Horvátország idén július 1-jével az Európai Unió legújabb teljes jogú tagja lett. A csatlakozásnak számos következménye van a hajózási és charteriparra. Horvátország EU-tagsága nem jelentett belépést a schengeni övezetbe is, de a vámuniónak köszönhetően mostantól végre elfelejthetjük a kínos határellenőrzéseket, melyek során tömegek vitorlásnyaralása kezdődhetett azzal, hogy az egy-két hétre felhalmozott bor- és szalámikészlet a vámosoknál maradt.
trogirAmíg az ország nem volt tagja az EU-nak, ideális terepe volt annak, hogy az Unió polgárai hajóikat (elsősorban a nagyobbacskákat) külföldi, jellemzően valamilyen adóparadicsomnak számító ország zászlaja alatt regisztrálva Horvátországban tartsák, biztonságos távolságban hazájuk forgalmi és luxusadójától, no és adóhivatalaitól. Ennek a lehetőségnek a horvát EU-tagsággal érthető módon befellegzett. A horvátok azonban balkáni vagy közép-európai mértékkel nézve nagyon is rugalmasan, és főleg időben reagáltak a kihívásra. A hajózási ipar prominensei addig kongatták a vészharangokat az országot más, EU-n kívüli bázisokért elhagyni szándékozók tömegével kapcsolatban, hogy a kormány végül is lépett. Aki idén január 1-jétől május 31-ig az EU-ban megszabott módon regisztrálta hajóját Horvátországban, az egyszeri, 5 százalékos kedvezményes áfafizetéssel, és a szintén alacsonyra szabott, 1,7-2,7 százalékos, a hajók aktuális értéke után számított vámteher megfizetésével EU-s regisztrációhoz juthatott. Az intézkedés kellően vonzónak bizonyult és bevált: az ablakidőszak alatt több mint 4100 hajó tulajdonosa választotta a horvát regisztrációt – további megélhetést és jövedelmet biztosítva a horvát kikötőiparnak, és mintegy 300 millió kunás (kb. 12 milliárd forintos) bevételt generálva a költségvetésnek. Voltak persze szép számmal, akik az ideiglenes kedvezmény ellenére továbbra sem szándékoztak felkerülni hazájukban az adóhatóság luxustermék-nyilvántartásába, az ő számukra például Montenegró egyre bővülő kikötői kapacitásai jelentettek megoldást.
Regisztráció
Az új, EU-s szabályok értelmében az Unió polgárai akkor regisztrálhatnak vagy tarthatnak hajót Horvátországban, ha megfizetik a forgalmi adót, és alávetik magukat a vámeljárásnak.
EU-n kívüli országok polgárai azonban továbbra is kihasználhatják az ideiglenes importstátuszt, és nem kell adót fizetniük. Ugyanez áll azokra is, akik az ideiglenes importstátuszt 2005 júliusa előtt vásárolt, azaz több mint 8 éves hajóra kérték meg – állampolgárságra tekintet nélkül.
Díjak és adók
A csatlakozás előtt a külföldi tulajdonosoknak különféle hajózási díjakat kellett fizetniük, és matricával igazolták ezek teljesítését, míg a horvát hajókért éves egyszeri hajózási adót szabtak ki. Júliustól eltörölték a hajózási adót, a tulajdonosoknak nemzetiségre tekintet nélkül egységes hajózási díjat kell megfizetniük, ami 2014 áprilisától a környezetvédelmi adó összegével nő majd. Ennek mértéke a hajók hosszától és motorjuk teljesítményétől függ majd. Ezenfelül minden öt méternél hosszabb, és fekvőhelyekkel rendelkező hajó tulajdonosának – horvátoknak és külföldeknek egyaránt – szintén a mérettől függően, idegenforgalmi adót is fizetniük kell.
Charterszabályok
A hajóbérlési piacot Horvátországnak liberalizálnia kell, azaz bármely EU-s országban bejegyzett charterhajóval vagy flottával lehet charterszolgáltatást nyújtani a horvát vizeken, és természetesen az EU piaca is megnyílik a horvát chartercégek számára. A feketepiac visszaszorítása érdekében a chartercégeknek továbbra is kötelező a legénységekről crew listet vezetni, és idegenforgalmi adót fizetni, de a magáncélú hajók esetében a crew list követelményét eltörölték.
Előny vagy hátrány?
Egyszerű hajóbérlőként a csatlakozásnak csak pozitív hatásai vannak, mind az egyszerűbb szabályok, mind a verseny erősödése miatt. A hajózási iparban dolgozók cégek többsége is elsősorban pozitívumként tekint az uniós tagságra, ugyanakkor a Horvát Munkáltatók Szövetsége arra figyelmeztetett, hogy továbbra is szükség van a szolgáltatók ellenőrzésére, a szürke- és feketegazdaság megerősödésének veszélye miatt. A bérlő cégeket tömörítő szakmai szervezet azonban biztos abban, hogy a vállalkozások már rövid távon is sokat fognak profitálni az új helyzetből.
* * *
Kis ország – nagy üzlete
Horvátország 4,2 milliós lakosságával az EU-ban kis országnak számít, azonban természeti adottságainak köszönhetően csatlakozása után azonnal a legnagyobb szolgáltatóként lépett be a közös európai piacra. A Yacht Pool Croatia felmérései szerint:
– a horvát chartercégek kapacitása magasan a legmagasabb a világon a hajók számát tekintve,
– Horvátország szolgálja ki a világon évente a legtöbb chartervendéget,
– hajós vakációra az osztrákok 89 és a németek 27 százaléka Horvátországba utazik,
– a horvát charterpiac bevételei 2013-ban a konzervatív becslések szerint is meg fogják haladni a 4,5 milliárd kunát, azaz több mint 170 milliárd forintot, és ez csak a közvetlen bérlési szolgáltatásokból befolyó összeget jelenti.
Képgaléria:
