Véget ért az Ifjúsági világbajnokság a kínai Sanyában, amelyen 60 nemzet 380 ifi vitorlázója versenyzett 9 hajóosztályban. Mindvégig kiélezett küzdelem zajlott az aranyérmekért. Az utolsó futam előtt kilenc hajóosztályból nyolcban még többen is reménykedhettek a győzelemben.
Hasonlóan nagy volt a küzdelem a mezőnyökben a helyezésekért, ahol a mieink is vitorláztak. A négy magyar fiataltól senki nem várt többet a tisztes helytállásnál, hiszen mindannyian újoncok hajóosztályaikban és jórészt a nemzetközi mezőnyökben is. A 60 nemzet versenyében Magyarország a 37. helyen végzett.
„Az utolsó versenynap számunkra nem tartogatott nagy kérdéseket. Az eddigi legerősebb, 12-16 csomós szélben rendezték a Final Race futamait a különböző osztályoknak. Ebben a futamban minden versenyzőnk hozta eddigi átlagát – számolt be a helyszínről Goszleth Marcell csapatvezető a Magyar Vitorlás Szövetség honlapján.
A szörfös Geiger Richárd a 23. helyen végzett, amivel maradt összetettben a 24. Ricsi több nem várt nehézséggel is küzdött a verseny folyamán: már az edzéseken megsérült a keze, amely végig hátráltatta versenyzését. A 7. futamban bekövetkezett latnitörése és az ennek nyomán kieső további két futam lelkileg is igen megviselte. Bár nagyobbra törő vágyakkal érkezett ide, számára ez a verseny elsősorban a tapasztalatszerzésről szólt. Jóformán újoncként versenyzett az RSX osztályban, ahol sokkal keményebb mezőny várja, mint korábbi számában a BIC Techno-ban.
Veisse Zoltántól főként erősebb szélben 10 körüli helyezést várt edzője Arató Richárd. Zoli a verseny alatt két futamban is megmutatta, hogy sebessége megvan ehhez, de elsősorban bizonytalan rajtjai miatt nem tudta érvényesíteni ezt az erősségét. Az első futamok gyengébb helyezései csalódottá tették, ami tovább nehezítette azt, hogy magabiztos döntéseket hozzon a megfelelő helyzetekben. Végül a 42. helyen végzett az 51 hajós mezőnyben.
Kocsis Bálint és Pavlik András 24. helyével – 6 hajót maguk mögé utasítva – teljesítette a minimális célkitűzést. Az első napon nagyon jól kezdtek, de a második és harmadik versenynapon nagyon elvesztették a fonalat a csíkos, pörgölődős szélben. Szerencsére a 4. napra magukra találtak és két remek futameredménnyel (6.,7.) előrébb léptek a listán. A 29er mezőny erejét jellemzi, hogy csak olyanok végeztek előttük, akik eb-n vagy vb-n arany csoportban végeztek korábban. Előttük közvetlenül például a korábbi Vb 8. holland Postma zárt.
A verseny fontos tapasztalatokkal szolgált: a gyerekek megérezhették milyen lehet a hangulata egy olimpiának, mennyiben más mentális terhelés egy ilyen rendezvény. Mi edzők pedig sok szakmai tapasztalattal gazdagodtunk, amely a hazai utánpótlás képzésben hasznosulhat.
A záró ceremónia a megnyitóhoz hasonló külsőségek között zajlott, nagyon látványos programot hoztak össze a szervezők. A 60 ország 380 versenyzője együtt ünnepelte a győzteseket, akik a verseny színvonalához méltó díjkiosztón vonultak föl a pódiumra. A díjátadó egyik emlékezetes momentuma volt, amikor a 14 éves belga Lucas Claeyssens átvette a Bengt Julin Trophy-t. Ezt a díjat a többi versenyző szavazata alapján ítélik oda a legszimpatikusabb versenyzőnek. A belga kisfiú – tényleg a földből alig látszik ki – 3. helyezést ért el a Nacra 15-ös mezőnyben kormányosként, maga mögé utasítva sok félig felnőtt versenyzőt. Mindeközben az a hír járta, hogy a szabályok ellenére az első este átkéredzkedett az edzője szobájába, mert még félt egyedül aludni.
Jövőre az Egyesült Államokban, a texasi Corpus Christi ad otthont ennek a versenynek. A gyerekek itt szerzett élményei motivációt adhatnak nemcsak nekik, de az otthoni versenytársaknak is ahhoz, hogy teljes erőbedobással készüljenek erre a megmérettetésre.