Egész jó széllel indult, aztán szép lassan mindinkább állóversennyé változott az 51. Kékszalag: Keszthely előtt órákig nehéz volt eldönteni, hogy a hajók gyorsan állnak, vagy lassan mennek… Mégis úgy tűnik, mindenkinek megvolt a maga szele – legalábbis az élmezőnyben. Mással nem igazán magyarázható, hogy nem a szokásos 1-3 hajós párharc folyt, hanem 6-8 hajó csatázott szinte mindvégig a győzelemért. Hosszabb-rövidebb ideig vezette a versenyt az RSM2, az MKB Extreme Sailing Team, a Nanushka, a Racing Django, az Opel Fifty-Fifty és (természetesen) a Prevital is. Ilyen keményen még sosem szorongatták meg a tizenháromszoros győztes Litkey Farkast a győzelemért. És nem csak megszorongatták, hanem végül le is győzték.
Racing Djano – Petrányi Zoltán Fotó: MVSZ
A célvonalon ugyanis Petrányi Zoltánék új hajója, a Racing Django futott át elsőként. A hajóban is és a csapatban is benne volt ugyan a jó szereplés esélye, hiszen a D35-ös éppen olyan katamarán, mint amilyennel Litkeyék mennek, és a legénység is régi, összeszokott gárda, sok jó eredménnyel, de – eddig- győzelem nélkül. A keszthelyi bóját ugyan ők vették elsőként, de a visszaút első szakaszán úgy tűnt, hogy Litkey Farkas helyi rutinja döntőnek bizonyul: a Prevital mindenkinél jobb szelet látszott találni a tó közepe felé fordulva, és látszólag megnyugtató előnyt épített ki. Az egyre inkább elálló szélben, az éjszaka leple alatt azonban ketten is elmentek mellette… A versenyt nyomkövetését biztosító Kwindoo visszajátszható videójából jól látszik: Petrényiék Szigliget után kezdték kiépíteni előnyüket, látszólag hiba nélkül vitorláztak. (lásd a videót!)
Amennyire Petrányiékban benne volt a győzelem lehetősége, annyira nem látszott előre a második helyen befutó, tehát Farkiékat szintén elverő MKB-Extreme Sailing Team jó eredménye. Kaiser Kristófék ugyanis csak nem sokkal a verseny előtt alakították át AC45-ösüket, leszedték az emelő-uszonyokat róla és kihajították a repülő üzemmód nélkül fölöslegessé vált hidraulika-rendszert a hajóból. Jóformán alig volt idejük kipróbálni a totális átalakítás után a hajót, máris a szalagon versenyeztek vele. Persze, a rutin náluk is megvolt, de ilyen jelentős változások után senki se tett volna 10 forintot sem arra, hogy megverhetik a Previtalt. Pedig megtették.
MKB Extreme Sailing Team – Fotó: MVSZ
A Vitorlázás Magazin 2019/4-es számában esélylatolgató cikkünkben azt sugalltuk, hogy a legjobb esélye a Roland Gäbler által kormányzott New Black Jacknek lehet arra, hogy Litkey Farkas elsőszámú kihívója vagy talán legyőzője legyen az idén. A csapat láthatólag megszokta az új hajót, a D35-öst, és a hat elő-versenyből négyet meg is nyert. A Kékszalag azonban az idén nem az ő menetük lett. „A rajt után indokolatlanul közel hajóztunk a parthoz és felakadtunk, de nem is akárhogy. Dani és Tisó a hirtelen fékezéstől lerepült a hajóról, csobbantak egy gyorsat. Sajnos az uszony és a ház megsérült, kérdéses volt a folytatás is. Ezt követően hol több, hol kevesebb sikerrel és szerencsével vitorláztunk tovább” – írta a csapat hivatalos Facebook-csatornáján a befutó után. Bár a keleti medencét a problémák ellenére is az első helyen hagyták el, de aztán a györöki csücsöknél, ahol az első hét katamarán egy falkában hajózott, saját bevallásuk szerint követtek el bőven taktikai hibákat, ami a későbbiek folyamán nagyon büntetett. A negyedik hely persze egyáltalán nem rossz eredmény – de lehetett volna sokkal jobb is.
Ezzel szemben nem lehetett volna sokkal jobb versenye a Raffica csapatnak, amely ötödik helyen ért célba abszolútban egy egytestű hajóval! Mindez azt jelzi, hogy vannak olyan (gyenge) szélviszonyok, amikor a legjobb egytestűek igenis megszorongathatják az éppen kevésbé jó napot kifogó katamaránokat. Király Zsolték mindenesetre aligha lehetnének boldogabbak, hiszen kategória-győzelmükkel az idén megcsinálták az európai tókerülő versenyek „Grand Slam”-ét: behúzták a Run Dumot, a Bol ’dOr-t és a balatoni versenyt is. Le a kalappal előttük!
A katamaránok mezőnyében küzdött a Raffica – Fotó: Török Brigi/Brigipix
Elég sokáig ment az élen még Keszthely előtt Váradi Szabó Jánosék új hajója, a Nanushka néven futó tavalyi győztes Ventillo 35-ös. Volt olyan pillanat, amikor úgy tűnt: ismét zsinórban kétszer nyerhet Kékszalagot ugyanaz a hajó – végül ők is az éj leple alatt estek vissza a mezőnyben.
A Nanushka a rajt után – Fotó: Szántó Áron – MVSZ
Jól indult a verseny a Vitorlázás Magazin színeiben is küzdő RSM2 számára: a rajtot talán ők kapták el a legjobban. Bár még a visszaúton is az első 3-4 között vitorláztak, végül nem az idei év lett az, amikor nagy meglepetést sikerült okozniuk. Külön fájó pont lehet számukra, hogy még testvérhajójuk, Kaiser Kristófék átalakított AC45-ösöe is előttük végzett. „Hosszú és nagyon kiélezett Kékszalag után végül a 7. helyen futottunk be. A bronzéremért gyakorlatilag az utolsó pillanatig nyitott küzdelem folyt.
Gratulálunk a győzteseknek!” – fűzte hozzá az eredményhez a csapat.
Az RSM2 a nagy szélcsendben – Fotó: Szántó Áron – -MVSZ
A várakozásoknak megfelelően jól indult, aztán valahogy mégis visszaesett a leginnovatívabb csapat, az Opel Fifty-Fifty a versenyben. Bár a Vitorlázás Magazin 2019/4-es számában írt esélylatolgatónkban még azt sugalltuk: a Black Jack mellett ők lehetnek a legversenyképesebbek az idén – és ezt a verseny háromnegyedéig igazolták is – mégsem ők nevethettek a végén. „Majdnem féltávig vezetni tudtunk, és végig az első hat között vitorláztunk a gyenge szél ellenére, az egymáshoz nagyon közel vitorlázó élmezőnyben. Az utolsó kilométereken azonban egy későn hozott döntéssel takarásba kerültek Tihanynál. Innen a frissebb szél sokat segített volna rajtunk, de összességében elégedettek vagyunk, hogy a hajóval a gyengeszeles menők ellen is tudtuk tartani a tempót. Ez nem kis koncentrációt igényelt tőlünk, amiből a legvégén kellett volna ráadni még egy lapáttal. Sokat tanultunk, nagyon inspiráló volt végig a nagy katamaránok közeli vitorlázása. Reméljük lesz még alkalom versenykörülmények között is erőpróbákra” – írta a csapat a verseny után.
A gyenge szélben is remekül teljesített az Opel Fifty-Fifty – Fotó: Szántó Áron – MVSZ
Nyertes persze minden Kékszalagon csak egy lehet, mégsem igazán lógathatta az orrát az idei verseny után senki, hiszen mindenkinek megvoltak a maga nagy pillanatai és mindvégig roppant szoros volt az élmezőny. Bár a gyengeszeles és szélcsendes időszakok miatt a nézők aligha rágták le a körmeiket az izgalmaktól, valójában fordulatos, sok meglepetést hozó versenyt láthattunk az idén. Látható, hogy a csapatok fejlesztéseinek eredményeképpen szoros élboly alakult ki, és a különleges időnek köszönhetően még az egytestűek (főleg a Raffica, de sokáig a Principessa is) képes volt a katamaránokkal vitorlázni. Litke Farkas korábbi félmérföldes (vagy nagyobb) előnye olvadozik, az üldözők jó irányba haladnak, éhesek és ügyesek. Már csak egy kicsit több szél kellene, hogy a látványt is élvezhessük – na de erre igazán azt mondhatjuk, amit a legtöbb csapat a befutó után: majd talán jövőre!
