A SailGP idei harmadik fordulóját alig két héttel az aucklandi menet után rendezték meg, és mivel a javításhoz túl kevés volt az idő, az új-zélandi versenyen megsérült két hajót nem lehetett megjavítani. Így csak 11 csapat állt rajthoz Sydney partjai előtt február utolsó hétvégéjén.
Változatos dobogók változatos szélben
Az ausztrál verseny olyan változatos eredményeket hozott, mint amilyenek a szélviszonyok voltak: szinte minden csapat a dobogóra állhatott a hét flottaverseny valamelyikén, egészen pontosan 11-ből 9. És összesen 5 csapat nyert futamot: a Flying Roots és a Los Gallos kettőt-kettőt, a dánok, az amerikaik és a britek pedig egyet-egyet. A döntőbe végül a spanyolok, az amerikaiak és a britek jutottak be, pontosan ebben a sorrendben. Mi sem jelzi jobban, hogy milyen szorosak is voltak a flottaversenyek, mint az, hogy a második és a harmadik helyen továbbjutó amerikai és brit csapat pontegyenlőséggel ment tovább, Taylor Canfield gárdáját csak azért sorolták előrébb, mert egyel több (öt) dobogós helyezést szereztek az előválogatón, mint az Emirates GBR egysége.
A tapasztalat taktikai játéka
Az amerikaiak már a flottaversenyek során is jelezték, hogy ezúttal bizony komolyan számolni kell velük, hiszen öt alkalommal is a legjobb három között végeztek, egyszer pedig nyertek is. Ennek ellenére a spanyolok toronymagas esélyesnek tűntek a döntő előtt, és a britek is vérszemet kaptak. A Sydney partjai előtt fújdogáló, változó erősségű és irányú, gyenge-közepes szélviszonyok közepette a tapasztalat és az ösztön hirtelen többet számított, mint a nyers tempó és a kockázatvállalás. És bár Canfield még csak második éve vezeti az amerikai csapatot, jól látszott, hogy remekül kezeli a változó viszonyokat. És az amerikai szkipper úgy játszott egész hétvégén – és különösen a döntőben – mint egy nagymester. Igazi taktikai győzelmet húztak be.
A rajtot még a britek kapták el a legjobban, de az amerikaik már az első pályajelnél előrébb jártak, és onnantól kezdve esélyt sem adtak az üldözőiknek. Ezzel a US SailGP Team a második diadalát aratta a sorozatban a 2023-as Spanyol Nagydíj óta, és az elsőt Canfield vezetésével (hiszen 2023 októberében még Jimmy Spithill vezette a csapatot).
Éllovasokból sereghajtók
Amilyen nagy volt az öröm az amerikai csapatnál, olyan nagy volt a csalódás a helyi hősök „táborában”. A BONDS Flying Roos néven versenyző ausztrál egység győztesként jött haza Aucklandból, és minden okuk megvolt arra, hogy lendületesen folytassák a megkezdett formajavulást. A hazai pálya előnye mellett az is mellettük szólt, hogy a korábbi öt Sydney-ben rendezett versenyből hármat is ők nyertek meg. Az idén azonban nem voltak formában: hiába arattak két flotta-győzelmet is, két hatodik és egy tizedik hely után kiestek a döntőért folytatott versenyből. Ennél mindenképpen jobb eredményt várt Tom Slingsby és csapta a hazai közönség előtt.
Új éllovasok az összetettben
Az amerikaiak mellett a britek voltak az ausztrál forduló nyertesei. Igaz, a győzelem nem jött össze, de második helyükkel így is átvették a vezetést az összetett tabellán. Dylan Fletcher gárdája 28 pontot szerzett az első három versenyen, hárommal többet, mint az ausztrálok, akik mögé pedig az amerikaiak zárkóztak föl a harmadik helyre az összetettben 20 ponttal, de lényegében holtversenyben a harmadik versenyen hajósérülés miatt rajthoz sem álló franciákkal.
