Egy elhallgatott balatoni hajóbaleset

A dunai hajóbaleset sajnos nem előzmények nélküli a hazai hajózás történetében: a Balatonon is történt már hasonló eset. Huszonhárom halott, ötvenhat sérült – ez a mérlege a Pajtás nevű gőzös pártutasításra évtizedekig agyonhallgatott 1954. május 30-i tragédiájának. A hajó a balatonfüredi kikötőből futott ki 11 óra 15 perckor és három perc múlva már fel is borult.

Szöveg: Likebalaton.hu, Kép: Arcanum/Szekszárdi Vasárnap

„Lent voltam a gépházban, egyik lábam a lépcsőn, a hajó billent jobbra is, balra is, aztán már dőlt is – emlékszik a VHS-videón 1954. május 30-ára Kersák János. – Kapaszkodni próbáltam a karfában. Bíró Jóska matróz húzott föl, aztán Pécseli Jóska vízirendőr csónakjába tettek be. Heisz Pali bácsira, a hajóvezetőre, Steiner János kormányosra és rám ávósok vigyáztak a parton, száraz ruhát Vidák Jancsitól, a Beloiannisz matrózától kaptam. Egy-egy irodába vittek bennünket később, mindhármunkra három-három ávós jutott. Kérdezgették, hogy szokott-e billegni a hajó, meg hogy hány utas volt. Mindenáron azt akarták bebizonyítani, hogy túl volt terhelve, pedig Pali bácsi sose engedett föl 180 utasnál többet, az engedély pedig 200-ra szólt. Amikor Bebics Antal miniszter a helyszínre ért, rögtön azt mondta, hogy fölakasztani a hajóvezetőt, de a veszprémi ávós parancsnokhelyettes azt felelte neki: nem lesz semmilyen akasztás, miniszter elvtárs, a múltkor is, amikor egy vasúti baleset után fölakasztották a forgalmistát, kiderült utóbb, hogy nem ő volt a hibás…”

Kersák Jánost másnap reggel ötkor engedte el az ávó, a hajóvezető és a kormányos azonban a bírósági tárgyalásig előzetesben maradt.

Kísértő tragédia

„Voltunk többen hajósok a tárgyaláson, amikor álltunk a bíróság folyosóján, nagyon rossz volt látni, hogy Pali bácsit meg a Steinert bilincsben vezetik – így
az egykori hajógépész, akit tanúként hallgatott meg a hét tagú bírói tanács. – Sokáig jártam orvosi kezelésre, idegösszeroppanást kaptam, elkísért egész életem során a tragédia emléke”.

A Pajtás több átalakításon is átesett, miáltal a súlypontja eltolódott, labilisabb lett – hívta fel a figyelmet előadásában Deák István. A kémény-ólomsúlyt például rajta hagyták, ami a ledöntéshez kellett, ha híd alatt ment át a korábbi folyami hajó, ami az akkor a fővárosban székelő Balatoni Hajózási Nemzeti Vállalat döntése nyomán került a Balatonra. A baleset előtt, 1953-ban a hajócsavarját erősebbre, nagyobbra cserélték, ami a Jókaié volt korábban. Feltűnő továbbá Deák szerint, hogy a szokásosnál rövidebb időre állították ki a hajókartonját, s hogy többször szerepelt a jelentésekben: 200 személyt ne vigyen…

Mi okozta a bajt?

A leggyakoribb elmélet a borulásra az, hogy a vitorlásverseny nézői a hajó fedélzetén az egyik oldalról a másikra futottak át. A több könyvet is írt balatoni
hajós szerint „nagyon kevés hely volt ott a futkosásra”. Ellenben úgy véli, a vizsgálat nem terjedt ki minden részletre.

– Elbontották a régi füredi facölöpös kikötőt és fürdőházat, a cölöpök azonban benne maradtak a vízben – állította Deák István. – Bár akkoriban nem írták le, de ezeket a hajózás biztonságát veszélyeztető helyeket tanították a hajósoknak, szájhagyomány útján is terjedt.
Meglehet, aznap mégsem vette figyelembe a hajóvezető és a kormányos. Sokatmondó, hogy egy fennmaradt dokumentum szerint később „titokban” szedték ki a kikötőcölöpöket. A jelentések szerint a Pajtás „hirtelen felborult”, vagyis valamilyen nyomást kaphatott a víz alatt. Úgy vélem, végül is több tényezőt kell „hibáztatnunk”. Nem végezték el megfelelően a hajó döntéspróbáját, de az utasok mozgása, a hajó eleve meglévő labilitása és a személyzet apró figyelmetlensége is hozzájárulhatott, és ezeknek a szerencsétlen összeadódása.

Szintén a Somogy megyei Hírlap készített interjút Kok Józseffel, a Pajtás egykori fűtőjével, de még 2003-ban.
– A Pajtás hajón szolgáltam, a balesete előtt egy héttel váltottak le róla 1953-ban – emlékezett Kok József. – Aki leváltott, meghalt a balesetben, a társának csak azért sikerült kimásznia a kabinablakon, mert nagyon vékony volt. Közben a réseken zúdult be a víz. Szokták is emlegetni a főnökeim, hogy a második születésemet nekik köszönhetem. Egyébként amiatt alakult így a csere, mert én még nőtlen voltam, a társam pedig Balatonfüredre nősült és a hajó ott éjszakázott; így tűnt ésszerűnek a beosztás átszervezése.

A tragédiát követően, az akkor már egy hete másik hajón szolgáló Kok Józsefet egy évig a Rákosi nevű gőzösre száműzték, büntetésül. Akadt ugyanis olyan felelős vezető, aki azt állította: minden bizonnyal azért egyezett bele a leváltásába, mert tudta, hogy a hajó fel fog borulni… Erről persze szó sem volt.

Egy túlélő beszámolója

Így emlékezett meg naplójában a Pajtás tragédiájának egyik túlélője, az akkor 17 éves Farkas Dénes:

„A korlátot fogtam és amint az ellenkező oldal kezdett elmerülni, a fedélzeten lévő tömeg borzalmas sikoltozása hangzott fel. A hajó ellenkező oldalát az utasokkal együtt elnyelte a Balaton. Ez néhány másodperc alatt történt, és amikor a víz már a térdemig ért, csak akkor tudtam felkapaszkodni a korlátra, ahonnét a hajó oldalára másztam.

Ismét billent a hajó, valamivel mélyebbre merült az oldala, valószínű ekkor tellett meg vízzel a belseje és emiatt süllyedt le az egész test. Ez a lökés sok embert a víz felszínére dobott: nagyon sokan voltak, sikítottak, ordítottak, kapálóztak, egymásba kapaszkodtak és a hajó vízből kiálló korlátja felé igyekeztek, ahol néhányan megkapaszkodtak.

A hajó előtt, mintegy 15-20 méteres sugarú körben ekkor már legalább ötven ember küzdött az életéért. Nem messze tőlem láttam a hajó indulásakor mellettem álló férfit, kezében a kisgyermekével, egy helyben tartotta magát, miközben – valószínűleg – hozzátartozóinak nevét kiabálta. Az embertömeg között sok sötétkék tányérsapka úszott a vízen. Később tudtam meg, postás tiszt tanulók is voltak a hajón és az ő sapkájukat láttam.”

További részletek: https://likebalaton.hu/telepules/balaton/hireink/a-hajo-kezdett-elmerulni-a-fedelzeten-a-tomeg-sikoltozott-94969/

Hozzászólások

Kövess minket a Facebookon is.