Mostanában ritka, hogy egy vitorlás rekord hét évig is érvényben maradjon – márpedig a Francis Joyon által kormányzott IDEC Sportnak még 2017-ben sikerült felállítania a megállás nélküli vitorlás földkerülés csúcsidejét 40 nap 23 órával. Ezt azóta sem tudta megönteni senki. Aztán 2025 végén egyszerre két csapat is nekifutott, hogy elhódítsa a Jules Verne Trophy-t Joyonéktól, az egyik közülük ráadásul ugyanazzal a hajóval, amellyel 2017-ben megfutották a csúcsidőt. Közülük azonban csak az egyik járt sikerrel. De nézzük először a legkülönlegesebb egységet, akik nem jártak szerencsével – de bizonyos szempontból mégis rekordot futottak.
Új szintidő tisztán női csapattal
Elsőre nem sokaknak sikerül – ezzel vígasztalhatták magukat az Alexia Barrier által kormányzott IDEC Sport csak nőkből álló legénységének tagjai, miután Thomas Coville a Sodebo 3-al célba futott, miközben ők (már lényegében esélytelenül) még a tengeren hánykolódtak, pedig 2 héttel előbb is indultak…
Vigasztalhatják magukat továbbá azzal is, hogy az általuk felállított 57 nap 21 órás és 20 perces idő a maga nemében új rekord, még akkor is, ha 17 napnál is többel marad el Coville-ék új eredményétől. Ez ugyanis az első, csak női legénységgel véghez vitt földkerülés ideje, ezt kell megdöntenie majd valamikor egyszer a következő csak hölgyekből álló csapatnak. Az időeredmény azonban messze nem tükrözi sem hajó, sem a legénység képességeit, hiszen a próbálkozás elég komolynak indult. A csapat ugyanis remek tempóval vágott neki a távnak, de az Indiai-óceánra érve egyre több kisebb-nagyobb technikai problémába futottak, majd a nagyvitorlájuk is szétszakadt, így aztán nagyjából féltávtól már csak a dicsőség kedvéért csinálták végig a kört, igazából nem volt esélyük a rekordra. De így is felállítottak egy szintidőt és megvillantották a képességeiket néhány remek szakasz-eredménnyel.
Remek kezdés után…
Covelle-ék Barrierékkel ellentétben nem a technikával, hanem az időjárással küzdöttek szinte az egész úton, és ez a célhoz közeledve rajzolódott ki egyre tisztábban.
A Sodebo 3 rajta és első etapja is remekül sikerült, hiszen megdöntötték az Ushant-Egyenlítő szakasz (korábban szintén Francis Joyon és az IDEC Sport által felállított) rekordját 4 nap 4 óra 2 perces idővel. A brazil partokhoz érve bő 400 tengeri mérföldes előnyt hajóztak ki a korábbi rekorderhez képest, de tudták, hogy még korai lenne behűteniük a pezsgőt, mert Joyonék negyedtáv után gyorsultak fel igazán, csak úgy szórták a szakasz-rekordokat, míg az időjárás-előrejelzések nem sok jót ígértek a Sodebo 3-nak a következő napokra. Ráadásul ekkor még a két héttel korábban induló Alexia Barrier-csapat a Joyon-féle rekorder-hajóval még jóval előttük hajózott, és úgy tűnt, hogy még ők is veszélyesek lehetnek. Aztán az IDEC Sportot elkezdte üldözni a technika ördöge, Coville-ék pedig remek széllel száguldottak a Jóreménység-fok felé. El is érték, bő 1300 mérföldes előnnyel a 2017-es szellemhajóhoz képest. Sőt, még a Horn-fokhoz is komolynak tűnő előnnyel érkeztek, 26 nap 4 óra 46 perces idejük új rekordot is jelentett az út eddigi szakaszán. Vagyis még eddig is minden remekül alakult. De innentől…
…komoly visszaesés
Innentől jött a neheze. A szakasz-csúcs ellenére már a Horn-foknál sem állt jól a Sodebo 3 szénája, hiszen az 1300 mérföldes előny addigra már 200 mérföldre zsugorodott, és Coville-ék pontosan tudták, hogy a 2017-es rekordkísérlet során Joyonék ritka szerencsés időjárási körülmények között hajóztak innentől a célig. Ráadásul nyílegyenesen, hiszen a 2017-es rekord-kísérlet idején a térséget uraló Azori magasnyomású képződmény ritka gyenge volt, így az IDEC Sport legénységének nem kellett komoly kitérőt tennie, valóban szinte egyenes vonalban repülhettek a cél felé. És ezzel nagyon sokat nyertek.
A Sodebo 3 számára azonban közel sem alakultak ilyen jól a szélviszonyok. Igaz, ezt pontosan tudták, hiszen az indulás ideje és a navigáció során folyamatosan az aktuális időjárás-előrejelzéseket figyelték. Tisztában voltak azzal, hogy félútig kell komoly előnyt kiépíteniük a 2010-ben épült IDEC Sport ellen a papíron sokkal korszerűbb technikai fejlesztéseket felvonultató Sodebo 3-mal. És ha ez sikerül (és sikerült), akkor ezt az előnyt kell ügyesen beosztani a célig.
Az utolsó szakaszon kényes helyzetbe kerültek, erős szélben több kockázatot kellett vállalniuk, különben esélyük se maradt volna. Végül remekül megbirkóztak az erős hullámzással és sikerült 10 órát megőrizniük a néha másfél-kétnapos előnyükből a célig. Ezzel felállították az új Földkerülő rekordot, ami 40 nap, 10 óra és 45 perc.
Mi kellett a rekordhoz?
A fönti sorokból alighanem pontosan kiderült már, hogy a Jules Verne Trophy legalább annyira a meteo-taktikusok játéka, mint a navigátoroké, a kormányosoké és a hajóké. Az időjárás-előrejelzések szerinti legoptimálisabb időpontban való indulás kulcsfontosságú minden csapat számára, amely a rekordra hajt. Sok-sok évig úgy látszott, hogy ez a tényező mindenek fölött áll.
Vagyis lehet bármilyen jó egy hajó, lehet bármilyen ügyes a legénysége, ha nem jól választották ki az időjárás ablakot, netán a meteorológusok tévedtek (ami, lássuk be, előfordul néha), akkor minden hiába.
Ezzel szemben a Sodebo 3 a 2017-es csúcs felállításában kulcsszerepet játszó szuper időjárási körülményeknél bizonyosan kevésbé kedvező szélben ment. Ezt a hátrányt a 100 lábas maxi trimarán technikai előnyével (korszerűbb foilerek, kisebb súly, jobb repülési képességek) sikerült ellensúlyozni. Vagyis a technika ezúttal megverte az időjárást. Coville-ék pontosan tudják ezt, és éppen ezért alighanem aggódhatnak is rendesen, hiszen nem sokkal a célba érkezésük után elkészült a Gitana 18, amely egy sor technikai innovációval és Charles Caudrelierrel a kormánynál máris készül a rekord elhódítására. És éppen a Sodebo 3 technikai győzelme a korszerűtlenebb IDEC Sport fölött jelzi, hogy a még újabb hajónak még jobbak az esélyei…
Következő lapszámunkban részletesen is bemutatjuk a földkerülő rekordkísérletekhez használt maxi trimaránok fejlődését különös tekintettel a Sodebo 3-ra és a Gitana 18-ra.
Tudta? Alexia Barrier női csapata azzal az IDEC Sport maxi trimaránnal indult a rekorddöntésre, amellyel 2017-ben Francis Joyon csapata felállította a Coville-ék befutásáig hatályos földkerülő-csúcsidőt.
Szöveg: Vitorlázás Magazin, Kép: Sodebo 3, IDEC Sport
