A legmerészebb álmaink váltak valóra: a Riói Olimpiai vitorlás versenyekre a lehetséges tízből öt osztályban is szereztek indulási jogot a magyar versenyzők. Még sosem voltak ilyen sikeresek a magyar vitorlázók – de hatalmas olimpiai sikereket várni tőlük még kicsit korai lenne.

Ha most csak egy vagy két vitorlázó lenne a magyar olimpiai csapatban az sem volna meglepő. Pontosabban fogalmazva a Londoni Olimpia után egy évvel még arra gondolhattunk, hogy kevés az esély arra, hogy öt osztályban is lesz versenyzőnk.
Berecz Zsombor kavlifikációjára számíthattunk a leginkább, mert Finnben már tartósan bekerült a nemzetközi élvonalba. Lasereseink három-négy éve még nem voltak kvalifikációs szinten, ráaádsul Érdi Mári vagy a Vadnai-testvérek olyan fiatalok, hogy számukra alapvetően 2020, Tókió lehetett a cél. A szörfösök támogatottsága, felkészülési lehetősége pedig túl kevés ahhoz, hogy megbízhatóan a nemzetközi mezőny krémjébe kerülhessenek. Mégis sikerült mindannyijuknak!

Nagyobb támogatást kapott a sportág

Finnben és a Lasar osztályokban kétségtelenül sokat nyomott a latban, hogy a Magyar Vitorlás Szövetség a legjobbakkal élsportolói szerződést kötve a korábbiaknál sokkal nagyobb mértékben, sok tízmilló forinttal tudta támogatni a versenyzőket, amihez hozzájárult az eredmények hatására egyre markánsabb MOB-támogatás, illetve az egyesületek erősödése, az olimpiára hajtók klubjainak a BYC-nek és az MVM SE-nek komoly hozzájárulásai. A magyar vitorlás sport az elmúlt két évtizedben nagyon komoly szerkezeti és szervezeti változásokon ment keresztül, és így már kezd egyre biztosabb hátteret jelenteni a nemzetközi szinten jó eredményekre törő versenyzőinknek.

Kisebb, de izmosabb mezőny

Manapság a Nemzetközi Vitorlás Szövetség a NOB-bal együttműködve pontosan megszabja, hogy az egyes osztályokban hány induló lehet, és ehhez a létszámhoz pontosan kijelöli a kvalifikációs versenyeken, illetve az adott versenyen megszerezhető indulási jogok számát és területi eloszlását. Ebben összetett szempontokat vesznek figyelembe, és az indulók létszáma kategóriánként nagyon eltérő. Az olimpián vitorlázásban minden nemzetet hajóosztályonként csak egy egység képviselhet. Tehát a játékokon mindig kisebb létszámú a mezőny, mint a világbajnokságokon, kontinensviadalokon, vagy a legjelentősebb nemzetközi versenyeken. Viszont annál izmosabb, hiszen az egyes országok legjobbjai vannak itt, akik ráadásul sokéves folyamatos kemény felkészülés és gyakran éles nemzeti válogatózás után érdemelték ki az indulás jogát.
Az, hogy idén szép olimpiánk lesz, nem azt jelenti, hogy az érmek és helyezések halmozása várható. De hosszú ideje először lesz újra jó helyezésre esélyes magyar vitorlázó a mezőnyben.

Az, hogy idén szép olimpiánk lesz, nem azt jelenti, hogy az érmek és helyezések halmozása várható. De hosszú ideje először lesz újra jó helyezésre esélyes magyar vitorlázó a mezőnyben.

Berecz Zsombor – Finn dingi
Az első magyar vitorlázó, aki megszerezte az indulási jogot a Riói Olimpiára. Sőt! Az összes magyar sportoló közül is a második, aki teljesítette a szintet.
Valljuk be: nem ehhez szoktunk. Amióta a NOB és a Nemzetközi Vitorlás Szövetség által kijelölt kavlifikációs versenyeken lehet hajóosztályonként szigorúan korlátozott számban olimpiai indulási jogot szerezni, a magyar vitorlázók inkább a második-harmadik kvalifikációs versenyen kerültek be az indulók közé. A maradék helyekre…
A Finn osztály, a nehézsúlyú egyszemélyes kategória az olimpiai vitorlás számok között, talán a legkeményebb mezőny, ahová a legnehezebb bekerülni. A nemzetközi versenyeken az élen mindig rendkívül kiélezett a versengés. Ez önmagában még nem lenne különös, hiszen ma már mindegyik olimpiai osztályra ez a jellemző. De a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Finnben szabta a legszűkebbre a mezőnyt: mindössze 23 induló lesz Rióban.
kiemélés:
olyan megbízhatóan szeles helyszínekre kell utazni edzeni, ahol a legjobb ellenfelek is készülnek, mert csak a velük való vitorlázás teszi kellően hatékonnyá az edzést.

2014-ben a santanderi világbajnokságon ebből 12 helyre lehetett bekerülni, és Berecz Zsombinak ez sikerült, miközben több nagymenő, korábbi olimpiai helyzett mögötte végzett, és csak 2015-ben vagy 2016-ban küzdötték be magukat az indulók közé. (Már amelyiküknek sikerült.)
Zsombi eredménye nem véletlen. Finnben harmadik éve egyre biztosabban a világ élvonalába tartozik. Amikor nem versenyzik valahol, havonta három hetet tölt Valenciában a Devoti Dinghy Academyn, amely jelenleg talán a leghatékonyabb, a legtöbb élversenyzővel dolgozó műhely. A harmadik olimpiájára készül, Laser osztályban már ott volt Pekingben (Csingtaóban), majd Londonban (Weymouth-ban) is. Vagyis tizenéve hajt a nemzetközi mezőnyben, és éli azt a kőkemény életet, ami az egyetlen út az olimpiai eredményességhez.
A 28 éves sportoló legfontosabb szerepe a mai magyar vitorlázásban az, hogy utat mutat. Ma a világ élvonalába kerüléshez nem csak egyszerűen rengeteg edzésmunka és vízen lét szükséges, de ezt hatékonyan kell elvégezni. Ehhez olyan megbízhatóan szeles helyszínekre kell utazni edzeni, ahol a legjobb ellenfelek is készülnek, mert csak a velük való vitorlázás teszi kellően hatékonnyá az edzést.
A Balaton remek, gyönyörű hely, csak éppen olykor ott napokig nem fúj jó szél, ráadásul hiába is fújna, a csúcsokra hajtó versenyzőnek egy szint felett nem akad olyan edzőpartnere, akivel nap mint nap hatékonyan hajthatnák egymást előre.Berecz Zsombi bő évtizede hajt a fentiek szellemében, és ennek most már az eredménye is megmutatkozik.
A Finn jobban fekszik neki, mint a Laser, ez szinte azonnal megmutatkozott, ahogy a Londoni Olimpia után hajóosztályt váltott. Az első nagy sikerét 2013-ban Tallinnban a világbajnokságon érte el, amikor 7. lett. Soha még magyar finnes nem tudott bekerülni a Gold Cupon a legjobb tízbe. Utána az Európa-bajnokságon 14. lett, ami szintén kiváló eredmény. Manapság már ritkán gyengébb verseny egy EB, mint a világbajnokság, mert a kontinensviadalok nyíltak, és tengerentúli mnők java is részt vesz.
2014-ben a La Rochelle-i Európa-bajnokságon a 9. helyet szerezte meg, majd ősszel a kvalifikációs vébén 33 nemzet 78 versenyzőjével megküzdve 15., a nemzetek sorrendjében 11. helyen végezve kvalifikált Rióra.
Decemberben megnyerte a Christmas Race Palamosban, majd 2015-ben győzött az Andalúz Olimpiai Héten, 4. lett Világkupa versenyen Hyeres-ben, 15. az EB-n és 11. az olimpiai próbaversenyen az Aquance Rión. Idén is elsősorban Rióra készült, nincsenek más kötelezően elérendő eredményei. Mégis nagy örömöt szerzett mindannyiunknak márciusban, amikor Barcelonában a Finn Európa-bajnokságon 2. lett. Negyvenöt évvel ezelőtt, 1971-ben szerzett bronzérmet az EB-n Fináczy György, és azóta nem volt a világszínvonalat elérő Finnesünk. Berecz Zsombor – ugyancsak a 40-es rajtszámmal, akárcsak nagy elődje – újra ott van a legjobbak között.
Berecz Zsombor esélyes arra, hogy az Olimpián a legjobb tíz közé kerüljön, és ha igazán jól alakulnak a dolgai, akár az első hatban is végezhet. Az elmúlt három évhez hasonlóan edzőként az Olimpián is Kelemen Tamás (Keló) segíti a szereplését.
Eddigi olimpiai eredményei: 2008 Csingtao: Laser 29., 2012 Weymouth: Laser 21.

Érdi Mária – női Laser Radial
A 2013-as balatonfüredi Laser Worlds idején ismerhettük meg a nevét, amikor Laser 4.7-ben egy Európa-bajnoki 5. és vébé 11. hellyel üstökösszerűen robbant be a vitorlás világba. Mndezt úgy, hogy alig egy évvel korábban kezdett el versenyezni a BYC-ben, vagyis nem voltak optimistes előzményei, még az ilyen korban szokásos versenytapasztalata, rutinja sem. Még abban az évben világbajnok lett Byte osztályban.
Szerencsére nem csak a tehetsége kiemelkedő, hanem az elszántsága és a munkabírása is. A csupán 18 éves hölgy edzője Csomai József mesélte róla 2013-ban, hogy hosszú utazás után egy világversenyről hazatérve megbeszélték, hogy másnap találkozzanak ugyan a kikötőben, de csak akkor edzenek, ha ideálisak a körülmények. Reggel arra ébredt, hogy odakinn 5 fok van, viharos szél fúj és vízszintesen esik az eső. Becsületből lement a vitorlás telepre, ahol viszont Mári várta, és csodálkozva nézett, hogy ugyan miért ne mennének vízre? Azóta négyszeres korosztályos világbajnok, és 2013 és 2015 között összesen 10 utánpótlás korosztályos világ- és Európa-bajnoki érmet szerzett.

„…arra ébredt, hogy kint 5 fok van, viharos szél fúj és vízszintesen esik az eső. Becsületből lement a vitorlás telepre, ahol Mári várta, és csodálkozva nézett, hogy ugyan miért ne mennének vízre?”

Senki nem várta el tőle, hogy már most olimpiai szintet teljesítsen, hiszen az életkoránál fogva a 2020-as Tókiói Olimpiára lehet kiemelkedő tudású, akár éremesélyes versenyző. Ám ő hihetetlen tempóban fejlődik. 2014-ben és 2015-ben az eddig volt legeredményesebb magyar laseres, a kétszeres olimpikon Eszes Tamás foglalkozott vele hatékonyan segítve a fejlődését. 2016-ban pedig az osztrák Andreas Geritzer lett az edzője, aki négy olimpián vett részt, és ezalatt szerzett bronzérmet és ötödik helyet az ötkarikás játékokon.
2015 novemberében elutazott Ománba a Laser Radial világbajnokságra, ahol a korábban olimpiai kvótát szerzett 19 versenyző mellett újabb négynek nyílhatott meg az út Rióba. Mári bekerült az Arany csoportba, ami mellette még tizenegy kvalifikációra hajtó nemzet versenyzőinek is sikerült. 42. helyen végzett, és ekkor még nem sikerült bejutnia az olimpiai csapatba.
2016-ban az áprilisi Európa-bajnokságonn már csak két kiadó hely maradt az európai versenyzők számára. Arra a két helyre még számos nála idősebb, rutinosabb és a papírforma szerint esélyesebb ellenfél pályázott. De Mári semmi esélyt nem adott nekik! Mindvégig az élmezőnyben vitrorlázott, egyre növekvő előnnyel a kvótára hajtó ellenfelei előtt, és már az utolsó selejtezőfutam előtt matematikailag is utolérhetetlen volt. Bejutott az Éremfutamra jogosult legjobb tíz közé és 8. helyen végzett az Európa-bajnokságon!
Azt is megmutatta azóta, hogy ez az eredmény nem véletlen siker. Részt vett két Világkupán, ahol az elmúlt egy évben már csak maximum 40 hajós meghívott mezőnyök, vagyis a világ legjobbjai versenyezhetnek. Érdi Mári tavasszal Hyeres-ben 13. lett, majd júniusban Weymouth és Portland vízein egyenletesen jó teljesítményét futamgyőzelemmel és 2. hellyel is fűszerezve immár Világkupán is indulhatott az Éremfutamon, és az EB-hez hasonlóan itt is 8. helyen végzett az összetettben.
Rióban teher nélkül versenyezhet, élvezheti az olimpikonságot, senki nem várhat tőle kiugró eredményt. És éppen ezért lehet ő ott életveszélyes a legnagyobb menőkre nézve is!
Vadnai Benjamin – Laser Standard
A húsz éves Vadnai Benji végigjárta a hagyományos utat, amely a csúcsra vezet. Hatévesen kezdett vitorlázni, hétévesen versenyezni, természetesen Optimistben. 2009-ben már Európa-bajnoki 2. helyezett lett. 2010-ben legelső laseres évében azonnal a Laser 4.7 élmezőnyébe került, amit egy U16 Európa-bajnoki címmel és az Európa Kupa sorozat megnyerésével igazolt. 2011-ben pedig a magyar vitorlás sport első korosztályos világbajnoki címét szerezte Buenos Airesben! 2013-ban már az egyel nagyobb vitorlával szerelt Laser a Radial U18-as világbajnoka lett, majd 2014-ben megérkezett az olimpiai Laser Standardbe. 2015-ben az U21 világbajnokságon bronzérmet, az Európa-bajnokságon ezüstöt szerzett.
Az ő fejlődésében mindenki másnál meghatározóbb a családi háttér. Édesapja Vadnai Péter válogatott finnes volt a ’80-as és a ’90-es években, majd nagyhajós osztályokban, például Assoban ért el magyar bajnoki címet. Vadnaiéknál a szülők nem egyszerűen támogatják a gyerekeik felkészülését. Péter tulajdonképpen a gyerekei menedzsere és állandó edzője. Fontos a többesszám, mert Benji öccse, Jonatán ugyanolyan tehetséges és gyorsan fejlődő vitorlázó. Nagy hasznukra van, hogy együtt készülhetnek, és mivel a tudásuk közel egyforma, hatékonyan hajthatják is egymást előre.
Laser Standard osztályban többen is vetélkedtek a magyar színek olimpiai képviseletéért. 2014-ben Tomai Balázs és Benjamin közel azonos szinten álltak a nemzetközi eredményeiket tekintve, és látszott, hogy rövidesen megérkezik közéjük Vadnai Jonatán is. Ám mindhárman még csak a nemzetközi középmezőnyt támadták, vagyis egyikük sem tartozott az olimpiai élmezőnybe. Az MVSz elnöksége ezért már 2014-ben világosan lefektette a válogatózás elveit és rendszerét.
Ebben alkalmazták azt a más országokban megszokott és bevált elvet, hogy a kvalifikációs szintet elérő versenyző a nemzete számára szerzi meg az olimiai indulási jogot, és aközel azonos tudású versenyzők között majd egy válogató sorozat dönt az olimpikon személyéről a Játékok évében. A kvalifikációt egy évvel később Tomai Balázs érte el a 2015-ös világbajnokságon, és erre alapozva 2016-ban hárman kezdtek válogató sorozatba az indulásért. Tomai, illetve a Vadnai testvérek, Benjamin és Jonatán. A négy nagy nemzetközi versenyből álló válogató sorozatot Vadnai Benjamin nyerte meg öccse Jonatán, és a harmadikként végző Tomai előtt.
Laser Standard osztályban lesz a legnépesebb mezőny az olimpián, 46 indulóval. Vadnai Benjamin nem tartozik még a nemzetközi élmezőnybe, Érdi Márihoz hasonlóan ő is a 2020-as Olimpiára érhet be igazán. Rióban a középmezőnybe várható. De rajta sincs nyomás, eredménykényszer, és már sokszor bizonyította, hogy kitűnő versenyző alkat.

A szörf vajon mi?
Magyarországon a szörfözés a hagyományos vitorlás versenyektől különváltan fejlődött. A korai években még az MVSz égisze alá tartoztak a szörfversenyek is, ám ahogy növekedett a szakág népszerűsége, a versenyzők nyűgnek érezték az MVSz irányítását. Talán joggal, mert valóban a nyolcvanas-kilencvenes években, amikor a politikai-társadalmi változásokkal párhuzamosan a vitorlás sport egészének is jelentős szerkezeti és szervezeti átalakuláson kellett átmennie, az MVSz nem tudott sok támogatást adni a szörfözés fejlődéséhez. Akkoriban a vitorlás sport minden területén erősödtek az egyéni kezdeményezések. Hiszen csak ezek révén mehetett végbe az átalakulás az egykori központosított, kizárólag állami és nagyvállalti pénzekből finanszírozott, központosított „szocialista” érából az új, a fejlettebb és szabadabb világban működő sportélethez hasonló szerkezetre.
Így nálunk megalakult az MVSz-től függetlenül működő Magyar Szörf Szövetség, és a szörfösök maguk szervezik az életüket. Ám az Olimpián a szörf nem önálló sportág, hanem a tíz vitorlás versenykategória közül kettő. Ezért Magyarországról őket is az ISAF és a NOB által elismert vitorlás szövetség, az MVSz küld ki a Játékokra. Így természtesen az MVSz kommunikációjában is vitorlázóként szerepelnek a szörfösök.
De a szörfösök közül néhányan – élükön a hatodik olimpiai részvételére készülő Gádorfalvi Áronnal – máig nagyon érzékenyen reagálnak erre. Ilyenkor, az Olimpia előtt gyakran tiltakoznak és hangsúlyozzák, hogy ők szörfösök, és nem vitorlázók, illetve az eredményeiket a vitorlás sportszervezetektől függetlenül érték el. Az érzékenység akár érthető is lenne, hiszen a régi tüskék, ha általában feledésbe is merültek, az érintetteknek még fájhatnak. Ám néhány nem elhanyagolható tény ellentmond nekik. Elsősorban ők vitorlázók, széllel haladnak, ugyanolyan versenypályákon, ugyanolyan versenyszerkezetben, mint bármely olimpiai vitorlás kategória, legfeljebb másként kormányozzák vízi járművüket. Rióban majd a nyakukba akasztott azonosító kártyára az lesz írva, hogy „vitorlázó”.
Mivel a női és férfi RS:X a vitorlás versenyek két kategóriája, az olimpiát figyelő sportszerető közönséget nem nagyon érdekli, hogy a hazai versenyeket milyen sportszervezet szervezi. Ha holnaptól mondjuk az egyszemélyes evezősök szervezetileg különválnának a többszemélyesektől, attól még evezősök maradnának. Nem utolsó sorban pedig senki sem, se Szövetség, se semmilyen vitorlás versenyző nem használja fel a szörf eredményeket önfényezésre. Egyszerűen csak mi vitorlázók örülünk annak, hogy a magyar szörfösök mindig sikeresen kvalifikálták magukat a részvételre.

Gádorfalvi Áron – RS:X férfi
Áron abszolút kuriózum a magyar sportban. A hatodik olimpiájára készül, és ezzel beéri a magyar sport történetében ilyen téren egyedülálló csúcstartó Gerevich Aladárt. (Igaz az ő sportpályafutása során, 1932-1960-as sorozata közben két olimpia elmaradt a világháború miatt)
Húszéves olimpiai pályafutása során soha nem volt olyan szponzora, erős támogatója, hogy nemzetközi szinten végig hajthasson egy teljes olimpiai ciklust. Kiemelkedő tehetségét igazolja, hogy mégis rendre teljesíteni tudja az utolsó egy-két évben az egyre szigorodó kvalifikációs feltételeket. És mindig van olyan szélerő, amelyikben parádésan teljesít a nemzetközi mezőnyben. A Játékokon is odér a középmezőnybe. Csak a legtehetségesebb menők, a profiként, évek óta folymatosan a legjobb körülmények között készülők tudják legyőzni.
Vajon hol tartana, ha valaha is megkapta volna a nagy siker eléréséhez szükséges anyagi támogatást? Még egy érdekesség: 2003-ban a Kékszalag mezőnnyel elrajtolva végig vitorlázta a légvonalban 150 kilométeres távot. Sőt! 22 percet vert a győztes Lisára, Litkey Farkas csapatára. Eddigi olimpiai eredményei: 1996 Savannah: 40., 2000 Sydney: 24., 2004: Athén: 22., 2008 Csingtao: 19., 2012 Weymouth: 25.
Rióban 36 férfi szörfös versenyez az RS:X osztályban.

Cholnoky Sára
Az RS:X női szörf osztályban 2016 áprilisban a Palma de Mallorcán rendezett Európa-bajnokságon a legjobb magyar női szörfös, Cholnoky Sára is olimpiai indulási jogot szerzett.
Sára 27 éves. Anyai ágon a történelmi magyar Cholnoky család leszármazottja, akik rengeteg sikeres, híres katonát, majd tudóst és művészt adtak Magyarországnak. Sosi pedig élsportoló.
Hosszú ideje meghatározó alakja a magyar szörf sportnak. 2006 óta versenyez és közel tíz éve hajt az olimpai RS:X osztályban. 2008-ban U21-es Európa-bajnoki bronzérmes volt, 2009 óta pedig folyamatosan az osztály női magyar bajnoka. 2012-ben a cadizi világbajnokságon kvalifikációs szintet teljesített a londoni olimpiára, de végül a válogató versenyen alulmaradt, így akkor nem ő indulhatott az olimpiai játékokon, hanem Detre Dia.
Nevelőedzője Körtvélyesi Miklós, majd edzője Utassy Loránd (szövetségi kapitány, Magyar Szörf Szövetség). Sosinak elsősorban erős, egyenletes szélben van esélye jó szereplésre, de papírforma alapján nem várható az élmezőnybe.
A Riói Olimpián 26 nemzet női szörfösei versenyeznek.

Szöveg: Ruják István