr1.-et jelentő nevű hajó valóban a Nr1. pozícióban végzett a 2017-es versenyen. Persze, ettől még nem volt könnyű dolguk. „Volt néhány komoly pillanatunk az út során. Például amikor a szél elvitte a spinakkerünket. Úgy megcincálta, hogy már csak autóponyvának lesz jó” – fogalmazott Matt Allen a célban.
Sydney-Hobart
A régi rekord 1 nap 13 óra 31 perc 20 másodperc
Az új rekord: 1 nap 8 óra 48 perc 50 másodperc