A Vendée Globe a világ legkeményebb kikötés nélküli, egykezes földkerülő vitorlásversenye. Philippe Jeantot, a legendás francia hajós alapította 35 évvel ezelőtt, és azóta négyévente rendezik meg. Nevét arról a franciaországi megyéről kapta, ahonnan a résztvevők startolnak és célba érnek. A Vendée Globe-ot rendkívüli nehézsége miatt „a vitorlázás Everestjének” is szokás nevezni.
A verseny eredeti neve The Globe Challenge volt, s ez a regatta adta az ötletet Jeantot-nak – aki korábban kétszer indult a BOC Challenge földkerülő versenyen, és mindkét alkalommal megnyerte a 60 lábas kategóriát –, hogy egy még férfiasabb versenyt szervezzen. A BOC Challenge-et (a Volvo Ocean Race elődjét) ugyanis szakaszonként futották, vagyis a vitorlázóknak bizonyos időközönként lehetőségük volt a hajó szerelésére és pihenésre a kikötőkben. Jeantot szerint azonban ez a fajta „pihenős versenyzés” nem volt elég kemény, ezért úgy döntött, létrehozza a saját nonstop, szóló világ körüli vitorlásversenyét. Az első Vendée Globe-ot 1989/90-ben írták ki és a francia Titouan Lamazou nyerte meg; az alapító Philippe Jeantot negyedikként vitorlázott célba.
Fa Nándor, a legsikeresebb magyar
A következő kiírásra 1992/93-ban került sor – ezen a regattán indult először magyar résztvevő Fa Nándor személyében, aki a K&H Bank–MATÁV 60-as fedélzetén ötödikként ért célba. Fa Nándor további két alkalommal (1996/97-ben a Budapest, majd 2016/17-ben a Spirit of Hungary nevű IMOCA 60-assal) állt rajthoz a Vendée-n, utóbbi alkalommal 93 nap alatt vitorlázta körbe a Földet, ezzel a versenyben nyolcadik lett. Fa ötödik és nyolcadik helyezése a magyar szóló tengeri vitorlázás eddigi legjobb eredménye.
A verseny indulói az Open 60-as hajóosztálynak megfelelő – jellemzően IMOCA 60-as – egytestű hajókkal vehetnek részt (2004 előtt még az 50-es hajókat is befogadták). Ebben a kategóriában szigorúan szabályozzák a hajóhosszt (60 láb, azaz 18,28 méter), a merülési mélységet, a tőkesúly dimenzióit, valamint a hajó kiegészítő biztonsági jellemzőit. A résztvevők beszámolói szerint a déli óceáni szakasz a legveszélyesebb az ott uralkodó kemény szél- és hullámviszonyok, a rendkívül változékony időjárás, valamint a déli jéghatár környékén úszó jégtömbök miatt. A tapasztalatok szerint a déli Indiai-óceánon és a déli Csendes-óceánon adják fel a legtöbben a versenyt, a kanadai Gerry Roufs pedig a tengerbe veszett az 1996/97-es versenyen.
Viharok és jéghegyek között
A Vendée Globe útvonala a klasszikus „clipper-útvonalat” követi. A mezőny a nyugat-franciaországi Les Sables d’Olonne-ból rajtol, kihajózik az Atlanti-óceánra, majd dél, délnyugat felé veszi az irányt Brazília északkeleti partjai felé, ahonnan a Jóreménység-fokot célozzák meg a hajósok. Ezt követően délre, az Antarktisz környékére tartanak, és a dél-ausztráliai Leeuwin-fok, majd a Horn-fok megkerülése után ismét északnak veszik az irányt. A legjobbak 85-100 nap alatt érnek vissza Les Sables d’Olonne-ba. Ez idő alatt mintegy 24 ezer tengeri mérföldet (kb. 44 ezer km) tesznek meg az ausztrál nyár idején.
A Vendée Globe teljes időtartama alatt a hajóval kikötni, illetve külső segítséget igénybe venni szigorúan tilos. Ez alól csak bizony esetek – például az egyik szkipper megbetegedése – jelenthet kivételt, de a szervezők célja az, hogy ezt is elkerüljék a mindegyik hajó fedélzetén kötelező orvosi ládának, illetve a műholdas telefonon keresztül kérhető orvosi segítségnek köszönhetően. A változékony időjárás viszonyokra tekintettel a francia szervezők a közelgő viharok esetén időjárás-előrejelzést küldenek a résztvevő hajóknak, az Antarktisz környékén pedig tiltott zónákat (exclusion zone) jelölnek ki, hogy a versenyzők elkerüljék a jéghegynek ütközés veszélyét.
Felkészülés és kvalifikáció
A versenyzőknek – különösen a kezdőknek, mint Weöres Szabolcs, de nem csak nekik – orvosi, kommunikációs és túlélő tanfolyamon kell részt venniük. Ezek során elsajátítják az orvosi doboz szakszerű használatát, a versenyirányítással történő, hatékony műholdas telefonos kommunikációt, továbbá azt, mi a teendő havária esetén. A Vendée Globe nehézségét mutatja, hogy az indulóknak a regattát megelőző 3-4 évben tengeren vagy óceánon futott kvalifikációs versenyeken (Transat Jacques Vabre, Route du Rhum, New York Transat stb.) kell részt venniük, és olyan eredményeket kell elérniük, melyek révén bekerülhetnek a vitorlázó világranglista első 40 helyezettje közé. Fontos kikötés, hogy a kvalifikációs versenyeket ugyanazzal a hajóval kell teljesíteni, amivel a versenyző a Vendée Globe-on indul.
A VENDÉE GLOBE GYŐZTESEI
kiadás győztes szkipper hajó
- 1989–1990 Titouan Lamazou (FRA) Écureuil d’Aquitaine II.
2. 1992–1993 Alain Gautier (FRA) Bagages Superior
3. 1996–1997 Christophe Auguin (FRA) Geodis
4. 2000–2001 Michel Desjoyeaux (FRA) PRB 2
5. 2004–2005 Vincent Riou (FRA) PRB 2
6. 2008–2009 Michel Desjoyeaux (FRA) Foncia
7. 2012–2013 François Gabart (FRA) Macif
8. 2016–2017 Armel Le Cléac’h (FRA) Banque Populaire VIII.
9. 2020–2021 Yannick Bestaven (FRA) Maitre Coq IV.
10. 2024–2025 ???
Tudta? A Vendée Globe útvonala a klasszikus „clipper-útvonalat” követi.
