A Baleár-szigetcsoport Európa és Afrika között fekszik félúton, a Földközi-tenger nyugati medencéjében. A legnagyobb sziget Mallorca, ezt öleli körbe Menorca, Cabrera, a távolabbi Ibiza, Espalmador és Formentera, napjainkban Európa egyik legnépszerűbb nyaralóhelye. Mi Mallorcáról és Ibizáról béreltünk egy-egy hajót és vitorláztuk körbe a spanyol szigeteket. Olyan helyekre juthattunk el hajónkon, amelyekről a szárazföldi nyaraló még álmodni sem mer.

 

 

A nyári szezonban kétpercenként landolnak a repülők Mallorca fővárosában, de ezek közül sajnos budapesti járat mindössze heti kétszer érkezik. Ez a Wizzair, szerdánként és vasárnap. A szigetek között belső repülő- és kompjárat is üzemel. Legnagyobb sportértéke annak van, ha vitorlással érkezünk a kontinenshez legközelebbi Mallorcára vagy Ibizára. Vitorlással a St. Tropez melletti charterbázisokról 200 mérföld, Barcelonából a Costa Brava mentén mindössze 100 mérföld, hogy Mallorcát elérjük.
A spanyol szigeteket hajóval többféle módon is felfedezhetjük. A 37–55 láb közötti chartervitorlásokkal és katamaránokkal önállóan kalandozhatunk mallorcai vagy ibizai indulással. A bérleti időszak az összes kabinos bérhajó esetében szombattól szombatig tart, ehhez kell alakítanunk az utazásunkat. Megismerve a szigetek páratlan szépségét, javasoljuk, hogy ide eleve két hétre menjenek hajózni. A nem szombati repülőjáratok miatt, ha mégis maradunk az egy hajós hétnél, előtte-utána még pár napos szárazföldi nyaralással is kiegészíthetjük tartózkodásunkat valamelyik szigeten.
Rendkívüli lehetőség a Baleári- és a Kanári-szigetek közötti túrahajózás. A spanyol flottatulajdonosok nyáron a Baleári-, télen a Kanári-szigeteken dolgoztatják a hajóikat. A két szezon közötti intervallumban, novemberben a Kanári-szigetekhez, márciusban a Földközi-térségbe vissza lehet hajózni a charterhajókkal önállóan 3 hét alatt 1100 tengeri mérföldet, igen kedvező áron. Ennek az óceáni hajózásnak köszönhetően a spanyol charterhajók extrán felszereltek: általános a radar, a Navtex, GPS-kijelző a cockpitban, alapfelszerelés a mentősziget és az EPIRB bója a fedélzeten. Sok vitorlás tikfa borítású. Hajós népként ügyelnek a vitorlázat állapotára, mely általában mindig új vagy újszerű az összes bérhajón.
Cabrera és Menorca

 

 

Mallorca Spanyolország legnagyobb szigete, északról délre kb. 70 km hosszú, nyugatról keletre 100 km széles, a tagolt partvonala közel 330 tengeri mérföldnyi. Az északnyugati partszakasz sziklás, meredek, 1445 méter magasra emelkedik a Tramontana-hegylánc legnagyobb csúcsa. A sziget keleti oldala is sziklás partvonal, izgalmas, fjordszerű öblökkel, melyek helyi neve „cala”. A sziget északkeleti (Alcudia-öböl) és délnyugati (Palma-öböl) partjai viszont lassan mélyülő, homokos tengerpartok, 10-20 km hosszan elnyúló, óriás strandöblökkel. A sziget fővárosa Palma de Mallorca. A város szívében lévő kikötőbe taxival vagy autóbusszal is érkezhetünk a reptérről. Puerto de Palma a Földközi-tenger egyik legnagyobb kikötője. Óriási, a kereskedelmi kikötő és 9 jachtkikötő együttese, sok ezer hajóhellyel. A Lonja-móló és az Alborán jachtkikötő azok, amelyekben a legnagyobb spanyol bérhajó-flották várnak. A mi vitorlásunk Palma de Mallorca leglátványosabb épülete előtt, a Lonja katedrálishoz közeli mólón állt.
Nem lehetett úgy utunkra indulni, hogy előbb ne sétáljunk Palma de Mallorca utcáin, amelyek tele vannak nevezetességekkel. A parti sétányról a „királyi lépcsősor” vezet fel a fenséges La Lonja katedrálishoz és Mallorca óvárosába. A girbe-gurba utcákban több száz éves köveken bóklászunk pompás, középkori épületek, ékes templomok, a híres mallorcai gyöngyöt (Majorica) áruló ékszerboltok, a spanyol előétel-csipegető tapasbárok között. Az újvárosi részre már taxival megyünk, hogy megnézzük a kerek Bellver-várat, a neve szerinti szép kilátással és közelében a helyi „minimundus”-t, Spanyolország nevezetességeinek kicsinyített másával. A Bellver kastély és a Lonja katedrális impozáns látványt nyújtanak a víz felől is, ezeket látjuk Palma de Mallorca városából utoljára, amikor másnap elindulunk. Keletre hajózunk, hogy Mallorcát az óra járásával ellentétes irányban kerüljük meg. A nagy Palma-öblöt és túlfejlesztett szállodasorát egy óra alatt magunk mögött hagyjuk. Kikötők sora mellett haladunk el, amelyek Puerto de Cala Portixol, Puerto del Molinar, Puerto de Cala Gamba, Puerto de San Antonio de la Playa (Ca’n Pastilla) és Puerto Arenal. Ezután 10 mérföld hosszan lakatlan, sziklás, meredek partszakasz következik. A Fehér-fok (Capo Blanco) világítótornya valóban fehér sziklák tetejéről néz a messzeségbe, éjszaka 15 mérföldre, Cabreráig kísér a fénye. A part mentén hajdani őrtornyok kőhalmait látjuk 5 mérföldenként, körbe a szigeten úgy, mint Korzikán, melyek a középkori védelmi rendszert szolgálták. A délkeleti szél közben szembefúj, de nem túl erős. Ha már nem elég arra, hogy cirkáljunk, legalább engedi, hogy motorozzunk benne, mert irány Cabrera!
Cabrera lakatlan szigete Mallorca délkeleti csúcsa alatt természetvédelmi terület, a bójahelyeket napokra előre foglalni kell. Tilos a horgonyzás a környékén, a bóják között is. Legkorábban 20 nappal előre tudunk foglalni (www.reservasparquesnacionales.es), és napra pontosan meg kell mondanunk, hogy mikorra. Kezdő nap 18-tól következő nap 17 óráig él az engedély. A nemzeti park bójahelye 10 euró/hajó (áfástul 15 euró). Cabrera egyetlen öble, amelyben a foglalható bóják várják a hajókat, az Es Caló de Ses Güies. A fehér bóják vannak a legközelebb a parthoz, a legkisebb hajóknak 12 m-ig, a sárgák a 12-15 m hosszú, a narancssárgák a 15-20 m hosszú, a piros színűek a leghosszabb, 20-35 méteres jachtoknak biztonságosak. Az adott színen belül bármelyiket választhatjuk, amelyik érkezésünkkor szabadon van. Az öbölben katonai támaszpont kantinnal, kis templom, kicsiny kikötő és a bejárati dombtetőn egy várrom a látnivalók, bocinkkal hamar körbejártuk. Étterem nincs. A víz, köszönhetően a limitált látogatói számnak, kristálytiszta és halakban gazdag. Parti világítás híján éjszaka olyan sötét van, hogy az ég összes csillaga kristálytisztán ragyog, hosszan elnyúlik a Tejút, hullócsillagokat látunk. Gyönyörű…
Kora reggel továbbindultunk, erre a napra is 30 mérföldet terveztünk. A Kecskés nevű (Cabrera) szigetet a Bárányos nevű (Conejera) csupa szikla sziget követte, itt kezdett el sípolni a motorpanel. Az akkumulátor jele villogott, de kivételesen nem a töltés hiánya, hanem túltöltés miatt. Visszavettünk a gázból, vitorlát bontottunk, így haladtunk el Mallorca legdélebbi csúcsa mellett. Ez a Salinas-fok, amelynél Palma irányában homokos strandöböl van három jachtkikötővel, melyek a Puerto de S’Estanyol, a Puerto de la Rápita és Puerto Colonia de Sant Jordi. Ha nem kerülnénk meg Mallorcát körbe, ezek egyikében aludnánk visszaúton Palma felé. A sólepárlóitól fehérlő Punta Salinast viszont magunk mögött hagyva Mallorca keleti felére indulunk. Ez a partszakasz egy sziklás plató, amelyen szórványosan nyaralók, szállók, települések vannak, a sziklafalban nyílt fjordszerű öblök, természetes bemélyedések körül. Ezek az öblök, a calák, pár mérföldenként egymást követik, mindegyikbe bekukucskálunk. Cala Figuera, Cala Llonga és Cala d’Or a leghíresebb strandöblök, nagyon keskenyek ahhoz, hogy mi is lehorgonyozzunk. E sziklaöblök függőleges oldalfalán a hullámok visszaverődnek, eléggé lötykölődünk. A parti szállókból elénk úsztak a vendégek! Egy többágú cala rejti Porto Petro jachtkikötőjét. Cala Llonga öblének végében Puerto de Cala Llonga jachtkikötő vár, laterális jelek sora vezet hozzá. 5 mérfölddel északabbra Porto Colom öble viszont tágas, így kikötője is sokkal nagyobb, végre megállunk ebédre és fürdeni. A sekély vizű öbölben bójákra köthetünk, a bóják között tilos a horgonyzás. A Club Naútico belsejében egy osztrák charterflotta állomásozik. A széles öböl szűk tengeri bejáratát pazar villák övezik. Úgy gondoltuk, még belefér a napba, hogy továbbhajózzunk 8 mérföldet. Telefonon helyet foglaltunk hajónknak Porto Cristo jachtkikötőjében, hogy biztosra menjünk. Megérte, mert a Cala de Porto Cristo kiváló kikötő egy tipikus fjordszerű bemélyedésben, amely egy mérföld hosszú. Az öbölbejárattal szemben van a strand, majd fordul az öböl és keskenyedik, jobb és bal oldala külön jachtkikötő, majd még tovább fordul, és a helyiek csónakkikötőjében végződik. A nyílt tenger felőli oldalon a kikötő létesítményei terjeszkednek. A marina 25 méteres nagymedencéje a dombtetőn van, kiváló kilátással a hajókra és a városkára szemközt. A keskeny öböl túloldalán a parti sétányon és a domboldalban is éttermek sorakoznak, este pezseg az élet, megtelnek a vendéglők. Nappal is tetszetős a városka és mindössze 2 km-re tőle délre Mallorca legnagyobb cseppkőbarlangjába tudunk ellátogatni. A Sárkány (Drach) barlangjának mélyén csónakázótó van, a barlangkoncert árát a belépőjegy ára tartalmazza. A városban szép a templom, főterén a szupermarketekben feltöltjük a készleteinket. Porto Cristótól már felsejlik Menorca szigete, bár az alacsony sziget 30 mérföld messzeségben eléggé a horizonton van.
Menorca neve jelentése szerint is a „Kisebb” sziget. A Mallorca név egyik jelentésmagyarázata, hogy az meg a „Nagyobb”, Menorcához képest. Mallorca északkeleti csúcsától, a Körte-foktól, Cala Ratjada jachtkikötőjéből már csak 20 mérföld a menorcai Ciudadela, Nyugat-Menorca nagyvárosa. Menorca szigete 45 km hosszú, 20 km széles. Déli felén kevésbé érdekes, sziklás a partvonala, északi oldala izgalmasan tagolt, horgonyzóöblökkel teli. Fővárosa, nem a Mallorcára néző Ciudadela, hanem a nemzetközi repülőtérrel rendelkező Mahón, a sziget túlsó, keleti végében található. Mindkét város egy hosszú, keskeny öböl mélyén nőtt: Ciudadela öble fél mérföld, Mahón természetes öble 3 mérföld hosszú és mindkettő egytized mérföld szűk. Mallorca csúcsánál és hetes bérlésünk feléhez közeledve el kellett döntenünk, hogy Menorcát akarjuk-e meglátogatni és onnét vissza Palma de Mallorcába, arra, amerre jöttünk, vagy a Körte-foknál nyugatnak indulunk, hogy tovább kerüljük Mallorca szigetét. Ez utóbbit választottuk, és nem bántuk meg, mert egyből a legszebb strandöblökbe jutottunk. Az Agulla-fok mögött közvetlenül a Cala Molto és Cala Guya öblökben karibi színekben pompázik a víz. Megállunk ebédre, búvárkodunk a hajó mellett, élvezzük a meleg tengert. Miután felszedtük a horgonyt, vitorlát bonthatunk, röpít a keleties szél.. Zöld leveles faággal jelölt halászbójákat kerülünk. Egyórányit lakatlan, sziklás partszakasz mentén versenyzünk egy katamaránnal, majd megváltozik a táj, a több tíz kilométer hosszú Alcudia-öblön keresztül hátszelezünk. A sekély, homokos parton egymást érik a szállodák, a plázsok és a jachtkikötők. A legnagyobbik a Puerto de Ca’n Picafort. Erre a napra is 30 mérföld hajózás jut, míg végül Alcudia jachtkikötőjében ki nem kötünk. Palma előtt több száz éven át Alcudia volt Mallorca fővárosa, megérte, hogy meglátogassuk. A középkori emlékeket túlnőtte az evilági nyüzsgés. A Marina Alcúdiamar, jachtkikötőnk egyes mólószárai beléptetőkártyával közelíthetők meg, amelyeket a kikötős fiútól kapunk a helydíj megfizetését követően. A parti vízcsatlakozáshoz átalakítót is tőle kérünk. A kikötői félszigeten éttermek és hajósboltok sorakoznak. Élelmiszerbolt is a rendelkezésünkre áll. A kikötőterület túlfelén fürödhetünk, átúszhatjuk a strandöblöt. Vacsora után késő estig vásárolgathatunk a városka nyüzsgő főutcáin. Alcudia jachtkikötője a kereskedelmi kikötőnek egy része, az első kikötő, ahol a laterális jelek közül a főág-mellékág jelekkel találkoztunk a Földközi-térségben. Mikor reggel elhagyjuk, a 3 mérföld hosszú Pollensa-félsziget mellett haladunk északnak. A Pollensa-öbölben két jachtkikötő is kínálkozik (Puerto de Bonaire és Puerto de Pollensa) és bőséges horgonyzási, strandolási lehetőség. A mély öböl a Formentor-fokban végződik. Ez Mallorca északnyugati csúcsa egy éjszaka 21 mérföldre látszódó világítótoronnyal. Amint elérjük, a keleti szél már nem kísér tovább, megszűnik, felfogják a sziget magaslatai. A Formentor-fok 1000-1500 méter magas hegyvonulat kiindulópontja, amely a nyugati szigetoldalt végigkíséri. Meredek sziklafalak, érdekes kőformák mentén, de zátonymentes vizeken haladunk délnyugatra, a mai 30 mérföldünket rójuk motorral. Vontázunk a hajó mögött, kártyázunk, fényképezkedünk. A Cala de la Calobra öblében többen is horgonyoznak, helyi hajók hozzák a szomszédos nyaralóvárosból a turistákat egy talpalatnyi öbölbe. Sokan is voltak, mély is volt a horgonyzásra,ezért inkább továbbmentünk, és egy óra múlva kikötöttünk Port de Sóller jachtkikötőjében. Megérte sietni, a nagy sziklák között gyönyörű városka öble nyílik. Horgonyozhatunk a strandjai előtt vagy kereshetünk helyet (mi reggel telefonon foglaltuk) a jachtkikötőjében. Aki már járt itt, egyre mind emlékezni fog. 100 éves, nyitott, fa villamosszerelvény fut körbe Port de Sóller tágas öbölének tengerpartján. Ez a villamos elvisz a hegyekbe, az eredeti Sóller városkába, mert a tengerparti városka a „Sóller kikötője” nevet viseli. A múlt században nyílt meg a Palma de Mallorca és a hegyi Sóller iparvárosa közötti vadregényes, 27 km hosszú vasútvonal, a Tramontana-hegységen keresztül, amelyen a mai napig közlekednek. A vasút végállomásától vezették le a villamost a tengerpartra 5 km hosszan, 25 perces menetidővel. Mindkét járművet eredeti állapotában tartják fenn. Ennyi hajózás után élvezettel villamosozunk a tengerparton, oda-vissza, 5 euró/fő/út áron. Nem kell sietnünk az indulással, 20 mérföld motorozás vár Mallorca szélcsendes, nyugati partjai mentén. A hegyvonulat még mindig 1000 méter magasba tör, kísér minket egészen Mallorca délnyugati csücskéig. Itt található a lakatlan Sárkány-sziget, Dragonera. Ahogy közeledünk hozzá, megjön a szél, de szemből. A nyáron állandó délkeleti szél ezen a pár mérföldön befordul a szigetsarkon. De már nincs hova kreuzolnunk, megérkeztünk a nappali kikötésre hívogató calakkal teli Dragonera és a Playa San Telmo nemzeti parki bójáihoz. Mint Cabreránál, ezeket a bójahelyeket is előre le kell foglalni. Interneten aznapra viszont már nem lehetett. A fehér bójákra rá van festve a bójafelelős neve, tőle akartunk bóját kérni, de egy-egy számjegy le volt kopva vagy éppen nem úgy fordult a bója felénk, hogy lássuk. Végül a pilotkönyvben írt VHF csatornán értük el a parkolóőrt, akihez befizettük magunkat. Jöttek hajók, amelyek nem akartak fizetni és behorgonyoztak a bóják közé. Ez egyrészt tilos, másrészt nem gondoltak arra, hogy a bójára kötött és a horgonyzott hajók szélirányváltozás esetén másként fordulnak. A nappal délről érkező szelet pedig éjszaka erős parti szél váltotta fel, a sötétben szenvedtek, hogy végül biztonságos bóját fogjanak. San Telmo öblének is előnyére vált, hogy szabályozzák a hajókikötést. Búvárkodtunk és rendkívül gazdag víz alatti világra leltünk a kis szigeténél. A nyaralófalu homokos strandjára kibociztunk, a parton többgenerációs halétteremben múlattuk az estét.
San Telmóban reggel az utolsó vitorlázós napunkra ébredtünk. Mallorca délnyugati felén több, óriási kikötő mellett motoroztunk a délelőtti gyenge szembeszélben. Puerto de Andraitx egy tágas, Puerto de Santa Ponsa egy keskeny öblöt foglal el, mindegyik strandja homokos. Követve a partvonalat, kisebb sziklaszirtek emelkednek ki a vízből, amelyek között látványos az áthaladás. Ilyen sziklakapu volt a Nyulak-szigeténél (Isla de los Conejos és a Malgrats-sziget közötti átjáró). Port Adriano után a Bika-szigetet kellett kerülnünk (Islote el Toro), amely a nappal szemben haladva tényleg egy fekvő bikára hasonlított. Délre elértünk a Punta de Ses Barbines kiszögelléshez, ahonnan elénk tárult a Palma-öböl. A spanyol bérhajókat péntek délutánra kell visszavinni, péntek 16 óráig kérik a visszaállást az indulási kikötőbe. Aki késik, azt komoly kötbér terheli a hajóbérleti szerződés alapján. Egy hét alatt végigjártuk Mallorca partjait. Kevesebb mint 200 tengeri mérföldet hajózva körbeértünk.
Szerzoink a Mérföld Yachting tulajdonosai
www.merfoldyachting.hu

 

 

Kikötés
A nyugat-európai szabadságolások idején, júliusban és augusztusban a Baleári-szigetek (Horvátországhoz és Olaszországhoz hasonlóan) zsúfolt, de kikötő- és horgonyzóhely-probléma ekkor sem szokott lenni. Mi is a főszezonban jártunk a spanyol felségvizeken, minden reggel előre lefoglaltuk telefonon az aznap délutáni kikötőhelyünket. Azt tapasztaltuk, hogy még estére is maradt kikötőhely szabadon, legfeljebb a nemzeti parki bójahelyek fogytak el délutánra. Számos jachtkikötő, azaz club naútico van Mallorcán. A marinákat a VHF 9-es, a kikötői kapitányságokat a VHF16-os csatornán érhetjük el. A pilotkönyvben telefonszámaik és e-mail címük is szerepel. A marinákban a pilotköteles, farral a parthoz tolatásos kikötésmód a szokványos. Mielőtt beérünk egy kikötőbe, be kell jelentkeznünk a tengeri rádión.

Időjárás, szélviszonyok
A vitorlásszezon a mélykék Földközi-tenger közepén már áprilisban indul, és csak októberben ér véget. Bár ősztől tavaszig erősebb szelek is elérik a Baleári-szigeteket: az északnyugati misztrál, a Gibraltár felől érkező vendaval, a keleti levante és az afrikai sirokkó. Nyáron viszont a jellemző széljárás délkeleties, ez a tengeri szél délutánra legfeljebb 20 csomós. Előfordulnak szélcsendes napok is. Helyi megfigyelések szerint 9 nyugodt nap után jön egyetlen erősebb szeles nyári nap. A délkeleties szélből a gyors változást követően északi, északnyugati, nyugati szél is fújhat azon a napon. Reggelente még felhős az ég a szigetek felett, utána ezek a párafelhők eloszlanak, a tengeri szél elfújja őket. A mediterrán klíma kellemes hőmérsékletet jelent télen-nyáron a Baleári-szigeteken. A tenger több mint 25 °C-osra is felmelegszik a júliusi-augusztusi kánikulában. Jelentősebb csapadék csak októbertől decemberig éri a szigeteket. Az erős szeles időszakokban a hullámzás jelentősnek mondható, mert hamar „bemozdul” az egész Földközi-tenger, a szűkebb öblök sziklafalain pedig visszaverődnek a hullámok. A szigetek körül az általános tengeráramlás gyenge, délies, azaz északról délre óránként fél-egy mérfölddel segíti hajónk haladását. Az árapályszint-változás elenyésző, legfeljebb fél méter. A variáció (a térképi és a mágneses észak közötti eltérés) mértéke is 1 fok alatti. Spanyol nyelvű időjárás-előrejelzést a VHF rádión Mallorca térségében a 10-es, Ibizánál a 3-as, Menorcánál a 85-ös csatornán hallgathatunk. Interneten a globális időjárás-előrejelző honlapok mellett használhatjuk a helyi előrejelzési honlapot, linkje a www.aemet.es A legtöbb marinában készséggel kinyomtatják nekünk az aktuális és pár napos időjárás-előrejelzést.

 

Képgaléria: