Brit tudósok bebizonyították, hogy azok a gyerekek, akik voltak vitorlástáborban, boldogabb felnőttek lesznek – ez az állítás ebben a formában nem igaz, de az üzenetében van igazság. Az egyik legjobb, amivel a gyerekek eltölthetik a szünidőt, a vitorlázás. Hiszen jó levegőn töltik a napot, rengeteget mozognak, önállóságot, felelősségtudatot és rendszeretetet tanulnak, nem mellesleg vízbiztonságra tesznek szert.

Szöveg: Csepregi Panka; Fotó: Novák Mária, Shutterstock

Nincs szükség ahhoz brit tudósokra, hogy kijelenthessük, hogy a tópart jó hatással van a gyerekekre. A vitorlázás pedig összetett sport, hosszútávon könnyű, de mégis állóképességet igénylő mozgás, tarkítva néhány nehezebb, fárasztóbb szakasszal.

Mozgás a jó levegőn

Emellett koncentrációt kíván, új és széleskörű ismeretek elsajátítását igényli, döntéshelyzeteket kínál, tehát szellemileg is megmozgat. Mindez persze a nyári tábor minden egyéb kellékével fűszerezve.

„Strandröplabda-pályán, focizásra alkalmas hatalmas füves területen és trambulinon vezethetik le a felesleges energiájukat” – mondja Novák Mária, a BS Fűzfő Vitorlástábor vezetője, maga is négy gyermek édesanyja, aki pontosan tudja, hogy néha még egész napos vízenlét után sem merülnek ki a gyerekek. – „A fürdőlépcsőnk egyenesen a vízi paradicsomba vezet! A stégünk pedig óriási bombák és hasasok ugrásában segíti vagány táborozóinkat úgy, hogy közben a kikötő hajói sem zavarnak.”

A táborok felkészülten várják a gyerekeket, és az oktatás mellett változatos programokkal készülnek, hogy a vízi kalandok mellett további jó élményekkel térhessenek haza.

Önállóság, rendszeretet

Nem feltétlenül ez a két tulajdonság jut eszünkbe a gyerekekről. A vitorlástáborban az első napon megtanulják felszerelni a hajót, és ha segítséget kérnek, természetesen megkapják, de az oktatók célja minden esetben az, hogy a gyerekek egyedül, vagy kis csoportokban oldják meg ezeket a feladatokat. Nagyon hamar tudatosítják bennük, hogy vízen lenni alapvetően veszélyes, és hogy milyen óvintézkedésekre van szükség, mire kell odafigyelni, hogy biztonságban lehessenek. Mivel a hajón és a kikötőben rendnek kell lennie, és a partra érkezést követően sem lehet szanaszét hagyni a hajót és a mentőmellényeket, ezért a rendetlenség látszata sem merülhet fel, az oktatók vigyázó tekintete alatt, alkalmanként némi unszolás hatására pakolnak el maguk után a gyerekek.

Vízbiztonság

Vitorlástáborban csak akkor lehet részt venni, ha már jól úszik a gyerek. A vízen természetesen mentőmellényt viselnek, és a felnőtteket megszégyenítő gyorsasággal sajátítják el a hajókezelést, a meteorológiai alapismereteket, és a fizika alaptörvényeit. Mindent, ami ahhoz szükséges, hogy apró vitorlásaikkal biztonsággal közlekedjenek a vízen, és ez a tudás nem múlik el csak úgy magától.

Az életre is felkészít

Minden gyerek más okból kerül vitorlástáborba. Van, ahol a szülők vitorláznak, vagy a nagymamának nyaralója van a Balaton-parton, és akad, ahol a legjobb barátok együtt akarják tölteni a nyári szünet néhány hetét. Az is lehet, hogy a sportágválasztó rendezvényen tetszik meg a csemetének a vitorlázás. Akármi is legyen az ok, a vitorlástábor életre szóló élmény és tapasztalat lehet. A vitorlázás olyan sport, amit akár az egész család együtt űzhet. A táborok által előírt alapvető felszerelés nem igényel jelentős anyagi beruházást, elsősorban a napvédelemre és az időjárás változásaira koncentrálnak.

Hajót és a koruknak megfelelő mentőmellényt minden esetben biztosítanak. Nyári tábort lehet találni a kisebb tavainkon kívül akár Budapesten a Kopaszi-gát öblében, Balaton-szerte és a Velencei-tavon is. A család döntése, hogy bentlakásos tábort választanak, vagy a gyerek hazamegy aludni, sok helyen mindkettőre van lehetőség.

„A szülők egyedüli, de nélkülözhetetlen szerepe, hogy lehetőséget biztosítsanak a gyermeküknek a sporttal való találkozásra” – fogalmaz Dénes Gábor, gyerekekkel foglalkozó vitorlásedző.  „Az alapvető cél mindig az, hogy a szabadban töltött idő alatt élményekkel gazdagodjon gyermek. Ennek közvetett következménye, hogy egyre jobban érzi magát a víz és a hajó körül, és minél többet szeretne ebben a pozitív „flow” hatásban lenni, és több táboron vesz részt, vagy elkezd edzésekre járni.”

Érdemes azzal is tisztában lenni, hogy ha a gyermek teljesen a vitorlázás szerelmesévé válik, és versenyszerűen szeretné űzni, az már jobban megterhelheti a családi kasszát, és alapvetően átrendezheti a szülők időbeosztását. Mégis, az anya és az apa szerepe ebben a szakember szerint más jellegű, mint azt elsőre gondolnánk. „Fontosnak tartom, hogy a szülő egészséges teret biztosítson gyermekének, hogy ki tudjon bontakozni, és fejlődhessen az egyénisége. Ha szülőként ezt nem teremtjük meg, mert folyton a nyakán loholunk, vagy „gyermekmegőrzőnek” használjuk a sporttal töltött időt, a gyermeket érő a pozitív élmény nem tud érvényesülni” – tanácsolja az edző.

Oda kell figyelni arra is, hogy a szülő ne a gyermek versenyzésében élje ki meg nem valósult eredmény iránti álmait – teszi hozzá a versenysporttal kapcsolatos örökérvényű igazságot.

A versenyzés kiváló alapot biztosít, amit később a tanulásban, munkában hasznosíthat a gyermek, a túrázás pedig megtanít kikapcsolni, lazítani, kiszakadni a mindennapok mókuskerekéből. De még a mai sikerorientált világban sem fontos, hogy mindenki vitorlásversenyző legyen. Ha felnőttként el tud menni túrázni, vagy nyaralását charterezve tölti, akkor a vitorlástábor bőven elérte hosszútávú célját. Minden gyerek mást élvez a vitorlázásban. Van aki a borulásokat, van aki azt, hogy életre szóló barátságokat köthet. Ahogy más sportágak esetében is, kényszeríteni nem érdemes. Nagyon nehéz más példát találni, ahol ennyire összhangban van a sport, a kaland és a tanulás, egy életre szóló élménnyé olvasztva. Kérdezzék csak meg vitorlázó felnőtt ismerőseiket, akik táborban kezdték: mindannyian nosztalgikusan, fülig érő szájjal fognak mosolyogni!