A Kishamis rövid története
1896-ban nagy sürgés-forgás volt a Balatonfüredi Hajógyárban, négy kutterből álló, káprázatos flottát építettek a kontinens legjobb angol tervezőinek és mestereinek irányításával a magyar hajóácsok. A nagy beruházást egy hír indította el, Erzsébet királyné a millenium évében meglátogatja Balatonfüredet is és múlatni kívánja idejét a tó partján. A vitorlázás ekkor valódi főúri időtöltés volt, így azonnal belekezdtek a gyönyörű flotta megépítésébe a skót Michael Emil Ratsy tervei alapján, hogy ezzel kápráztassák el a királynét. Ennek eredménye még három hajó lett Mariska, Irma és Sárgarózsa. Az America Kupája győztes Defenderről mintázott kutter, már megjelenésével is mindenkiben mély tiszteletet ébreszt.
Sissy végül nem jött, de Stefánia hercegnőt küldte maga helyett, aki több, mint egy hétig vendégeskedett a tónál.
A Kishamis a Széchenyiek birtokában volt, gróf Széchenyi Emil, majd Széchenyi Pál kormányozta, aki az 1920-as években sikert sikerre halmozva, megnyerte vele a négy tó versenyét. A kor leggyorsabb hajója a Balatonon, az Attersee-n, a Chiemsee-n és az Ammersee-n se talált legyőzőre. A mai cirkálók előfutáraként épült kecses formájú kutter, méreteivel tökéletes tulajdonságokat mutat a mai napig a tavi hullámokon és nagyon széles szélhatárban tud még mindig versenyképes sebességet felvenni.
A Kishamis elsűllyesztése
Míg az első világháború a Balatonnál nem kavart sok vizet, addig a második világháború a vitorlássportra nézve szörnyű következményekkel járt. A németek az északi parton, a szovjetek a déli parton táboroztak és a németek 1944 őszén parancsba adták, hogy minden vízi átkelésre alkalmas járművet meg kell semmisíteni. Sok hajót és hajóépítő műhelyt égettek porig ezekben a hónapokban, a Kishamis három testvére is a parancs áldozatául esett. Ám a Hajógyár munkásai, akik a kutter állandó mancsaftériáját adták, elhatározták, hogy a Kishamist megmentik: egy késő őszi éjjel kivitték Tihany alá, ahol a legmélyebb a tó, kiütötték az alját, és elsüllyesztették. 1945 tavaszán véget ért a háború, nyáron kiemelték a hajót, és átkeresztelték Kronstadtra egy oroszországi kikötőváros után – a kor szokásaihoz híven. Viszont felújítani nem volt pénz, így parton, ponyva alatt lakott egy félreeső raktárban a következő években.
Felújítás
1953-ban kezdték el tervezni a tihanyi kompátkelőt, ekkor járt a Hajógyárban Szilvássy Zoltán vízügyi mérnök, aki felismerte a Kishamist. Referált a Vízügyi bizottságnál, hogy a Balaton legidősebb hajóját a parton eszik az évek, a Vízügy pedig segítséget nyújtott: ez év tavaszán felújították a Kronstadt néven futó Kishamist. Siófokra került a MEDOSZ vitorlás szakosztályának birtokába, a két Kalóz és egy Star típusú hajóból álló flottába. Ekkor még nem volt a siófoki kikötőben stég, a Kishamis bóján állt, és egy kis bocival lehetett megközelíteni – ez a csónak egyébként 2015-ben még szintén vízen volt, horgászcsónakként üzemelt.
Sétahajó, vagy versenyjacht?
1962-ben megépült Siófokon a klubház, ekkor a vitorlásélet is fellendült. ’56-tól a már eredeti nevén futó Kishamissal rendszeresen versenyeztek, a felújítást kilobbizó Szilvássy Zoltán és Vass Boldizsár felváltva kormányoztak. Ám a hajó feladatát illetően nem volt teljes az egyetértés: a szakszervezet sétavitorláztatásra akarta használni, és egy óvatlan alkalommal megszállták a hajót, a versenyre készülő legénységet a vízbe lökték. Vass Boldizsár a MEDOSZ-hoz fordult panasszal, és szerencsére sikerült is a sétavitorlázásnál nemesebb feladatokra visszaszerezni a még mindig kivételesen szépnek és gyorsnak számító Kishamist.
Fatolvaj oroszok
Az 1970-es években a Kishamis újabb nagyobb rekonstrukción esett át. Sajnos, amikor az építőanyag érkezett, az éjszaka leple alatt az oroszok kicserélték a fenyőt egy gyengébb minőségű, gyantaszegény fára, így két év után elkezdett a hajótest gombásodni. A hetvenes évek közepén ezért műanyag borítást kapott, de a fát évente ápolni kell lenolajjal, hogy éljen, és ne korhadjon el. Ez azóta is minden évben hosszú és komoly munka, mivel a palánkok közé egyesével, kézzel kell bejuttatni az anyagot. A hajót az ötvenes évek végétől Vass Boldizsár kormányozta, majd Hrehuss György és Dr. Pásztó Péter vezette, míg végül Hrehuss Pál lett a hajó kapitánya. A hajót 1996 óta a mai napig az idén 82 éves Hrehuss György kormáyozza, aki a balatoni nagyhajózás legismertebb és legszínesebb egyénisége – külön történetsorozat illeti meg pályafutását. A Balatoni Évadnyitón minden évben a Kishamis fedélzetéről koszorúzzák meg a Balatont. Hrehuss György mondta egy interjúban pár évvel ezelőtt: „Eredetileg úgy gondoltam, hogy hetvenéves koromban abbahagyom a kormányzást. Aki ennél öregebben hajót vezet, azt talán megmosolyogják. Így amikor elütöttem a hetvenet, bejelentettem a csapatnak, hogy visszalépek. De aztán nem engedték, és én sem érzem úgy, hogy akármilyen mezőnyben nem merném a rajtnál a legnagyobb tömegbe vinni a Hamist. Maradok a kormánynál és jól érzem magam ott.”
Méretek, adatok:
A hajótest hossza 12,65 méter, az orrsudár két méter hosszú. A 16,75 méter magas árboc alumíniumból készült, és rengeteg vitorlával rendelkezik: 11 féle cirkáló, 8 bőszeles vitorla és 3 féle grósz, vagy nagyvitorla közül választhat a legénység az épp aktuális szélviszonyoknak megfelelően. Megvan még a Kishamis első spinakkere, egy csíkos pamutvitorla is, ami egy alkalommal az egész csapat takarójául szolgált egy Balatont megkerülő túra során. A grósz 52, a legnagyobb spinakker 184 nm-es, a hajó alatt egy 1,82 méter mélyen nyugvó 6,75 tonnás ólom tőkesúly gondoskodik arról, hogy ne boruljanak fel.
A Kishamis csapata 13 főből áll, ebből egy-egy versenyen 5-7 fő viszi a hajót. Rendszeresen indulnak túraversenyeken, de néha pályaversenyeken is, Túraversenyeken élvezik kormányosuk hatalmas tudását: Hrehuss György hat évtizede feltérképezte a Balaton vízmélységét, és ez a tudás máig segíti őt abban, hogy a déli parton éppen a marás mentén tudjanak ellopakodni.
Összetettben sosem nyertek Kékszalagot, viszont jó pár 2. és 3. helyezést gyűjtöttek be, illetve megnyerték az 1992-es Fehér szalagot – ami akkor a Kékszalaggal egyenértékű volt, hiszen a két verseny évente váltotta egymást: ugyanazon a távon futottak, csak ellenkező haladási irányban. Sőt, a kilencvenes évek végén a Balaton Maraton versenyen – ami 8 és fél tókör megtételét jelentette kikötés nélkül – is többször indult. Egy alkalommal Litkey Farkas és édesapja, Litkey Bence kormányozta Róza ellen fej-fej mellett tették meg az utolsó kilométereket! Ugyan manapság, a többtestűek és karboncsodák korában nem valószínű, hogy összetettben Kékszalagot fog nyerni, de jó esélyel indul a matuzsálem, így 2015-ben saját osztályában, az összevont cirkálók között megnyerte a balatoni tókerülőt.
A járványra való tekintettel a Kishamis 1896 című dokumentumfilmet május elsején online elérhetővé teszi az alkotó Kreafilm, alább az esemény linkje.
2020. május 1. Kishamis 1896 online film premier:
https://www.facebook.com/events/2569292813319208/?__mref=mb
Michaletcky Luca We Love Balatonban megjelent írása alapján. Fotók: Gémesi Jóka
