A Balaton egy csoda, csak nem tudjuk jól használni

Interjú Semsei Sándorral, a Magyar Turisztikai és Desztináció Menedzsment Szervezet elnökével és Dénes Istvánnal, a Kék Csillag Kikötőminősítési Rendszer kidolgozójával a Balaton jelenéről, jövőjéről és a benne rejlő lehetőségekről.

Miről szól a Vitorlázz Itthon projekt?

Semsei Sándor: Elsősorban arról, hogy a parton lévők számára érdekessé tegyük a vitorlázást, nem feltétlenül, mint versenysportot, sokkal inkább a szabadidő eltöltésének egyik kiváló lehetőségeként igyekszünk megismertetni és megszeretteti ezt a tevékenységet. De ugyanígy: a már vízen lévőkkel, a vitorlázást rendszeresen gyakorlóknak szeretnénk megmutatni azt, hogy mennyi minden várja őket a vízen és a kikötőkön túl, a szárazföldön. A parton lévőket tehát bátorságra szeretnénk buzdítani, arra, hogy ne féljenek vízre szállni és kipróbálni a vitorlázást, a már vitorlázókat pedig arra buzdítjuk, hogy járják végig a Balatont, nézzék meg az egyes városok látnivalóit, kóstolják meg a helyi ízeket, járják végig a pincészeteket, múzeumokat.

„Ez a projekt akkor éri el a célját, ha bizonyos értelemben egy új világ születik, egy új élményvilág, ami a parton lévőknek kinyitja a vizet, mint élmények tárházát, a vízen lévők számára pedig vonzóbbá teszi mindazt, amit a part kínál. Mert ez a kettő együtt az, amit Balatonnak hívunk.”

Hogy hogyan igyekszünk mindezt elérni? A Vitorlázz Itthon kezdeményezés nem titkolt stratégiai célja az is, hogy a felnövekvő generációval megszerettesse a vitorlázást, mint szabadidős tevékenységet. A program keretén belül azon dolgozunk, hogy az egyes kikötők, egyesületek olyan hajókkal és eszközökkel is felszereltek legyenek, amelyek alkalmasak arra, hogy a legfiatalabbak is ki tudják próbálni ezt a sportot, például vitorlástáborok keretein belül. Ez lesz ugyanis az a generáció, akik miután felnőnek, keresni fogják ezeket a lehetőségeket, ismerni és szeretni fogják a vitorlázást és élni fognak vele. Egyrészt tehát elindult egy oktatói, nevelői projekt, ami ehhez infrastruktúrát biztosít, a másik oldalon pedig számos olyan eszköz készült el a projekt kapcsán, ami a már most meglévő keresletet próbálja valahogyan kielégíteni.

Ennek okán elkészült egy turisztikai portál, a vitorlázzitthon.hu, ami kvázi étvágyat csinál bizonyos túraútvonalakhoz, a túraútvonalak mentén felsorakoztat olyan attrakciókat, amik vonzóak lehetnek a vitorlázók számára, túratippeket ad – például kilátókat érintő túraútvonalakat vagy gasztrotérképet mutat, versenyeket hirdet. Ehhez kapcsolódik egy kedvezménykártya-rendszer, ami mind a vitorlázáshoz kapcsolódó szolgáltatások – a hajóbérléstől a seklivásárlásig -, mind pedig a parti szolgáltatások áraiból is igen komoly kedvezményeket biztosít a kártya tulajdonosa számára. Az egész program koronájaként pedig elkészült egy mobiltelefonos applikáció, ami jelenleg a tesztelési fázisban van, ez hamarosan mind iOS-en, mind pedig androidos készüléken elérhető lesz majd. Ez az applikáció számos izgalmas funkcióval van ellátva, például hajónapló funkcióval, vízmélységmérő funkcióval, 3D-s légipanorámás navigációs funkcióval.

Nemzetközi viszonylatban hol tartunk most, ami a kikötőket illeti? Mit jelent a Kék csillag minősítés?

Dénes István: Azt gondolom, hogy e tekintetben nincs miért szégyenkeznünk: a Balatonon vannak olyan kikötők, amelyek bármelyik nemzetközi összehasonlításban megállják a helyüket. Kiválóan szervezett, jó parti szolgáltatással, nagyon jó nautikai létesítményekkel rendelkező kikötők vannak. A BAHART teljes átépítést hajtott végre a teljes kikötőláncon, eközben pedig létrejöttek a magánkikötők is. Ezek mind már nyugat-európai mércével is teljesen megfelelőek. Ezért is jött el most annak az ideje, hogy megpróbáljunk a vitorlázók számára valamiféle eligazítást adni, valamiféle referenciapontot kidolgozni, minősítsük valahogyan a kikötőket. Ez az új minősítési rendszer, a Kék Csillag értékeli az épített környezetnek a minőségét, megmutatja, hogy hova érkezik a vitorlázó, mire számíthat a kikötőben, milyen miliő az, ahová kikötni készül. Jelen pillanatban 44 kikötő vesz részt a minősítési rendszerben, de bízom benne, hogy az évek előrehaladtával egyre többen és többen bekapcsolódnak majd ebbe a minősítési rendszerbe.

Mire van a legnagyobb igény a Balatonon?

Semsei Sándor: Készült korábban egy felmérés, amelyből azt szerettük volna megtudni, hogy mik azok a szolgáltatások, amik már jelenleg is vonzóak a vitorlázók számára, illetve azt is meg szerettük volna tudni, hogy a parton lévő szálláshely szolgáltatók mit gondolnak, mik lehetnek az ő vendégeik számára érdekesek. Ez a felmérés azt mutatta meg, hogy a vitorlázók körében mindenek felett a gasztronómiai szolgáltatások a legvonzóbbak. A parton lévő szálláshelyektől pedig olyan visszajelzések érkeztek, miszerint ők is és a vendégeik is nagyon örülnének, ha a vízreszállás lehetősége nem merülne ki a SUP-ban, az úszógumiban vagy a vízibicikliben… Itt van például a vitorlás, ami ezeknél az eszközöknél százszor komolyabb élményt tud biztosítani, főleg akkor, ha ezt további programokkal is kiegészíthetjük. Például egy egynapos túrával, amelynek keretében a vendég megnézheti a környék nevezetességeit, miközben nagyokat ehet, ihat. Az érdeklődés tehát adott, rengeteg fejlesztési lehetőség van ezen a területen.

Hol van a legnagyobb űr?

Dénes István: A vitorlázás egyelőre nem tömegsport, de a vitorlásszövetség a klubok megerősítése és az utánpótlásnevelés céljából igen jelentős eszközparkot helyezett ki. A gyerekekkel a szezon minden hetében induló vitorlástáborok keretein belül van lehetőségünk megismertetni és megszerettetni ezt a sportot vagy kikapcsolódási lehetőséget. Míg korábban generációról generációra öröklődött a vitorlázás szeretete, addig mára, a ’80-as, ’90-es évek elejétől robbanás-szerűen megnövekedett a vitorlázni vágyók száma. Egyre többen tehetik meg, hogy vitorláshajót vegyenek maguknak vagy béreljenek. Egy valami azonban nem öröklődött át a korábbi generációkról a mostanira: ez pedig a Balaton „használata”. Régebben elzarándokoltunk egy-egy helyre, például Tihanyba a bablevesért vagy Balatonszemesre a Hal-Álomért (halsütöde – a szerk.). Ez lenne az egyik célja ennek a programnak: hogy legyenek olyan helyek, ahová odamegyünk, odahajózunk valamiért. Hogy fel tudjuk mutatni azt a gazdag programkínálatot, ami ma már a Balatonon rendelkezésre áll. Tanítsuk meg a vitorlázókat is arra, hogy hogyan használják a Balatont. Sokan félnek a kikötőt elhagyni, mert nem ismerik a környéket. Ha a vitorlázz itthon portál és az applikáció tud nyújtani ebben némi segítséget, adni egyfajta eligazítást, máris elértük a célunkat.

Merre tovább? Mi a Balaton jövője?

Semsei Sándor: A nemzetközi fejlesztési stratégiákat átnézve, a Balatonhoz hasonló tavak térségének fejlesztésében mindenhol döntő szerepet játszik a mobilitás. Gondoljunk csak bele abba, hogy egy forró nyári napon megpróbálunk eljutni Füredről Siófokra. A legrosszabb megoldás ez esetben autóba ülni, nemcsak a hatalmasra nőtt utazóidő, de a környezetkárosító hatás miatt is. Ehelyett választhatjuk a legjobb lehetőséget is, például egy BAHART járatot, ami biztosan elindul délelőtt és garantáltan visszajön este. Arról nem is beszélve, hogy ihatunk közben bort, és élvezhetjük magát az utazást is, élményeket gyűjthetünk. Ugyanezt a vitorlázásról is el lehet mondani: ha sikerülne a Balatonból úgymond vízi utat csinálni, ami a térségen belüli mobilitásnak a sztrádája lehetne, hatalmasat lendítenénk, nem csak a vitorlázáson, hanem a balatoni turizmus által képviselt értékeken is. Ez lenne a közeljövő fejlesztéseinek egyik legfontosabb iránya, hogy a Balatont nyilvánvalóan fenntartható és környezetkímélő módon, de kezdjük el vízi útként is használni.

 

Hozzászólások

Kövess minket a Facebookon is.