• Milyen hajója van? Azért kérdezem, mert ez elég sokat elárul egy vitorlázóról…
• Egy X35-öm. Ez elég sportos, technikás, de kényelmes is, és remek kis osztálya van.
• Tehát versenyzik is, de alapvetően átlaghajós, túrázó?
• Alapvetően igen, azt hiszem „átlaghajós” vagyok, ha van egyáltalán ilyen ebben a színes közegben. Nagyon szeretek versenyezni, de minden vízen töltött időt, a hajózást nagyon élvezem.
• Akkor közel áll a habitusához, hogy ne csak a versenyzők, hanem a túrázók szempontjait is képviselje a szövetség élén…
• Igen, és ez abszolút célom is. Szeretném, ha az MVSZ a teljes magyar vitorlázó társadalom érdekeit képviselné és ez minden vitorlázó számára egyértelmű lenne. Számos versenysport melletti ügyet szeretnénk felvállalni a jövőben. Sok teendőnk lesz – bízom benne, hogy az eredmények se maradnak el.
• Ezekre mindjárt visszatérünk – de előbb hadd kérdezzem meg: minden vitorlázó, vagy minden hajós érdekeit szeretné képviselni az új vezetés? Mi a helyzet az egyre növekvő számú elektromos hajó tulajdonosával?
• Jogos kérdés. Kétségkívül egyre több az elektromos hajó a Balatonon, és aligha tehetünk úgy, mintha ezt nem vennénk észre. Személyesen azt tapasztalom, hogy nagy az átjárás az e-hajósok és a vitorlázók között, ráadásul a két hajótípus ugyanabban a környezetben és szabályozás alatt működik. Vizsgálni fogjuk azt, hogy adott esetben az MVSZ-en belül akár egy külön bizottságban ők is képviselethez juthassanak, hiszen számos olyan szabályzási kérdéssel kell majd a jövőben foglalkoznunk, ami őket is érinti. Sok a közös bennünk, sok a közös cél – miért ne lehetne közös a képviselet is?
• Nézzük hát ezeket a szabályzási kérdéseket, hiszen van néhány, amely sokakat érint. Ilyen lehet a motorhasználati szabályok újragondolása, a hajóvizsgáztatás, a képzési rendszer – hogy csak néhányat említsek. Ezekről lenne szó?
• Igen, megérett az idő arra, hogy elgondolkodjunk, mit és hogyan lenne érdemes megpróbálni felülvizsgáltatni. Kezdjük a motorhasználattal! Biztos vagyok benne, hogy a balatoni túravitorlázás és charterezés, ezáltal a vitorlás túrizmus egyik fő kérdése is ez. Régi probléma, hogy a jelenlegi korlátozás már talán nem időszerű, hiszen a mai hajómotorok már közel sem olyan szennyezőek, mint a 30-40 évvel ezelőttiek, így tisztán környezetvédelmi okokból már nem biztos, hogy indokolt a tiltás. Az MVSZ persze nem jogszabályalkotó testület, de az a dolgunk, hogy ha van egy olyan kérdés, amely rengeteg hajóst érint, akkor vizsgáljuk meg, mit tehetünk annak érdekében, hogy változásokat indíthassunk el. Ugyanez vonatkozik a hajók műszaki vizsgáztatásának szintén sokak által kritizált mai rendszerére: lehet, hogy ezen a téren is ideje lenne felülvizsgálni a hatályos szabályozást. A képzési rendszer is olyasmi, ami sokak szerint megérett arra, hogy újragondolják. Ideje érdemben foglalkozni ezekkel a témákkal, de nem elég azt megállapítani, hogy van, ami nem működik jól, hanem jó megoldásokat is kellene javasolnunk. Ehhez közös gondolkodásra, párbeszédre lenne szükség a hajóstársadalomban. A legfontosabb feladatunk az, hogy elindítsuk ezt a párbeszédet, felmérjük a problémákat, megfontolt javaslatokat készítsünk elő, és megvizsgáljuk azt, hogy mit tehetünk a változásokért.
• Ezek a kérdések sok aspektusból vizsgálandók – elég csak a motorhasználatra gondolni. Vitorlás (lényegében) nem motorozhat, mert az környezetszennyező. Az elektromos viszont nem káros, ezért azzal akár 60 km/h-ás sebességgel is száguldozhat valaki a tavon – ami viszont életveszélyes lehet, de erre nem gondoltak 40 éve az akkori jogszabályalkotók…
• Igen, és ez még csupán egyetlen kérdés egyetlen aspektusa. Ezért hangsúlyozom, hogy alapos átgondolást igényel, hogy mit, és főleg az, hogy hogyan szeretnénk megváltoztatni. Az biztos, hogy sok minden régen megérett már a változásra, de éppen ezért hiszem azt, hogy nem kapkodnunk kell, hanem alaposan megvizsgálni az egyes területeket, és ebbe minél több csoportot, minél több embert bevonni.
• És hogyan szeretnék ezt elérni?
• Kommunikációval. Nyílt és érdemi párbeszéddel, a vitorlázók, a hajósok megszólításával. Szeretnénk minél több véleményt hallani, minél jobb megoldásokat alkotni.
• Mi kell ehhez?
• Némi idő, türelem, szövetségi szakmai háttér és alapvetően pénz.
• Valóban: a tavaszi járványhelyzet alaposan megcsappantotta az MVSZ költségvetését, erről az előző vezetés is beszámolt. Ráadásul a szponzorok sem állnak sorban úgy, mint néhány évvel ezelőtt. Mivel Ön pénzügyi területen dolgozik, feltételezem, hogy vannak elképzelései arról, hogyan lesz forrás mindenre, amire kell…
• Az MVSZ-nek több független, önálló bevételre van szüksége, hogy a gazdálkodása a kormányzati támogatásoktól minél inkább függetlenné váljon. Azért, mert ez várhatóan csökkeni fog a következő években. (Ahogy az el is kezdődött…) Négy irányból szeretnénk az MVSZ bevételeit növelni: 1. szeretnénk a kikötőhelyek után egy évi 10-30 ezer forintos hozzájárulást kapni – függetlenül attól, hogy a bérlők MVSZ-tagok-e. 2. szeretnénk a TAO-támogathatósági körbe bekerülni a többi olimpiai sportággal együtt. 3. a Kékszalag kapcsán korábban elindított 4 tó együttműködésének továbbfejlesztése annak érdekében, hogy létrejöhessen egy közös európai versenysorozat, amelynek eredményeiből részesülünk. 4. újabb szponzori források bevonása.
• Három ebből remekül hangzik, aligha akad fenn ezeken bárki, de az első, hogy fizessenek a hajósok már aggályosabbnak tűnik… Nem fél, hogy ez komoly visszatetszést szül majd?
• Elsőre biztosan szokatlanul hangzik, de az ötlet nem új, már évekkel ezelőtt létezett. A korábban említett feladatok szövetségi ellátáshoz szükséges működési költségeinkre szeretnénk ezt a kikötőnként önkéntes alapon bevezetésre kerülő kikötőhely alapú támogatási modellt bevezetni, hogy legyen erőforrásunk és mozgásterünk a szükséges változásokat elindítani. A tervezett kikötőhely alapú éves MVSZ támogatás összege marginális a jelenlegi kikötőhely bérleti díjak mellett, ezért anyagi szempontból nem érzem problémásnak. Azt gondolom, hogy ha a kikötő tulajdonosok és üzemeltetők felvállalják ennek a támogatásnak a beszedését a hajóhely bérlőiktől, akkor ez jó alapot nyújthat az MVSZ keretén belül a szükséges szakirányú erőforrások kialakításához. Nagyon fontos erősíteni a kikötők és az MVSZ együttműködését minden téren, innen indul és ide tér vissza minden hajós.
• A nagyhajós vitorlázás látványosan fejlődik és bővül évről évre, míg a kishajós szabadidő vitorlázás bővülése sajnos számos okból nem követi ezt. Tud erre az MVSZ hatást gyakorolni?
• A kishajós vitorlázás erősítése közös érdek, de ennek elsődlegesen technikai feltételei vannak. A megfelelő kikötői kapacitás a Balaton körül messze nem egyformán elérhető, jóllehet egy kishajós kikötő nagyon olcsón, akár egy megfelelő sólyával is üzemeltethető kizárólag parti hajótárolással. Sokkal több ilyen kikötőre volna szükség a nagyhajós kikötők mellett, hogy minél több ember számára tegyük elérhetővé a vitorlázást. Ilyen kikötők – az evezős sportokhoz hasonlóan – nem csak a Balatonon, hanem a kisebb tavainkon is lendületet adhatnak a helyi vitorlázók összefogásához. Jóval több fiatalra lenne szükség, aki megismerkedik a vitorlázással, de meg kell oldanunk azt is, hogy a sok vitorlázó gyerek ne kerüljön ki a rendszerből, amint felnő, csak azért, mert esetleg nincs pénze nagyhajóra…
• Ez elég sok feladatnak hangzik még címszavakban sorolva is… Nem tart attól, hogy túl ambiciózus ez a menetrend a következő 4 évre? Elég lesz ehhez a lendület?
• Ez négy év múlva kiderül. (nevet) Azért vállalatam el ezt a posztot, hogy tovább erősítve a rendkívül sikeres versenysportot megpróbáljam új területeken is határozott szereplővé tenni az MVSZ-t. Nem állítom, hogy mindenre tudom a tökéletes válaszokat, de azt gondolom ismerem a fő problémákat, és remek csapattal dolgozom majd együtt. Ez az elnökség nem véletlenül állt össze pont így, már hónapokkal a tisztújítás előtt egyeztetések folytak arról, hogy ki és milyen módon szeretne és tudna az MVSZ elnökségi munkájában közreműködni. Az új elnökség már megkezdte munkáját, egy hónapon belül szeretnénk aktualizálni a korábbi bizottsági struktúrát és azt követően remélem hamarosan el tudjuk indítani a párbeszédet a vitorlázókkal. Nem ígérem, hogy meg fogunk oldani minden problémát, de azt igen, hogy meg fogjuk próbálni, és rendszeresen be fogunk számolni arról, hogy hogyan haladunk.

„Nem ígérem, hogy meg fogunk oldani minden problémát, de azt igen, hogy meg fogjuk próbálni, és rendszeresen be fogunk számolni arról, hogy hogyan haladunk ”

Szöveg: Lénárt Attila, Kép: Szántó Áron