Magyarok az AC-n – Hajóipar és szaktudás

Vajon képesek lennénk magyar csapatot indítani az America's Cupon? Ennek jártunk alaposan utána friss lapszámunkban. A cikksorozat következő, teljes terjedelemben közölt része azzal foglalkozik, hogy melyek a szükséges fő elemek egy sikeres America’s Cup csapat felállításához és kitartó működtetéséhez? Szaktudás, szándék és akarat, rengeteg pénz és hosszan, éveken át kitartó támogatás. Vegyük sorra, mivel, hogy állunk! Vizsgáljuk meg először azt, hogy rendelkezünk-e olyan hajóipari háttérrel és szaktudással, ami nélkülözhetetlen ahhoz, hogy elkészítsünk egy versenyképes csúcs-hajót!

Az America’s Cup a legutóbbi nyilatkozatok fényében újra egyre inkább a nemzetköziség letörése felé halad. Ebben most éppen nyilván az is közrejátszik, hogy az olasz csapatot megfosszák az amerikaiak, britek és új-zélandiak orra alá túl sok borsot törő, sokaknak ellenszenves stílusban, de zseniálisan versenyző Jimmy Spithilltől. Mindenesetre várhatóan a következő alkalmak során nagyobb szerepet kapnak a honi vitorlázók, a hajóépítőkről nem is beszélve. Vegyük elsőként a műszaki hátteret!

Egy America’s Cup hajó megépítésére és részeinek kivitelezésére igenis van olyan műszaki hátterünk, amilyen csak a világon néhány országban, a legfejlettebb hajós nemzeteknek áll rendelkezésre. Az biztos, hogy ha fel kellene sorolni tíz olyan országot, ahol találni megfelelő szaktudású hajóépítő műhelyt, akkor nehéz lenne egyáltalán tízet találni, de abban mi bizony benne lennénk!

Hajógyártókkal remekül állunk

Magyarországon az ország méreteihez, hajóskultúrájához és pláne a tengertől való elzártsághoz képest kiemelkedő a hajóipari szaktudás.

Nyilván ismert éllovas a karbon kompozit versenyhajó építés nemzetközi élvonalában járó Pauger Carbon csapata Paulovits Dénes vezetésével. A cég karbon rudazataival, majd közel két évtizede a Russel Coutts 44-esek építésével tette le a névjegyét a piacon (az összes létező RC44 a magyar műhely terméke). Egyéb különleges hajók után a legutóbbi Vendée Globe-on versenyzett L’Occitane en Provence IMOCA 60-as teste épült Kápolnásnyéken. A hajó és hajósa nem végzett az élen, ám a verseny óta nyilvánvaló, hogy a szakma a legjobb konstrukciónak ítélte. A Pauger Carbon ezzel belépett a legnagyobb versenyhajó gyártók közé és sikerével jelenleg éppen elég fejfájást okoz a francia Multiplast vagy a CDK üzemek tulajdonosainak. A Pauger műhelyben a szaktudás mellett már megvan az a műszaki háttér is, amellyel gyártható lenne egy America’s Cup hajó.

Ráadásul tudásban és kreativitásban nem egyedülállóak a magyar hajóiparban.

Még bőven vannak olyan szakembereink, akik rendkívüli kitartásukkal és ötletességükkel már nagyon sokat tettek le az asztalra.

Bizonyára nem lenne egyszerű egy csapatba gyúrni Paulovits Dénest, a Pauger szakembereit, a világbajnok kishajókat gyártó Antal Gábort (Pata Finn) és Hodács Lajost (Hook Optimist), a Flaar-műhely embereit (Déry Attilát, Mezey Zoltánt és kollégáikat) vagy folytathatnám a sort akármeddig. Mondjuk Soponyai Gézával aki évek óta dolgozik együtt Andrej Justinnal. A szlovén szakember nem csak a Nautic hajók megálmodója, de például az RC44-esek fejlesztésében volt a legsikeresebb America’s Cup versenyző Russel Coutts tervezőtársa.

Magyar technikai vonatkozások már most is vannak!

Persze egy sikeres America’s Cup hajó megszületéséhez nem elegendő a legképzettebb hajóépítő háttér sem. Egyéb, látszólag akár a hajózástól idegen műszaki fejlesztési háttérre is szükség van. A mostani AC75-ötösök sikere az elektronikai háttéren, a szoftereken áll vagy bukik. Na, ebben még jobban állunk! Hiszen a mostani AC75-ösök tervező szoftvereinek alapját egy magyar találmány, a Gömböc adta. Domokos Gábor és Várkonyi Péter a Budapesti Műszaki Egyetem oktatói 2007-ben jelentek meg a Gömböccel, amelynek mindössze két egyensúlyi pontja van, és azok közül is az egyik instabil. A monostabilitás, azaz, hogy a testnek egyetlen stabil állapota legyen, az „egylábon” száguldó AC75-ös szuperhajók tervezésénél is elvi, bár elérhetetlen cél. Az egyensúly stabilitása azonban prioritás a jelentős oldalerőkkel birkózó, tőkesúly nélküli vitorlások tervezésénél.

Dan Bernasconi brit mérnök, az Emirates Team New Zealand technikai igazgatója és vezető dizájnere azért nevezte el az általa fejlesztett tervező szoftvert GOMBOC-nak, mert a magyar Gömböc jár a világon legelőrébb a kényes egyensúly megteremtésének útján. A 2021-es America’s Cup versenyen vitorlázó új-zélandi és olasz hajókat egyaránt ennek a tervezőprogramnak a segítségével alkották!

De a magyar hajóiparban, a magyar versenyhajózás világában akad még olyan cég és benne dolgozó vitorlázók és edzők (Airmoniq – lásd külön cikkünkben!), akik a mesterséges intelligencia fejlesztésével és arra alapozva kínálnak egyre jobb minőségű teljesítményanalitikai megoldásokat, személyre szabható döntéshozó rendszert.

Szöveg: Ruják István, Kép: AC Media

Ezek is érdekelhetnek

Hozzászólások

Ajánlataink