A Sirocco történetében sok a hézag és a kalandfaktor, ennek ellenére egyike azon balatoni hajóknak, amelynek nevét minden vitorlázó ismeri. A három magyar építésű, 75-ös cirkáló (schärenkreutzer) sorában ő a második, amelynek tervezése 1943-ban kezdődött, de az építésére csak a következő évben került sor. A második világháború alatt azonban megszállták a hajógyárat, és az építés 1945-ben leállt.
A félkész hajótestet aztán 1946-ban eladták, és Big Boy néven került vízre egy évvel később. Ekkor a hajó a tengeri előírásoknak megfelelően szerelték fel: a cirkálók szlúp riggjétől eltérően egy második árbócot tettek fel rá, és így gyakorlatilag Yawl vitorlássá alakították át. Ennek a hajótípusnak a hátsó félárbóca a kormány mögött, a hajó végén található, így hátvitorlája aránylag kisméretű.
A Sirocco versenyzés közben
Forrás: Arcanum
Ennél a résznél vált kalandossá a hajó története. Az eredeti tulajdonos ugyanis az egyiptomi Faruk királynak akarta eladni, ezért történtek az átalakítások. Az üzlethez alexandriáig kellett volna elhajózni vele, de nem jutottak messzebbre Szekszárdnál. Itt ugyanis az ÁVO lekapcsolta a hajót csempészés vádjával, a legénység több tagját pedig őrizetbe vette.
A híresztelések szerint az egyiptomi eladás csak fedősztori volt, igazából csempészhajónak szánták, amivel nagy mennyiségű aranyat és más értékeket akartak kicsempészni az országból a hajó tőkesúlyában. Itt kapta a vitorlás az Aranyhajó elnevezést. Ám soha semmilyen bizonyíték nem került elő, ami igazolta volna a sötét ügyleteket.
Fotó: Hajdú András/Origo
Ezután annyit lehet tudni, hogy a hajó tett egy rövid látogatást Baján, majd 1948-ban Siófokra került – még mindig Big Boy néven.
A vitorlást államosították, majd 1950-től a Magyar Dolgozók Pártja balatonföldvári pártüdülőjébe került, ahol megkapta a Győzelem nevet. Itt 1979-ig az üdülőbe beutalt vendégek vitorláztak rajta. Eddigre a részleges javítgatások ellenére a hajó állapota annyira leromlott, hogy végül nagyon ritkán futott ki a kikötőből. Ősszel elvontatták Balatonfüredre és kiemelték a vízből, a Vasas SC telepén tárolták 1982-ig.
A hajó belsejébe is bekukkanthatunk
Fotó: Hajdú András/Origo
Az Origo egy 2011-es cikkéből kiderül, hogy A hajó felügyeleti joga átkerült a Közlekedési Múzeumhoz, ennek köszönhető, hogy máig megmaradt a magyar hajóépítés egyik legpompásabb vitorlása annak, ami, pedig remeknek gondolt újrahasznosítási ötletekből sem volt hiány.
Papp János, Veszprém megye akkori párttitkára például elajándékozta a hajót a zánkai úttörőtábornak, ahol a tábor dolgozói elkezdték felmérni és tervezgetni, miként lehetne mászókát és virágládát készíteni a hajótestből, amiket a tábor területén használnának.
Fotó: Hajdú András/Origo
Nagy szerencse, hogy végül nem gyerekjáték és kerti dézsa lett belőle, hanem újabb felújítások után 1985-ben megkapta a Sirocco II nevet, ám 1998-ig egyáltalán nem versenyeztek vele. A
zóta azonban állandó szereplője a nagyhajós versenyeknek, és jelentős eredményeket is ér el. Végül többszörös tulajdonosváltás után 2003-ban esett át egy teljes újjáépítésen, és azóta is teljes pompájában szeli a Balaton vizét. Ez hajóasztalos, hajóépítő mester munkájának köszönhető, az ő irányítása mellett született újjá a Sirocco, és testvérhajója, a Nemere II is. Czittel Lajos egyébként a Siroccóval huszonkétszer vett részt a Kékszalagon, a Nemere II-vel pedig háromszor, és harmincnál is több alkalommal kerülte meg a tavat kikötés nélkül.
Czittel Lajos a 2018-as Kékszalagon
Fotó: Szenttamási István Tamás/Veol
Ma a Nemere II mellett a Sirocco az egyik legszebb 75-ös cirkáló, amelyet gyönyörűen felújítottak, hogy sokáig élvezhessük akár csak a látványát a magyar tengeren.
Fotó: Hajdú András/Origo
A Balaton többi legendás vitorlásáról itt olvashatsz.
Nyitókép forrása: Sirocco/Facebook
