Az 53. Kékszalagban semmi jubileumi sincs. Mégis jobban ünnepelhetjük az idei nagy tókerülő versenyt, mint eddig bármikor. És persze, hogy ez a mostani lapszámunk központi témája is – de másképp, mint korábban. Mert maga a verseny is kicsit más az idén, mint eddig máskor. Nem, nem a szabályai változnak meg, még csak nem is a főszponzor lesz új (maradt a Raiffeisen Bank). Az idei verseny vitorlázóknak, nézőknek is a korlátozások béklyóiból való kiszabadulás jelképes ünnepe lehet. Éppen ezért könnyen előfordulhat, hogy az idén megdől a nevezési rekord, és az is valószínű, hogy többen állnak majd a rajtnál a füredi mólónál, mint valaha.
A Kékszalag az idén azt jelképezi sokak számára, hogy lehet menni, lehet versenyezni. Hogy újra van élet a kikötőkben, hogy újra normális lett minden.
A Kékszalagban éppen az az egyik legnagyszerűbb dolog, hogy Európa legrégebbi tókerülő versenye lassan már évszázados története során mindig képes volt valami mást jelenteni. Hogy mennyire, az kiderül A Kékszalag a kezdetektől napjainkig című cikkünkből. De készültünk mással is, hiszen új megközelítéssel is bemutatjuk a nagy versenyt A leggrégebbi tókerülő új perspektívából címmel a győztes hajótípusokat mutatjuk be, felvillantva a vitorlázás technikai fejlődését is. És hogy még több aspektusból is megközelítsük a témát, egy külön képgalériát is szántunk neki A Kékszalag 6 dimenziója címmel. Ennek különlegessége, hogy a hat remek fotós (Kóczián Rita, Török Brigi, Cserta Gábor, Szántó Áron, Kollmann András, Böröczky Bulcsú) elképesztő képei nemcsak magazinunkban, hanem a füredi Tagore sétányon, valódi kiállítás formájában és kibővítve is megcsodálható a verseny ideje alatt.
Persze nemcsak a szalaggal foglalkozunk, hiszen A legsikeresebb olimpiánk következhet – írja Ruják István olimpikon-szakírónk előzetesében. Cikkből kiderül, hogy miért. Hajóbemutatóink között különlegességgel is szolgálunk, hiszen a 22-es versenyjollék esetében nem csupán egy konkrét hajót, hanem egy egész osztályt mutatunk be. Elektromos rovatunkban ezúttal a félig sikló hajótestek jellegzetességeivel foglalkozunk Stickl Tamás segítségével, és többek között felvillantjuk az olasz hajógyártás Fiátja, a Saver történetét. Egy interjú keretében bemutatjuk Fekete Lászlót, aki a média világából érkezve annyira „megfertőződött” a vitorlázással, hogy ő a fedélzeti műszerek talán legelismertebb szakembere nálunk, illetve ő kezdte forgalmazni a Fountain Pajot katamaránokat is. Hasonlóan érdekes karakter Kaáli Nagy Géza professzor, a Team Black Jack meccénása, és egy fantasztikus autógyűjtemény tulajdonosa – róla szól Az idő ura című portrénk, amely közvetlenül a gyűjtemény bejárásáról szóló cikkünk után olvasható.
Reméljük, hogy mindenkinek olyan jól sikerül az idei nyári szezon, mint ahogy azt várta, hajózzunk jó sokat, mert van mit pótolnunk ezene a téren. És persze szurkoljunk együtt a Kékszalagon és az Olimpián – hátha meglesz a magyar vitorlás sport történetének második érme!