A jövő hét elejére ismét rendkívül erős, még a téli időszakhoz képest is szokatlanul erős nyugatias áramlás alakulhat ki Európa felett. Emiatt a kontinens jókora részén viharos széllökésekre kell számítani, ezek akár orkán erejűek is lehetnek.
Magyarországon – részben az Alpok áramlásmódosító hatása miatt – a délnyugati szél érheti el a viharos, számítások szerint óránkénti 70-100 kilométeres sebességet. Az ebből az irányból fújó, ritkán ekkora erősségű szél a nyilvánvaló kellemetlenségek mellett egy érdekes jelenséget is tud okozni: „kibillentheti a magyar tenger vízszintjét” .
Azt írták: a 80 kilométer hosszú, sekély tó medre ideális ahhoz, hogy a tó hosszanti keresztmetszetével párhuzamosan fújó délnyugati vagy északkeleti irányú szél „áttolja” a víztömeget a tó egyik végéből a másikba.
Az eset nem lenne egyedi, az előre jelzett szélsebesség akár félméteres vízszintemelkedéssel is járhatna a tó északkeleti részén (és hasonló csökkenéssel a délnyugatin) – írták. Az eddig megfigyelt legnagyobb ilyen mozgás 1962. május 14-én volt, akkor 9 óra alatt 45 centiméterrel csökkent Keszthelynél a vízszint, Alsóörsnél pedig 51 centimétert emelkedett.
| Amikor eldől a Balaton A három medencéből álló Balatont időnként nem csak felkavarja, gyönyörű és mérges hullámokkal díszíti a szél, de át is rendezi, jelentős változásokat idéz elő a Balaton különböző medencéinek vízszintjében. Amikor tartós – 5-11 órán át fúj – a délnyugati szél, a víztömeg nagy részét északkelet felé tolja el. Ez azt jelenti, hogy a vízszint jelentősen csökken a nyugati és a középső medencében, miközben megnő a keletiben.Az eddig megfigyelt legnagyobb ilyen mozgásra 1962. május 14-én került sor, amikor 9 óra alatt Keszthelynél a vízszint 45 cm-rel csökkent, Alsóörsnél pedig 51 cm-t emelkedett.Tartós északi szél esetén keresztirányú elmozdulás is lehetséges, ennek eddigi legnagyobb mért példája, amikor 52,7 cm-es vízszintcsökkenés volt Alsóörsnél és 37,5 cm-es növekedés volt Siófoknál. |
Nyitókép: MTI, Varga György
Grafika: Kárpáti-Oravecz Zsófia
