Reorganizációs terv készült a BAHART-nál (MTI)

Profiltisztításról szóló reorganizációs tervet készített a tavaly nyár végén meghatározó állami többségi tulajdonba került Balatoni Hajózási Zrt. (BAHART) új igazgatósága, a javaslatra május 6-ig várja a kisebbségi tulajdonba került balatoni önkormányzatok szavazatait – derül ki a napokban szétküldött dokumentumból.

---

A reorganizációs terv célja, hogy a BAHART – alapvetően közfeladatot ellátó, nemzeti tulajdonú hajózási társaságként – megújuljon, működési hatékonysága pedig a profiltisztítás és szervezet-optimalizálás eredményeként érdemben növekedjen – olvasható a vezetői összefoglalóban.
Az elképzelések szerint megszűnne a társaságnál a szálloda-, kemping- és vitorláskikötő-üzemeltetés – ez utóbbi bérbeadással -, valamint több menetrendi és sétahajójárata. Öt hajót kivonnának a forgalomból, négy kikötőt bezárnának, ingatlanokat értékesítenének, a dolgozói létszámot 65-tel csökkentenék. Az állami tőkeemelés, a megtakarítások, és az értékesítésekből fakadó bevétel segítségével kiemelten fejlesztenék a kompközlekedést, végrehajtanák a társaság műszaki modernizációját, és megvalósulhatna több időszerű fejlesztés.
A javaslat szerint a nem közcélú tevékenységek kiszervezése és a megmaradó alaptevékenységek racionalizálása nyomán a BAHART működési hatékonysága összességében javulna.
Az intézkedések 2021-től évi mintegy 200 millió forintos pozitív hatással járhatnak, amely lehetővé teszi, hogy a cég működése a közcélú menetrendi hajózás optimalizált fenntartása mellett sem válik veszteségessé – áll a Szabadics Zoltán igazgatósági elnök által szétküldött javaslatban, amelyet a kisebbségi tulajdonosok támogatása nélkül is elfogadhatnak.
Balassa Balázs, a Balatoni Szövetség társelnöke, a cégben kisrészvényes Szigliget polgármestere szerint a BAHART reorganizációs javaslata egyértelműen és teljesen ellentétes az önkormányzatok által eddig képviselt működési koncepcióval. A hirbalaton.hu-nak nyilatkozva emlékeztetett: az önkormányzatok a cég egyben tartását vállalták, és ugyancsak fontos szempont volt, hogy az összes tulajdonos településen működjön a személyhajózás, függetlenül a gazdaságosságtól.
Az állam tavaly augusztus végén emelte meg a korábban 21 tóparti, kikötővel rendelkező önkormányzat többségi tulajdonában lévő BAHART tőkéjét 6,6 milliárd forinttal, amivel több mint 75 százalékos részesedést szerzett a hajózási társaságban. Írta tegnap az MTI.

Sok kérdést felvet a vitorlázókban is a tegnap napvilágra került reorganizáció: milyen jövőképe lesz a kikötőknek, ha többféle tulajdonoshoz kerülnek ez egy valós versenyhelyezetet fog eredményezni, ami a szolgáltatások és kiszolgálás javulásával fog járni? A koronavírus várhatóan sokak pénztárcáját megtépázza. A jövőben is olyan egyoldalú és erős áremelések várhatóak a kikötőhelyeken, amit eddig tapasztaltak a bérlők? A kiszolgálás modora és minősége szintén több bérlőtől negatív felhanggal érkezik, ők drukkolnak egy monopol állapotból versenyhelyzetbe hozott szolgáltató megjelenésének. Kik lesznek a jövő túravitorlázói, milyen pénztárcákhoz igazítják a jövő vitorlázóinak a státuszát? Eltűnnek, vagy jelentősen csökken a száma a kishajóknak, vagy periférikus kikötőkbe szorulnak? A kereslet sokkal nagyobb, mint a rendelkezésre álló kikötőhelyek száma, ezen belül is a szélesebb, kényelmes hajók helye az, amiért sorbanállás van szinte mindenhol. A Bahart idén minden bérlőjétől beszedte a járvány miatti korlázozások alatt jelentősen csökkentett szolgáltatásokkal kinyitó kikötők díjának teljes összegét, az idegenforgalmi adóval együtt.

Kollár József vezérigazgató a koronavírusra hivatkozik egy nyilatkozatában a nehéz helyzetbe került cégéről, a személyhajózást nem sikerült elindítani, a révközlekedés is a megszokott forgalom harmadát hozza, jelentős veszteségekkel számol 2020-ban, amit a mostani reorganizációval optimalizálnak.