Kishajók vizsgáztatásával trükköztek, vádat emelt az ügyészség

Kishajók műszaki vizsgáztatásával trükközők ellen, korrupciós ügyben emelt vádat a Fővárosi Főügyészség, a közlekedési hatóság egyik volt alkalmazottja is érintett. A vád szerint némi kenőpénz ellenében a tulajdonosoknak el sem kellett vinniük a hajóikat a vizsgára.

A Fővárosi Főügyészség huszonhét rendbeli, előnyért hivatali kötelességét megszegve, bűnszövetségben elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette, hivatali vesztegetés, továbbá hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt nyújtott be vádiratot a Fővárosi Törvényszékre.

Az ügyről – amelyben huszonhat hajótulajdonos, illetve egy hivatalos személy és egy civil közvetítő szerepel vádlottként – azt közölték pénteken az MTI-vel, hogy egy hajóbiztonsági ügyekben eljáró hivatalos személy – vesztegetési pénz ellenében – kishajók műszaki vizsgáztatásánál eltekintett a járművek szemléjétől.

A „hivatalos személy” kapcsán megjegyezték, hogy 2016 augusztusa és 2017 májusa között a közlekedési hatóságnál dolgozott hajó-üzembiztonsági és regiszteri referensként.

A civil közvetítő a megélhetését már évek óta abból biztosította, hogy megbízási díj ellenében eljárt a hajótulajdonosok képviseletében a vízi járművekkel kapcsolatos hatósági ügyintézések során.

Felhívták a figyelmet arra, hogy a jogszabályok alapján a kishajók üzembe helyezéséhez, valamint az időszakos műszaki vizsgához a tulajdonosok kötelesek bemutatni a hajót a hatóság eljáró tagjának (kvázi műszaki vizsga, mint a gépkocsiknál).

A szemlére a hatóság által előre meghatározott helyen és időpontban kerülhet sor, a tulajdonosnak kötelessége odaszállítani a vízi járművet – tették hozzá.

A vizsgáztató hivatalos személy a vád szerint 2016-ban felajánlotta a – munkájuk révén már évek óta ismert – közvetítőként eljáró férfinak, hogy anyagi ellenszolgáltatásért cserébe eltekint a hajók tényleges szemléjétől, így a tulajdonosoknak a hajót nem kell odaszállítaniuk a vizsga helyszínére.

A közvetítőnek annyit kellett tennie, hogy eljuttatta neki a szükséges papírokat, valamint fotókat készített (vagy készíttetett a tulajdonosokkal) a hajókról, és az alapján a hivatalos személy kiállított egy valótlan tartalmú hajóvizsgálati jegyzőkönyvet.

A fotókat a vizsgáztató a hivatalos iratok között helyezte el, hogy ezzel is megteremtse a szemle látszatát.

Mindezek alapján a hatóság kiállította a nemzetközi hajólevelet, illetve amikor csak hosszabbítani kellett a műszaki érvényességet, a hivatalos személy kézzel rávezette az új lejárati időt a már meglévő hajólevélre.

A szemlén való megjelenés nélküli vizsgáztatás lehetőségét minden esetben a közvetítő ajánlotta fel a hajótulajdonosoknak azt is közölve, hogy ezért cserébe hivatalos személyt vesztegetnek meg. A hajótulajdonosok a hivatalos személlyel nem is találkoztak.

A hivatalos személy minden esetben 15 ezer forintot kapott azért, hogy az adott hajónak ne kelljen megjelennie a vizsgán. A civil közvetítő által zsebre tett összeg változó volt: kért egy bizonyos összeget az adott tulajdonostól, ami tartalmazott mindent (a vizsgadíjat és a hivatalos személynek fizetendő összeget is), és ami a végén ebből maradt, az volt az ő haszna.

A főügyészség a hivatalos személy és a közvetítő estében végrehajtandó börtönbüntetés és pénzbüntetés, a hajótulajdonosok esetében pedig felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását indítványozta.

A hajótulajdonosok közül tizennégy esetben már büntetővégzés született, a vád szerinti minősítéssel. A rájuk kiszabott, nem jogerős büntetés 1 év börtönbüntetés 2 évre felfüggesztve – áll a közleményben.

Nyitóképünk illusztráció!

Hozzászólások

Kövess minket a Facebookon is.