Bizonyára sokakat foglalkoztat a gondolat, hogy üres időben egy kis bevételt termeljen a hajója. A bérbe adás nem annyira egyszerű, mint amilyennek hinnénk – de azért nem is túlságosan bonyolult. Az ezzel kapcsolatos tudnivalókat osztotta meg lapunk januári számában állandó jogi szakértőnk, dr. Csicsely Tamás ügyvéd.
Kedves Ügyvéd úr!
Régóta tervezem, hogy költségcsökkentő céllal a családi vitorlásunkat barátoknak bérbe adjam, évente egy-két olyan időszakra, amikor biztosan nem jutunk el a Balatonra és kihasználatlanul áll a hajó. Bérbe adhatom a hajót másoknak is? Milyen szabályok szerint tehetem meg és mire érdemes figyelnem?
Köszönettel:
A.
Kedves Olvasó!
Szerteágazó témába csöppenünk a kérdéssel. Sok hajóstársunk adja át baráti, sporttársi alapon a vitorlása használatát, és igen sok üzletszerű hajózási vállalkozás, hajósiskola, chartercég foglalkozik hivatásos bérbeadási tevékenységgel. Bérelhetünk hajót kapitánnyal vagy kapitány nélkül, rövidebb időszakokra, de akár egész szezonra is. Bár látszólag eltér az üzletszerű charter tevékenység a költségcsökkentési vagy baráti céllal történő „kölcsönadástól”, a jogi megítélése igencsak hasonló.
Az első kérdés, hogy ingyenesen, vagy ellenszolgáltatásért cserébe adjuk át a használatot? Adózási szempontból ugyanis minden olyan tevékenység, amelyből jövedelmünk származik, adóköteles, még ha baráti alapon történik is. A tulajdonjogunk természetesen magában foglalja az azzal való szabad rendelkezést, viszont, ha ez visszterhesen – tehát bérleti, kölcsönzési díjért – cserébe történik, úgy hivatalosan be kell vallanunk és személyi jövedelemadót kell fizetnünk utána. Az ingóságok bérbeadása önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül. Elméletben tehát, ha leadózzuk, bérbeadhatnánk a hajót, azonban ez a hajózási jogszabályok korlátozásai miatt, hajózásbiztonsági okokból nem lehetséges ilyen egyszerűen.
A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény szerint a bérbeadás gazdasági célú hajózási tevékenységnek minősül, így csak az NFM által kiadott hajózási engedély birtokában végezhető. Engedélyt megfelelő felelősségbiztosítással rendelkező, magyarországi székhelyű, képesített hajózási üzemeltetési vezetőt alkalmazó vállalkozás kaphat, amely teljesíti a hatósági feltételeket. Magánszemély hivatalosan nem adhatja tehát bérbe a vitorlását, így, ha a hajót szabályosan szeretnénk ellenszolgáltatásért átengedni, vagy vállalkozást kell alapítanunk rá, vagy egy már működő charter céggel kell szerződnünk, ahol a cég „beveszi” a flottájába a hajót és saját neve alatt működteti, a tulajdonossal szerződésben szabályozva ennek feltételeit. Egyéni döntés és lehetőségek kérdése, hogy ez megfelelő opció tud-e lenni.
A magáncélú bérbeadás hivatalosan tehát nem lehetséges, de ingyenesen, baráti, sporttársi alapon bármikor átengedheti a hajó használatát rövidebb és hosszabb időszakokra is. Mindenképp javaslom ezt egy megfelelő szívességi használati szerződés keretében megtenni, ahol a karbantartási kötelezettségek, rendeltetésszerű használat és a károkért való felelősség kérdései részletesen szabályozottak. Fontos kritérium, hogy a hajó kikötői szerződése és biztosításai lehetővé teszik-e a jogszerű szívességi használat átengedést, és ha igen, milyen féltételek szerint. A kikötői belépőkártya átadása biztonsági kérdéseket is felvet, míg a biztosításnál kérdés, hogy fedezetet nyújt-e továbbra is. A hajó CASCO biztosítások alap módozatai is személyhez kötöttek, így mindenképp ellenőrizni javasolt, hogy a biztosítási védelem milyen módon terjeszthető ki az ideiglenes kapitányra.
Ha a cél az, hogy kikötői költségek is csökkenjenek, véleményem szerint ez egy ún. „time-sharing” típusú szívességi használati és költségmegosztási megállapodással rendezhető, sporttársak között és bizalmi alapon, évi egy-két időszakra. Fontos hangsúlyoznom, hogy a cél semmiképp sem lehet burkolt bérbeadás, hiszen az mind adózási, mind biztosítási szempontból komoly jogi kockázatot jelent. Ha a megállapodás a lényege, hogy a tulajdonos egy adott időszakra átadja a hajó használatát, esetlegesen üzembentartói jogot is biztosít, az átvevő kapitány pedig vállalja, hogy a kárveszélyt, és az adott időszakra eső karbantartási költségeket, kikötői díjat a kikötő felé közvetlenül maga viseli, álláspontom szerint megfelelő jogi megoldás áll elő.
Jó szezont és jó szelet kívánva,
dr. Csicsely Tamás, ügyvéd
