Kísérő fregattjával a dél-franciaországi Toulonban kötött ki vasárnap a Charles De Gaulle francia atommeghajtású repülőgép-hordozó, amelyen a legénység legalább ötven tagjának lett pozitív a koronavírus-tesztje a héten írja az MTI. A hír szerint a horgonyvetés akadálymentes volt, a buszok és egyéb járművek percenként, előre megtervezett ritmusban érkeznek a katonák elszállítására. A cél, hogy a matrózok fokozatosan hagyják el a hajót, a fertőzöttek pedig ne találkozzanak a többiekkel. A francia tengerészeti prefektúra közlése szerint a partraszállás után a fedélzeten szolgálatot teljesítő mind az 1760 katonát tesztelik, valamint annak a fregattnak a 200 fős legénységét is, amelyik a repülőgép-hordozót kísérte. A matrózok ezután kéthetes egészségügyi karanténba kerülnek különböző katonai létesítményekben, csak ezt követően térhetnek haza a családjaikhoz. A katonák elkülönítésével párhuzamosan kedden az egész hadihajót fertőtleníteni fogják,
Nemrég a 4800 fővel működő Theodore Roosevelt anyahajón tört ki járvány ahol a hivatalos protokoll megszegése miatt még az evakuálást időben sürgető kapitány is leváltásra került. A Diamond Princess pedig az első turistákat szállító hajó volt, ami célkeresztbe került és felhívta a figyelmet, hogy a hajók melegágyai lehetnek a járvány terjedésének – főleg ha rossz döntéseket hoznak a hatóságok és elhúzódik a szükséges cselekvés.
A járványnak nem csak gócpontjai lehetnek a nagy hajók, de segíteni is tudnak. A USNS Comfort a világ legnagyobb kórházhajója, 1000 betegággyal és 12 műtővel, alapvetően hadi sérülések ellátására lett kialakítva. Az óriás úszó-kórház New Yorkba lett irányítva, itt nem a fertőzött betegeket kezelik, hanem pont a nem fertőzött betegellátás egy részét delegálják ide, hogy a városi kórházak terheit enyhítsék. A USNS Mercy ugyanilyen funkcióval Los Angeles-be lett irányítva, itt segít az ellátás könnyítésén, a fedélzetre csak alapos tesztelés után kerülhetnek betegek.
A karantén szó etimológiája és a lima lobogó
A karantén szó eredetileg a 14. századi Quaranta giorni olasz kifejezésből ered, ami negyven napot jelent, a hajók és a hajózó személyzet 40 napos elszigeteltségét jelentette, mielőtt beléptek volna a velencei kikötőbe, ugyanis ennyi idő alatt kiderült, van-e ragályos beteg a hajón. A járványok elterjedésének megakadályozására irányuló intézkedés során Velencében már 1374-ben elrendelték a 30 napos („Trentana”), később 40 napra (Quaranta) meghosszabbított zárlatot és a betegeket a Lazzaretto Vechio nevű szigetre száműzték. 1403-ban a velencei lagúna kis szigetén megalapították az első „Lazarett” nevű, leprások (bélpoklosok) házát, vagyis egy járványkórházat. A lazarett fogalma 1485-ben jött létre, amikor pusztító pestis kitörés sújtotta a velenceieket, amely még Giovanni Mocenigo dózsét is megölte.
A karantén bevezetéséről és annak körülményeiről szóló legkorábbi írásbeli forrás a dubrovniki nagytanács 1377. július 27-i határozata, amelyben a Raguzai Köztársaság Nagytanácsa (Consilium Maius) hozott elkülönítésre határozatot. Sok távoli ország kereskedelmi útvonala futott össze Dubrovnikban, ezért annak érdekében, hogy megvédjék a lakosokat a fertőző betegségektől, kiadták a Nagytanács rendeletét, amely szerint a kereskedőket, utazókat és tengerészeket, akik gyaníthatóan megfertőződtek és betegségeket hurcoltak volna be, nem engedték be a város kikötőjébe és a környékére anélkül, hogy 30 napig tartó karantén táborokban kellett tartózkodniuk, a külvilágtól elszigetelten az áruikkal együtt. 1448-ban a velencei szenátus meghosszabbította az időtartamot 40 napra. Ez a negyven napig tartó elkülönítési intézkedés a Földközi-tenger összes kikötőjében elterjedt gyakorlattá vált, részben a Biblia (Mózes harmadik könyve), részben a híres görög orvos, Hippokratész írásaira alapozva, miszerint egy akut betegség tüneteinek 40 napon belül meg kell jelennie. Modern becslések szerint 37 nap volt az az idő, ami eltelt a pestissel való fertőződéstől a halálig. Emiatt ez az időtartam elegendő volt annak kiderítésére, hogy van-e fertőzött a hajón.
„L”, Lima kódzászló: Karanténnal lezárt hajót jelöl a kikötőben. Korábban az egyszínű sárga zászló (Q – Quebec) sokáig a karantén alatt levő hajók jelölésére szolgált, amely a sárgaláz járvány öröksége volt, de a modern használatban épp az ellenkezőjét jelzi: egy betegségtől mentes hajó kikötőbe engedését kéri. A hajók mai nemzeközi kódlobogó készletét 1738-ban a francia Mahé de la Bourdonnais alkotta meg.
Karikatúra, a török ruházatban kaszát tartó, „kolera” felirattal ellátott csontváz a part felé halad, miközben a partot védők fertőtlenítőszerrel felszerelve szeretnék visszatartani, 1883, PUCK Magazine
Mint minden járvány esetében, a 20. századi spanyolnátha idején is a karantén, a hatósági elkülönítés, a nyilvános helyek látogatásának tilalma és mindenféle csoportosulás betiltása volt célravezető. A maradj otthon kampány, az ember ősi bújkálásának visszatérése nem újdonság, hanem megoldás lehet a láthatatlan ellenségre.
Forrrás MTI és Wikipedia
