A fiatal vegyes páros sikere jelzi a Spartacusban folyó szakmai munka minőségét, hiszen a három aranycsoportos egység, közte a férfi mezőnyben legjobb helyezést elérő, nyolcadikként végzett Tóth Attila – Borda Levente páros is a földvári vizeken készül.

25 ország 205 párosa versenyzett Weymouthban, a 2012-es londoni olimpia vitorlásversenyeinek helyszínén. Nem csak a világ-, és Európa-bajnokokat felvonultató mezőny, hanem az időjárás is nagyon nehézzé és bonyolulttá tette ezt a versenyt.

Összesen 11 magyar 29er páros indult a világbajnokságon, amelynek már a kezdete előtt tudni lehetett, hogy kifejezetten erős szeles verseny lesz.

A kvalifikációs futamok alatt 20-25 csomó körüli, még éppen megvitorlázható délnyugati szélben rendezték a futamokat.

A hét kvalifikációs futam történéseiről korábbi cikkünkben olvashattok: https://hunsail.hu/hirek/augusztus-2-tol-donto-futamok-a-29er-vilagbajnoksagon-weymouthban

Végül 13 futam alapján hirdettek végeredményt, ebből 7 volt a már csoportokban levitorlázott döntő futam, a világbajnokság kezdetéhez képest gyengébb, de mindenképpen bonyolultabb szélben. A visszatekintés előtt a magyar eredményekről: kiemelendő, hogy Fehér Boróka – Fehér Szonja megnyerték a bronz csoport versenyét, Széll Panna – Schneider Brúnó pedig U17 Open kategóriában lett első!

Arany csoport:

Tóth Attila – Borda Levente 9.

Csekovszky Mór – Pais-Hank Olivér 42.

Zarándy Martin – Kovács Herbert 50.

 

Ezüst csoport:

Kis-Szölgyémi Soma – Juhász András 11.

Kis-Szölgyémi Luca – Joao Maria Graca E Cruz Urena Prieto 16.

Jandl Rómeó – Kis-Kapin Károly 33.

Lange Péter – Lange Richárd 38.

Tóth Virág – Maros Gergely 46.

 

Bronz csoport:

Fehér Boróka – Fehér Szonja 1.

Széll Panna – Schneider Brúnó 14.

Juhász Emília – Lacza Boróka 37.

A világbajnokságot Open kategóriában az ír vegyes testvérpáros, Clementine Van Steenberge és Nathan Van Steenberge nyerte, érdekesség, hogy csak egyetlen futamot tudtak nyerni. A férfi világbajnoki aranyérem – immár másodszor – az arany csoport második helyén végző argentin Maximo Videla – Juan Cruz Albamonte párosé lett. Az olasz Malika Bellomi és Beatrice Conti nyerte a női világbajnokságot.

A döntő futamok első napján, augusztus másodikán, a 40 csomós sebességgel fújó viharos szél miatt nem sikerült versenyt rendezni. A szervezők próbáltak a belső, kikötőhöz közeli pályán egy alkalmas időjárási ablakot keresni, legalább egy futam megrendezéséhez, mindhiába. Így a résztvevők egy előre nem tervezett pihenőnaphoz jutottak, ami jól is jött a regenerálódáshoz, és a felszerelés átnézéséhez.

Augusztus 3-án, a világbajnokság utolsó előtti napján alaposan megváltoztak a körülmények. A szél lényegesen gyengébben fújt, de az időjárási szituáció bonyolultabb lett. Már négy csoportra bontva folytatódtak a küzdelmek, az arany és az ezüst csoport versenyeit a külső pályán tartották. Az első három döntő futamról Takácsy Levente, a Spartacus VE vezető edzője, többek közt az arany csoportos párosok mestere számolt be: „Az első futamot part felől fújó, 3-7 csomós szélben tartották, forgott, csapkodott, hátulról jöttek a három méteres swellek… A szokatlan körülmények a magyarok eredményein is meglátszottak. A második futamra a szél nyugatiasodott, már 10-12 csomóval fújt, bejött viszont egy 8-10 méteres áramlás a képbe, ami a steuerbordos oldalon emelt. Atusék (a Tóth-Borda páros – a szerk.) jó oldalt választottak, kihasználták a lehetőségeket, sokáig vezettek, végül másodikként futottak be. Verseny közben eltörött a racsnis csigájuk, ezt a következő futam előtt sikerült kicserélni, de fizikailag sokat kivett belőlük ez a műszaki hiba. A nap harmadik versenyére megjött az eső, tovább erősödött a szél, 15 csomóval is fújt a végén. A világbajnokság záró napjára négy további döntő futamot tervez a rendezőség, jó szelet ígérnek, minden szempontból kimerítőnek ígérkezik az utolsó nap is.”

Így is lett. Az utolsó döntő nap eseményeit Takácsy Levente edző röviden így foglalta össze: „Irgalmatlan ruletté vált a vége.. A part felől fújt a szél, és teljesen kiszámíthatatlanul hol ez, hol az az oldal jött be…”

Majd telefont átadta az abszolútban kilencedik, férfi kategóriában világbajnoki nyolcadik helyezett balatonföldvári páros tagjainak. (Az arany csoport első helyén egy Open kategóriás páros végzett.)

Tóth Attila: „Tavaly a 26. helyen végeztünk a világbajnokságon. Az idei jó szereplés egyik titka – azon kívül, hogy sokat fejlődtünk tudásban – hogy nagyon jó volt a sebességünk. Ez egyebek közt a technikánknak és a nehezebb testsúlyunknak volt köszönhető. A világbajnokság előtt tudtunk vitorlázni a helyszínen, és az edzőnkkel kidolgoztuk a követendő stratégiát és taktikát, ehhez tartottuk magunkat. Az erős, egyenletes délnyugati szélben a bal oldalt favorizáltuk, a part felől fújó gyengébb szelekben az otthon megszokott, sokfordulós taktika jött be.”

Borda Levente: „Nem az erős szél volt ezen a versenyen a legnehezebb, ez nekünk kifejezetten előnyös és szeretjük is. A rajtok adták fel igazán a leckét ebben a nagy és erős mezőnyben, és a közvetlenül a rajt utáni kibontakozás. Egyszer fáradtunk el alaposan, mikor elszállt a grósz racsnis csigája a bumon. Hátszélben Atus, kreuzban én dolgoztam vele, eléggé bedurrant a karunk a végére. A listán látszik, mentünk néha rosszabb futamokat is, és ami szerintem a párosunk egyik legnagyobb erőssége, hogy ilyenkor nem törünk le, hanem dupla koncentráltsággal vágunk neki a következő versenynek, és be is jöttek újra a haton belüli helyek. Sok pihenésre nincs időnk, mert egy hét múlva utazunk Svédországba, ott lesz az Európa-bajnokság. De legalább most jól bevitorláztuk magunkat Weymouthban.”

Végeredmény: https://www.sailwave.com/results/29er/2023_WorldChampionship.htm#

Kép: SailingPics, Visy László Oszi

Visy László Oszi