Előző számunkban a kisebb hajók szezon előtti felkészítésével foglalkoztunk, most pedig azt mutatjuk meg, hogy mennyi teendő lehet egy látszólag kifogástalan hajón a vízvonal alatt. A bemutatáshoz egy hetvenes években készült, kielsvertes műanyag hajót választottuk, szakértőnk és a felújítás végrehajtója pedig Várhelyi Gyula volt.

1.) A Rigó héjszerkezete öt éve átfogó renováláson esett át. A hajó gélezése fel lett újítva, a teljes hajótestet újrafényezték, a nyílászárókat kicserélték. A vízbe merülő részt a ma kapható egyik legnépszerűbb minőségi algagátlóval, az International VC17m-mel kezelték. Ebben az állapotában cserélt gazdát 2011 végén.

2.) A tulajdonosváltás után mindössze hatvan centiméter vízmélységű, algás vizű, hínaras kikötőbe került a hajó. Ilyen körülmények között még fontosabb a rendszeres algagátlás. Minden évben kapott egy réteg VC17m algagátlót, amely tökéletesen ellátta feladatát, az őszi kidaruzásnál mindig algamentes volt a vízvonal alatti rész. Habár a gyártó utasítása legalább két réteget ír elő, a tapasztalat azt mutatta, hogy még ilyen extrém körülmények között is elegendő volt a szezononkénti egy réteg.

3.) Az őszi kidaruzásnál tavaly is nagynyomású vízsugárral lett megtisztítva a vízvonal alatti rész. Az évek során egymásra festett algagátló rétegek néhány helyen leveles kérget alkottak már, és leváltak, lepattogzottak a hajótestről. A svert is megérett egy alapos rendbehozatalra. Hullámzásnál erős dübörgő hangot adott és egy korábbi, víz alatti vizsgálatnál kiderült, hogy felülete erősen korrodált és hólyagos.

4.) A bakra daruzás után csiszológéppel el kellett távolítani az algagátlót és az összes alatta levő festékréteget. Az első csiszolás után előtűnő színes foltok jól mutatták, hogy az elmúlt közel négy évtizedben milyen sok réteg festék került a hajóra. Az eredeti szín narancssárga volt, erre kerültek fel az évek során különböző algagátló, alapozó és fedőfestékrétegek. Az első, durva csiszolás után óvatosan visszacsiszoltuk a narancssárga gélezésig, eltávolítva az összes korábbi festékréteget és vigyázva arra, hogy nehogy túlcsiszoljuk és sérüljön a gélezés, mert az ozmózishoz vezethet. A csiszoláshoz műanyag hajó esetében 180-220-as papírt érdemes használni.

5.) Itt a kiel még nincs lecsiszolva, a piros körrel jelzett részen jól látható, ahogy a megvastagodott algagátló lepattogzott. Az ötven kilós svert súlyosan korrodált és szinte harangnyelvként billeg a hajó alatt jobbra-balra. Ez a billegés bizonyára sokat rontott a hajó vitorlázási tulajdonságain, hiszen a súlypont mindig a dőlés irányába vándorolt, csökkentve a visszatérítő erőt. A felhólyagzott, göröngyös felület szintén problémás, hiszen örvénylést okoz, ami csökkentheti a hajó sebességét.

6.) A svertet kiszerelve még rémisztőbb volt a kép. Az évek során az acél tengely alaposan kikoptatta a furatot, ezért billegett a svert. A tojás alakúra kopott lyukat felfúrtuk és bronz perselyt esztergáltattunk bele, melyet ragasztással rögzítettünk. A ragasztás nem feltétlenül szükséges, de hosszú távon mindenképpen igényesebb megoldás. A korrózió pusztító munkája jól látható a vízvonal feletti részen, melyet beépítve nem látni és hozzá sem lehet férni.

7.) A kielről eltávolítottuk a svert nyílását takaró gumilapokat. A gumi alatti rész láthatóan soha nem volt kezelve, ezt is lecsiszoltuk és lefestettük több réteg VC Tar2 alapozóval. A gumilapok elöregedtek és töredezetté váltak, helyettük új, szövettel erősített gumilapokat vásároltunk, melyeket méretre vágva és rozsdamentes lapokkal leszorítva helyeztünk vissza.

8. Az alapos előkészítés után hengereléssel került fel az első réteg VC Tar2 alapozó. Ez az anyag teljesen vízzáró réteget képez, ezáltal megakadályozza az üvegszálas műanyag hajókra leselkedő legnagyobb veszélyt, az ozmózist (lásd keretes anyagunkat). A gyártó sima alapozáshoz 3-5 réteg felhordását ajánlja, tökéletes ozmózisvédelemhez 6 réteget. Mi hosszú távra tervezünk, ezért biztosra mentünk és a maximális rétegszámmal vontuk be a hajótestet.

9. Az eredményes munkához nagyon fontosak a megfelelő körülmények. Legjobb persze egy zárt hangárban dolgozni, de sokszor ez nem megoldható. Kültéri munkánál viszont sok mindenre oda kell figyelni. Hidegben vagy nagy páratartalom esetén bele se kezdjünk, mert nagyon lassú lesz a száradás. Az erős, közvetlen napsütés se előnyös, főleg, ha a festendő felületnek csak egy részét éri a nap. Ilyenkor nem egyenletes a száradás. Szeles időben a szálló por teheti tönkre a munka eredményét. Figyelni kell arra is, hogy a rétegek felhordása közt legyen elegendő száradási idő, különben a friss festék deformálhatja a korábbi réteget. Miután felkerült az összes alapozó réteg, következhetett az algagátló.

10. Három réteg algagátló után ilyen szép bronz fényben csillog a hajó alja. A dobozon viszont grafitként jelölik a színt és ez nem véletlen. A vízzel érintkezve a bevonat árnyalata egy bizonyos idő eltelte után grafitszürkére változik. Ez természetes folyamat és nem befolyásolja az algagátló hatást. Vigyázat! A legtöbb algagátló csak bizonyos típusú alapozóra, illetve előző réteg algagátlóra hordható fel. Használat előtt mindenképpen ellenőrizni kell a kompatibilitást különben tönkremehet a drága alapanyag, és lehet a munkát újból kezdeni.

11. Szakértőnk, Várhelyi Gyula az utolsó simításokat végzi. A vízvonal alatti rész felújítása után a hajó oldalát is lepolírozza. A 18 lábas hajó kezeléshez 6 liter fehér International VC Tar2 (Két nagy és egy kis doboz) alapozót és 2,25 liter (3 kis doboz) International VC17m algagátlót használt fel. Ezen kívül egy bronz perselyre és némi segédanyagra (csiszolópapír, fémragasztó, maszkolószalag, stb.) volt szükség, így az anyagköltség hozzávetőleg 160.000 forint lett.

12. Újra vízen a Rigó. A külső szemlélő számára nem látható a beavatkozás, pedig a hajó élettartamát jelentősen meghosszabbítja és vitorlázhatóságát is javítani fogja. Mostantól kezdve jó pár évig csak az évenkénti algagátlózást és az esetleges sérülések kijavítását kell majd elvégezni.

Ozmózis

Az üvegszálas műanyagból készült hajók legnagyobb ellensége az ozmózis. Az ozmózis kialakulásához már a hajó gyártása során is nagyban hozzájárulhatnak. Ugyanis sok függ attól, hogy milyen műgyantát, milyen szálakat használt a hajóépítő és milyen gondosan járt el az anyagok megmunkálásakor. Minél több nedvesség tud áthatolni a gélezésen, minél több zárvány van a laminátban, annál nagyobb az esélye, hogy a pusztulás elindul.
A folyamat a következőképpen megy végbe: A gélezésen áthatoló víz összegyűlik az anyag pórusaiban és mikroüregeiben. Ott összekeveredik az edzőanyag maradványaival és olyan savas elegyet képez, amely megtámadja a műgyantát. Ráadásul a hajót körülvevő víz és az előbb leírt oldat koncentrációja eltérő lesz, ami beindítja az ozmotikus folyamatot. A gélréteg membránként funkcionál, amely a hajót körülvevő vizet beengedi a hajóba, a pórusokban és üregekben rekedt műgyanta-víz oldat viszont nem tud kimenni.
A koncentrációkülönbség kiegyenlítése érdekében egyre több víz diffundál a hajóba, mígnem a piciny üregekben és a pórusokban annyira megnövekszik a nyomás, hogy azok szétpukkadnak, a laminát felpuhul, hólyagossá válik. Legkésőbb ebben a fázisban láthatóvá is válik a baj, habár a vastag algagátló réteg sokáig eltakarja a problémát. Éppen ezért a legkisebb hólyagképződésre is oda kell figyelni, időben visszacsiszolni és ha szükséges, a megtámadott részt kijavítani.

Az anyagmennyiség kiszámítása

A szükséges anyag kiszámításához használjuk a következő képletet, melyben az adatokat méterben kell megadni:
0,5 x vízvonalhossz x (szélesség + merülés)
Az algagátló és az alapozó dobozán megtalálható, hogy egy doboz festék mekkora felület bevonására elegendő így a képlet által kiszámított felületet a doboz kiadósságával elosztva megkapjuk, hogy hány doboz festékre lesz szükségünk. A képlet természetesen csak irányzék, hiszen minden hajó formája eltérő.

Mire figyeljünk

A hajófestékek igen veszélyes és mérgező anyagok. Ezért a munkálatokat mindig védőruhában, kesztyűben és munkavédelmi szemüvegben kell végezni. Ha valakinek mégis szemébe fröccsen a festék, azt azonnal tiszta vízzel kell kimosni, és a utána azonnal irány a szemészet. A festékköd és festékpor belélegzése is veszélyes, munkálkodás közben kötelező az aktív szenes szűrőmaszk használata. Ha zárt térben dolgozunk, sose együnk ott, ahol munkálkodunk. Ha a bőrünkre festék folyik, ne hígítóval, hanem bő vízzel és szappannal távolítsuk el, utána pedig krémezzük be a felületet.

Tipp

Festőábécé jachtokhoz címmel nagyon hasznos hajófestési tanácsadó kiadvány tölthető le az interneten erről a linkről: http://hajofestek.hu/wp-content/uploads/2015/01/Festo%CC%8B_ABC.pdf

Szöveg és kép: Balázs Viktor