Optimisták szerint, mint én, az idei tókerülőre akár rekordszámú résztvevő nevezése is várható. Azért, mert a hosszú várakozás után a vitorlázók már olyan versenyéhesek lehetnek, hogy talán még az is elindul, aki hezitálni szokott a részvételen.
Az 52. Kékszalag Raiffeisen Nagydíj parti rendezvényei korlátozottak lesznek, ám erről lapzártánk idején még senki nem tudott pontos információt adni. (Az aktuális tudnivalókat honlapunkon közzétesszük.) A visszafogott parti aktivitás és a szokásos körítés elmaradása/visszafogása ellenére az idén sem lesz kevesebb a nevezési díj. Sőt: még egy ezressel drágább is lesz az indulás, idén 13 500 forintot kell fizetni. „Sajnos az egy főre jutó nevezési díjból nem jön ki a puszta versenyrendezés sem. 2019-ben volt 32 millió forint körüli nevezésidíj-bevételünk és csak maga a verseny a lebonyolítással, a biztosítással, a versenypólókkal, a hajóorrokra ragasztandó rajtszámokkal és a közvetlenül a futamot szolgáló nyomtatványokkal együtt 42-43 millió forintba kerül. Az extra dolgok mind a szponzorpénzekből mennek, és idén ezekből kevesebb lesz” – mondta el Holczhauser András, az MVSZ főtitkára.
A magasabb nevezési díjnál azonban sokkal zavaróbbak lehetnek azok a zátonyok, amelyek a tihanyi csőben nehezíthetik meg a hajózást (lásd keretes írásunkat a témáról).
Tavaszi karantén, zátonyok és kevesebb pénzügyi támogató ide vagy oda, ez azért mégis csak a Kékszalag, tehát beszélnünk kell az esélyesekről!
Külföldi résztvevő értelemszerűen nem nagyon várható, és az élmezőnyt a tavalyi menők alkotják idén is. A karantén a legtöbb csapat edzésprogramját lerövidítette, mindenki úgy alkalmazkodott, ahogy tudott. Néhány csapat tervezett újítást, ám új hajójának beszerzését szíven lőtte a koronavírus. Így a többség abból főz, ami már megvan. Azért vannak persze újdonságok is.
Veszélyes „lassító” a pályán
Az 52. Kékszalag Raiffeisen Nagydíjon egy új elem nehezíti a hajózást, amely szinte mindenkit érint, a résztvevőktől és minden arra hajózótól komoly odafigyelést kíván: Tihany környékén, a „cső” két oldalán zátonyok építésével számos nagykiterjedésű mesterséges süllőfészkeket hoztak létre.
A sajkodi oldalon lévő zátonysor is veszélyes a hajósoknak, de a cső hajózási útvonala mellé kétoldalt telepített és rosszul jelölt akadályok kifejezetten veszélyt jelenthetnek a Kékszalagon vitorlázók hajóira, és jelentősen le is szűkítik az áthaladást. Váradi Szabó János, a Nanushka csapat szkippere szerint a sajkodi oldal zátonyai csak a Tihanykerülőn jelentenének gondot, de a rév közelében lévők nagyot keményítettek a hajózási feltételeken. A csőbe kelet felől már úgy-ahogy kijelölték azt a sávot, ahol be lehet hajózni, ez egy körülbelül kétszáz méteres, megdöbbentően szűk út. Ott a hajóknak a Kékszalagon kvázi libasorban kell menniük, ami különösen a katamaránok számára jelent gondot.
Tudta? 2018-ban nevezési rekord született: 561 hajó állt rajhoz, és a gyenge szélben a 48 órás limitidőn belül csak 269 teljesítette a légvonalban 155 kilométeres távot.
A D35-ös mezőny
A legkeményebb mag immár a Kékszalagon a D35-össel hajtók mezőnye. A Genfi-tavon tizenöt éven át verhetetlen Décision 35-ösök ideje „szülőhelyükön” leáldozóban van, miután a tulajdonosaik java a frissen fejlesztett TF35-ösökbe ül át. A D35-ös a Balatonra ideálisan sokoldalú típus, nem lenne meglepő, ha idén is ilyen hajót vitorlázó csapat érne elsőként a füredi célba – akár a tizenháromszoros (D35-össel kétszer) győztes Litkey Farkas csapata, a Prevital, akár a tavalyi első, a Petrányi Zoltán vezette Racing Django, vagy a New Black Jacket kormányzó Roland Gaebler. Roland nyert már Kékszalagot is (2011-ben), tízszeres világbajnok kisebb katamarán osztályokban, ötszörös olimpikon és van onnan egy bronzérme is. Geabler eredménysorától a többiek talán „térdre, imához” üzemmódba kerülhetnének, de egy Kékszalag-győzelem nem a dicsőségtáblán dől el.
A Black Jack csapat egyelőre még a hajót tavaly motorosból kísérő csapatvezetőjével, Nagy R. (Rozsda) Attilával a kormánynál készül a Kékszalagra. A Balatont, a többtestű hajókkal vitorlázást, a Kékszalagot és az itt kialakult erős mezőnyt gyermeki rajongással szerető Roland Gaebler lapzártánkig még nem tudott a Balatonra jönni, de ha megérkezik Németországból, akkor bizonyára újra a kormányhoz ül. Idén talán kevésbé lesznek pechesek, mint tavaly, amikor nem sokkal a rajt után ütköztek az északi part közelében egy váratlan víz alatti akadálynak. Az egyik uszonyuk súlyosan megsérült, és az erős ütközéstől egy ember a legénységből még ki is esett a hajóból… A sérülés mindvégig hátráltatta őket, bár a gyenge szélben legalább teljesíteni tudták a pályát.
Litkey Farkassal mostanában nem sikerült beszélnem, de nem is kell. Tudom, hogy szokott felkészülni, szisztematikusan, hozzáértő csapattal rengeteg órát vitorlázva. És a tizenháromszoros Kékszalag-győztes (na, meg szóló tókerülő győztes, Soling világbajnok, sok hajóosztályban sokszoros magyar bajnok, olimpikon…) tehetségéről és tókerülő rutinjáról regélni lassan papírpazarló okoskodás. Ha Farki ott lohol valaki nyomában, azt kitöri a frász. Ezt nem nehéz megjósolni.
Két új, korábban a Genfi-tavon szolgált Décision 35-ös katamarán is érkezett idén a balatoni csapatokhoz. Az egyikkel a tavalyi abszolút második Kaiser Kristóf és csapata megy majd. Ők az AC45-ösüket adták fel a jól bevált, minden szélben megbízhatóan teljesítő Décision 35-ösért. Annak ellenére, hogy tavaly, miután a csak nagyon szűk sávban szolgáló szárnyaikat egyenes uszonyokra cserélték, meglepő mértékben felgyorsultak a gyengeszeles Kékszalagra. Ám ettől függetlenül az AC45 rendkívül nehezen vitorlázható és különösen szerelésigényes hajó. Ha kitanulják a bevált D35-öst, még jobbak lehetnek.
A másik Décision 35-össel Kreskai György és csapata vitorlázik. Ők eddig a TriniTeam nevű Ventilo 28-as katamaránnal mentek, és a 15. helyen végeztek a 2019-es Kékszalagon. A hasonló hajóval vitorlázó IRF csapattól, Diószegi Zoltánéktól akkor négy helyet és három és fél órát kaptak. Nyilván ambiciózusak, fejlődni akarnak, ha erősebb hajót vettek. Az új katamaránjuk bármire képes lehet.
Petrányi Zoliék tavaly D35-ösbe ülve sokaknak (nekem biztos) meglepetést szereztek a győzelmükkel. Ráadásul veszettül élvezik a vízen töltött perceiket. Zoli elmondása szerint a karantén idején is a Balatonon volt, és a fiával egy kis katamaránban edzett, de most, amióta lehet, a csapat is ott van és a tavalyi felkészülésükhöz hasonlóan sokat vitorláznak.
Kétárbócosok
A pályarekordtartó Opel Fifty Fifty (2014-ben 7 óra, 13 perc, 57 másodperc), Józsa Márton csapatának felkészülését a szokott módon megosztja, hogy ők vitorlázzák a tengeri versenyeken legsikeresebb magyar offshore hajót a Wild Joe-t. Nekik is jól beletenyerelt mindenbe a járvány és a korlátozás. Most a Kékszalag rajtja előtti utolsó hónapban nem is lesznek itthon, mert a Wild Joe-val a Maxi világbajnokságon hajtanak.
A csapatban fiatalítás történt. Az édesapjával idén különleges klasszikus fahajót építő Majthényi Mátyás és a szintén őstag Lukáts Csaba helyett két Optimistben és Laserben pallérozódott fiatal tehetség, Józsa Márton fia. Attila és Erőss Lóránd került a csapatba. Kelemen „Keló” Tamás taktikus szerint az edzéseken mutatottak alapján számára meglepően jó eredménnyel.
Az Opel Fifty Fiftyre is kerültek újabb vitorlák, amelyek tovább gyorsították a hajót. Az ellenfelek egyvalamiért imádkoznak: ne legyen sokat egyenletesen 12-17 csomós szél, mert akkor nem tudják tartani Józsáékat.
A másik Pauger kétárbócos, a 47 lábas Evergreen továbbra is a Pauger Carbon kápolnásnyéki üzemének udvarán pihen. Paulovits Dénes nagyon szívesen vitorlázna, versenyezne vele, de pontosan tudja, hogy egy ilyen hajóhoz jól felkészült csapat, tehát rengeteg edzésóra szükséges. Na, ez az, amihez neki nincs szabadideje, hiszen a Pauger Carbon időközben a világ legjobb hajóépítő műhelyei közé emelkedett, és Dininek állandóan ott kell lennie. Most éppen a L’occitane IMOCA 60-as után egy szintén Sam Manuard által tervezett Maxi 72 születik az üzemben. De rövidesen piacra kerül a Pauger karbon állókötélzet, valamint akad egyéb érdekes fejlesztés is a tarsolyában. Bár az Evergreen nagyvitorláit átszabva optimalizálták, de valószínű, hogy nem lesz ott a rajtnál a zöld hajó.
Egyéb többtestűek
Az egyik legrégebben együtt vitorlázó katamarános csapat, az RSM Sailing Team. Vándor Róberték kitartanak az AC45-ösükben, fejlesztenek is. Ők már tavaly is egyenes uszonyokkal és nem szárnyakkal használták az AC45-öst, az egyenletes fejlődés hívei. Új Code 0 vitorlájuk mellett, (amellyel már nagyon közel voltak a győzelemhez is az Ezüst Szalag 2020 versenyen), más új vitorláik is érkeznek a North műhelyből, köztük talán egy grósz is. A csapat állandó, és a többiekhez hasonló intenzitással edzenek. A pénzügyi hátterük is a szokott módon stabil, a teljesítményük pedig évről-évre javul.
Tavaly az egyik titkos esélyesnek neveztem a Nanushka BMW Wallis csapatot, Váradi Szabó Jánosékat. A hajó még svájci lobogó alatt kétszeres Kékszalag győztes (2015, 2018, Safram, Rodolphe Gautier). Váradi „Bimbi” éveken át szorongatta az élmezőnyt kisebb Ventilo 28-asával, most ezzel a 35 lábas M1-es Ventilóval a győzelemre esélyesek közé került. Fix és megbízhatóan teljesítő csapatához csatlakozott az olimpikon Goszleth Marcell és szoros versenyt hozó tavalyi Kékszalagon még vezettek is a Szigligeti-öbölben. Nem reklámozták, de volt egy vitorlaszakadásuk, így végig a gennakerükkel kellett vitorlázniuk, és többek között ezért is csúsztak hátrébb valamelyest. A Nanushka csapat tagjai az idén is motiváltak és nem kevésbé tehetségesek. Lehetnek akár titkos esélyesek is, még ha tavaly ezzel a jóslatommal be is fürödtem.
Itt vannak még az Extreme 40-esek hárman is, amelyek ugyan alkalmasabbak a tengeri versenyzésre, de mégis jó csapattal rendre ott vannak a balatoni versenyek és Kékszalag élmezőnyeiben.
Tavaly a Jedi Business Extreme 40-es kormányosa Czégai Péter volt. Ő például nem folytatja a többtestűekkel való próbálkozást. Helyette egy gyors Melges 32-essel tör győzelemre a klasszikus egytestűek között, illetve elkezdi a felkészülést Sabján Annamarival egy újabb olimpiai szereplésre 2024-ben az offshore vegyespáros kategóriában!
Lelkes csapat vitorlázik a Flaar műhelyben átalakított 35 lábas Ventilóval. Büki Gáborék és a HUN3 Bogival még nem mutattak kiugró teljesítényt, de képesek ott lenni a leggyorsabbakkal. Tavaly a 9. helyen értek célba.
Egytestűek
Ilyen erős katamarán mezőnyben az abszolút elsőség szempontjából már esélytelenek az egytestű hajók, még a leggyorsabb Liberák is. Tavaly a Raffica, három tókerülő bajnoka, Király Zsolt csapata visszavágott a 2018-ban győztes Principessának, Oroszlán Péteréknek. A tavaly a Middle Sea Race-en tengeren is jól teljesített Raffica csapat még nem döntötte el, hogy a szeretett Liberával indul-e vagy esetleg a hagyományosabb építésű Sponsor Wanteddel a klasszikus egytestűek között törnek-e elsőségre.
Legnagyobb ellenfelük a Balatonra módosított RC44-es lehet, amelyet tavaly Szépfy Zsombor kormányzott közvetlenül a többtestűek mezőnye mögé érve.
De ezzel már biztosan végére értünk az abszolút Kékszalag győzelemre esélyes hajóknak. Hacsak nem kerül elő egy fekete ló valahonnan, esetleg egy mégis csak ideutazó külföldi esélyes csapat…
Az immár tucatnyinál is több, győzelemre esélyes többtestű rohanógép között és mögött pedig ott vitorlázik még 500-600 hajón párezer szerencsés, akik átélhetik a közös tókerülés és verseny semmivel össze nem hasonlítható élményét. És az sem mellékes, hogy ezt a távot teljesíteni sokaknak érhet fel egy győzelemmel.
Segítség a felkészülésben
Sok élcsapat már teszteli, használja a magyar Airmoniq eredmény- és teljesítmény értékelő rendszert, amely a világon is egyedülálló módon rögzíti és elemzi a hajón mérhető adatokat, segíti a polártáblázatok- és a vitorlázat-összeállítások kiértékelését és fejlesztését, illetve az edzéseken például a manőverek hatékony végrehajtását, az elkövetett egyéni hibák felismerését és javítását. Az esélylatolgatóban bemutatott csapatok szinte mindannyian.
Egy ilyen gyors többtestű teljesítményének hatékony fokozásához már kevés az emberi érzék, a vitorlás rutin. Csak rengeteg edzésóra és versenyzés után tudja még a leggyakorlottabb vitorlás csapat kihozni a maximumot a hajóból. A vízen eltöltött gyakorlás csak egy része a sikernek, a megszerzett tapasztalatok és adatok feldolgozása, értékelése ugyanannyira elengedhetetlen.