Mikor indul és milyen útvonalat követ a verseny?
November 8-án, vasárnap rajtol a mezőny Les Sables d’Olonne-ból. A szkipperek Afrika nyugati partjai mentén délre vitorláznak, majd a Jóreménység fokának megkerülése és az Indiai-óceán átszelése után érkeznek Dél-Ausztrália partjaihoz. Onnan a Csendes-óceán déli vizein eljutnak a Horn-fokig, majd az Atlanti-óceánon észak felé vitorlázva érkeznek vissza Nyugat-Franciaországba. Fontos, hogy kikötni és külső segítséget igénybe venni tilos, lehorgonyozni azonban szabad.
Nevezők és rekordok
Már a nevezéskor több rekord megdőlt a Vendée Globe 9. kiadásán. Rekordnak számít a 33 nevező (30 induló volt a 2008-2009-es regattán), köztük a 18 újonc és a hat vitorlázó hölgy. Bátorságuk miatt őket név szerint is illik megemlíteni: Alexia Barrier, Clarisse Cremer, Pip Hare, Isabelle Joschke, Miranda Merron és Samantha Davies. Utóbbi negyedikként futott be a 2008-2009-es regattán, ezzel a második legjobb női eredmény birtokosa a szintén brit Ellen MacArthur után, aki második lett 2001-ben. Nemzetiség szerint a franciák vannak többségben, 24-en, de kilenc másik nemzet – brit, ausztrál, svájci, holland, német, olasz, spanyol, finn és japán – fiai és lányai is rajthoz állnak. A szkipperek életkora 27-től 61 évig terjed, a legfiatalabb résztvevő a svájci Alan Roura, míg a legidősebb a francia Jean Le Cam.
A legkeményebb etap
A földkerülő regatták többségéhez hasonlóan a Tasmánia (Hobart) és a Patagónia déli csücske (Horn-fok) közötti 4616 tengeri mérföldes (kb. 8550 km) szakasz ígérkezik a viadal leginkább embert próbáló szakaszának. A szervezők ugyan úgy időzítették a verseny startját, hogy a mezőny az ausztrál nyár idején szelje át a déli-óceánt, ám Új-Zéland elhagyása után így sem lehet elkerülni a zord viharokat és az Antarktiszról leszakadt, sodródó jéghegyeket.
Milyen segítséget lehet igénybe venni?
A Vendée Globe szervezőbizottsága a versenyszabályzaton belül hét pontban részletezte, milyen segítséget szabad igénybe venni a regatta során. Az alapelv: minden tilos, ami a szabálykönyv szerint kifejezetten nem megengedett. Tilos például személyre/hajóra szabott időjárás-előrejelzést használni, kizárólag a hivatalos meteorológiai előrejelzés engedélyezett. Rádión keresztül tilos a teljesítmény fokozását elősegítő segítséget adni, ugyanakkor az orvosi és (műszaki hiba esetén) a technikai tanácsadás megengedett. Műholdas kommunikációs eszközök használatára csak veszélyhelyzetben, illetve a résztvevő PR- és sajtótevékenységének támogatása céljából engedélyezett.
Mit esznek és isznak a versenyzők?
Miután a vitorlás versenyzésre is igaz, hogy minden egyes kilogrammnyi súly lassulást okoz, a 7,6 tonnás IMOCA 60-ast igyekeznek a lehető legkevésbé terhelni. A vitorlázók élelmiszerkészlete jellemzően szárított magvakból és gyümölcsökből, száraz tésztából és rizsből, csokoládéból, energiaszeletből és (csökkentett súlyú) gyorsfagyasztott ételekből áll. Ivóvízhez a fedélzeti esővíz-befogókból, illetve a tengervízzel működő víztisztitó berendezés segítségével jutnak. Nem véletlenül nevezi Alex Thompson a VG-t „a világ legköltségesebb fogyókúrájának”: az angol szkipper 8 kilót fogyott a regatta legutóbbi kiadásán!
Milyen hajókkal mennek?
Valamennyi résztvevő IMOCA 60-as hajóval indul, amelynek hossza 18,28 méter (60 láb), súlya 7,6 tonna, árbócrúdja 29 méteres. A harminchárom nevezett hajóból 19-et szereltek fel a 2016-2017-es regattán már kipróbált, de azóta jelentősen továbbfejlesztett víz alatti szárnyakkal (foil), amely a víz fölé emelve látványosan gyorsítja a hajót. A foiling technika szinte garantálja, hogy ismét megdől majd a 74 nap, 3 óra és 35 perces versenyrekord, ugyanakkor a szárnyakon való „repülés” olyan újfajta mozgásokat jelent majd a szkipperek számára, amelyekkel csak a legjobbak fognak tudni megbirkózni.
Szöveg: Simon István Képek: DPPI
