Használt hajót vásárolni alapvetően kétféleképpen tudunk: szárazon és vízen. Amíg a hajó vízen van, könnyebb a dolgunk, a motor, vitorlák, felszerelések mind kipróbálhatóak, jobban látjuk a szivárgásokat, sérüléseket, és a hajó vitorlázhatóságáról is meg tudunk győződni. Általában ki is tudjuk darúztatni a hajót, hogy a vízvonal alatti részek és a tőkesúly állapotát ellenőrizhessük. Téli vásárláskor azonban több a láthatatlan tényező, és amíg a hajó vízre nem kerül, a műszaki állapotáról teljes képet nem kaphatunk.
A Polgári Törvénykönyv ide vonatkozó rendelkezései szerint eladó jogszavatossággal és kellékszavatossággal is felel a vevő felé. Előbbi azt jelenti, hogy a hajó jogilag „tiszta”, az eladó kizárólagos tulajdonát képezi, per-, és tehermentes, a hajólevélben foglalt adatok a valóságnak mindenben megfelelnek, és harmadik személynek nincs a hajón olyan joga, amely a vevő tulajdonjogának megszerzését, a hajó használatát vagy az azzal történő rendelkezést korlátozná, akadályozná. A kellékszavatosság lényege pedig, hogy a hajó rendeltetésszerű használatra, hajózásra alkalmas, rendelkezik a Hajózási Szabályzat szerinti kötelező felszerelésekkel, és az eladó tudomása szerint hiányossága vagy hibája nincsen, így különösen nincs olyan rejtett hibája, amelyről a vevőt az eladónak tájékoztatnia volna szükséges. Hacsak a felek másképp nem állapodnak meg, az eladó minden, az adásvételkor meglévő hibáért felel, a rejtett hibákért is.
„A kellékszavatosság lényege, hogy a hajó rendeltetésszerű használatra, hajózásra alkalmas, rendelkezik a Hajózási Szabályzat szerinti kötelező felszerelésekkel, és az eladó tudomása szerint hiányossága vagy hibája nincsen”
Ha a későbbiekben kiderül, hogy az eladó által elmondottak a valóságnak nem felelnek meg, az eladó hibásan teljesít, a vevő pedig törvény szerint kijavítást vagy kicserélést, illetve árleszállítást igényelhet. A gyakorlatban, használt hajók esetében, ha a hiba jellege engedi, kijavítást szoktak alkalmazni a felek, vagy csökkentik a vételárat. Ha ezek nem lehetségesek, a vevő szerződéstől elállhat, az eladó pedig köteles a vételárat és a foglaló kétszeresét visszafizetni a vevőnek. Érdemes tehát körültekintőnek lenni, mindenképp javasolt a hajót hozzáértő szakember vagy vitorlázótárs segítségével alaposan átnézni, ha pedig nyitott kérdések lennének, azokat megfelelően rendezni az adásvételi szerződésben.
A foglaló jogkövetkezményei mellett, több szerződéses konstrukció és biztosíték közül is választhatunk. Jómagam leggyakrabban egy, a vételárhoz mérten arányos utolsó vételár részlet visszatartását szoktam javasolni, egészen a tavaszi vízretételig. Az összeget úgy érdemes meghatározni, hogy abból az esetleges hibák, hiányosságok javíthatók legyenek. A visszatartott vételárrész kerülhet ügyvédi letétbe is, ez biztonságot jelent az eladónak, mert, ha tavasszal a hajóval mindent rendben találnak, az összeget az ügyvéd az eladónak kiadja, és biztonság a vevőnek is, mert addig nem kell kifizetnie a teljes vételárat, amíg a hajó műszaki állapotáról, vízre téve megfelelően nem bizonyosodott meg. Az eladó és vevő közötti tulajdonjog átruházás menetére is számos jogi megoldás kínálkozik, ezeket javasolt az adott ügy sajátosságaihoz hozzáigazítani.
Szöveg: dr. Csicsely Tamás Kép: VM Archív
