5 ok, amiért a vitorlázók jól viselik a karantént

Alighanem a hajósok küzdhetnek meg a legfelkészültebben a járvány miatt kialakult helyet következményeivel, ők vonulhatnak a legkevesebb lemondás árán önkéntes otthoni karanténba is.

Talán csak a hegymászók lehetnek felkészültebbek a hajósoknál a járvány miatt kialakult (illetve várható) helyzet kezelésére – de még ez sem biztos. Az viszont igen, hogy a vitorlázók rengeteg olyan tapasztalattal rendelkeznek, amelyek segítenek átvészelni a várható nehéz napokat, heteket, hónapokat – mindazokat a változásokat, amelyeket hétköznapi életünkben tapasztalunk mostanság. Ezt 5 érvvel is alá tudjuk támasztani.

  1. Otthon tudunk maradni. Megszoktuk, hogy kis helyen éljünk, mozogjunk, együnk, aludjunk heteken át. Ha kibírunk, sőt, élvezünk hetekig a hajón tartózkodni nyáron, összezárva a családdal, akkor aligha okozhat problémát az otthon komfortjában átélni ugyanezt.
  2. Remekül értünk a készletezéshez és a készletgazdálkodáshoz. Aki hetekre megy az Adriára vitorlázni, az különösen jó ebben, de nagyjából minden hajós kiváló képességekkel rendelkezik annak felmérésére, hogy mire lesz szükség a következő napokban/hetekben. Sőt, azt is tudjuk, hol érdemes beszerezni a szükséges alapélelmiszereket, és abban is jók vagyunk, hogy megfelelően el tudjuk pakolni a készletet kis helyen. És nem szokásunk pazarolni sem, általában sikerül jó 95 százalékig fel is használni mindazt, amit felhalmoztunk.
  3. Tudunk távolságot tartani. Megszoktuk a távolabbi rokonoktól és a barátok egy részétől való távolságtartást. Ha nem hívunk le mindenkit a hajóra a nyáron, akkor általában pár hónap kimarad a személyes kapcsolatok ápolásában sok olyan emberrel, akivel ősszel-télen gyakran találkozunk. Így talán ez a helyzet sem lesz ismeretlen szánunkra a következő hetekben.
  4. El tudjuk foglalni magunkat. Ez fontos, hiszen biztosan mindenki látott már sok olyan bejegyzést az ismerőseitől a közösségi médiában, ami arról szól, hogy az illető már most unatkozik, vagy attól retteg, hogy unatkozni fog. De látott már valaki unatkozó vitorlázót? Na ugye, hogy nem! A vitorlázók a szélcsendben, a parton is mindig találnak maguknak valami elfoglaltságot, javítani- vagy szépíteni valót a hajón, vagy egy könyvet, amit még nem olvastak.
  5. Nem szoktunk szaladgálni. Mármint: a tó vagy tenger közepén ritkán tör ránk, hogy elszaladjunk a boltba vagy bemenjünk a plázába „csak egy apróságért” – ahogy a nemhajós civilek szokták tenni. Mivel nem jellemző ránk az ilyesféle impulzus alapú kimozdulási kényszer, nem kell küzdenünk ennek elfojtásával sem.

Fenti listánk talán nem teljes. Ha bárkinek vannak még érvei, amelyek nekünk nem jutottak eszünkbe, írja meg kommentbe cikkünk végén vagy Facebook-csatornánkon!

Hozzászólások

Kövess minket a Facebookon is.