2020. február 10-én Balatonfűzfőn 158 centiméteres volt a legmagasabb vízállás (február 9-én 112 cm volt a balatoni átlag), Keszthelyen pedig hihetetlenül kicsi: összesen 61 centimétert mutatott a mérce a Országos Vízügyi Hivatal tájékoztatása szerint. Keszthelyen tehát 51 centiméterrel csökkent, Balatonfűzfőn pedig 46 centivel emelkedett a vízállás.
A tó víztükrének kelet-nyugat irányú megbillenése miatt 97 centiméteres volt az eltérés a keleti és az észak-nyugati vízszint között, ami megközelítette a mindenkori rekordot, amely a Kyrill ciklon nevéhez kötődik.
– 2007. január 18-19-én a Kyrill ciklon miatt Keszthelynél a vízszint 47 centiméteres volt, Balatonfűzfőn pedig 148 cm. A kettő között akkor 101 cm volt a különbség, 2020. február 10-én pedig 97 centiméteres volt a csúcs – mondta a likeBalatonnak Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője.
– A déli, délnyugati szél gerjesztette a Balaton kibillenését, ami annak volt köszönhető, hogy folyamatosan és hosszan fújt a szél. Hosszanti irányban egyre nagyobb hullámok keletkeztek és szó szerint átnyomta a szél nyugatról keletre a Balatont. – Természetesen a légmozgás csökkenésével 2-3 billenéssel helyreáll majd a tó, amit úgy kell elképzelnünk, mint amikor egy tartályhajó billeg jobbra-balra – magyarázta a szóvivő.
Különleges felvételeket készítettünk Keszthelyen és Siófokon, mutatjuk, milyen az, amikor a Balaton kibillen az egyensúlyából.
A Nyugati-medencében tomboló szél egész egyszerűen elfújta a Balaton vizét a keszthelyi partról. Természetesen nem ürült ki az öböl, de a Halászcsárda előtti részen belesétálhattunk volna az iszapba, ha el nem süllyedünk benne. Én sem hittem a szememnek, mert míg a keszthelyi mólónál hatalmas hullámokat korbácsolt a szél, ebben a pár száz méterre levő öbölben csak az iszapot láttuk.
Mutatjuk a videókat!
A keszthelyi mólónál és a Balaton-parti sétányon sétálva a nagy hullámokat fotózta mindenki, a széllökések ereje felkorbácsolta a vizet, haragos, szürke volt a Balaton.
Amerre elnéztünk, csak a nagy hullámokat láttuk és a szél hangját hallottuk:
Ehhez képest pár száz méterrel odébb, a Helikon strand és a Halászcsárda előtti területről egyszerűen elfújta a szél a vizet. A közeli építkezésen dolgozók szerint egy-két óra alatt tűnt el a víz az öbölből.
Nézd meg a Keszthelyen készített képeinket:
További képekIlyen volt a Balaton Siófoknál, az Aranyparton, mutatjuk a videót!
A vihar fákat döntött ki, épületek tetejét bontotta meg a Balatonnál is, Somogy megyében, Balatonlellén kidőlt egy harmincöt méteres fa a Várszói úton. Siófokon pedig több helyen is leszakadt faágak miatt értesítették a tűzoltókat.
Leszakad faág akadályozta a közlekedést Siófokon, a Türr István utcában (Fotó: Krausz Andrea)
Vihar Siófokon, az Aranyparton február 10-én (Fotó: Krausz Andrea)
Játékos kedvű szelekA vicces kedvében lévő szél különleges dolgokra is képes. Az uralkodó szélirány a tóra merőlegesen, északnyugati irányból fúj. A Balaton-felvidék hegyei-völgyei lüktetést idéznek elő a szélben, ami a tavon hirtelen hullámzást, illetve hullámmentes időszakokat okoz. A hullámok szokatlanul meredekek, amit a viszonylag sekély vízmélység, a meder változó mélysége idéz elő. Az eddig legmagasabb hullámokat partközelben 1,82, a meder közepén 1,95 méternek mérték. A hullámok hossza 2-12 méter között mozog. A szél elcsendesedése után 2 óra szükséges a hullámzás megszünéséhez.
Amikor eldől a BalatonA három medencéből álló Balatont időnként nem csak felkavarja, gyönyörű és mérges hullámokkal díszíti a szél, de át is rendezi, jelentős változásokat idéz elő a Balaton különböző medencéinek vízszintjében. Amikor tartós – 5-11 órán át fúj – a délnyugati szél, a víztömeg nagy részét északkelet felé tolja el. Ez azt jelenti, hogy a vízszint jelentősen csökken a nyugati és a középső medencében, miközben megnő a keletiben. Tartós északi szél esetén keresztirányú elmozdulás is lehetséges, ennek eddigi legnagyobb mért példája, amikor 52,7 cm-es vízszintcsökkenés volt Alsóörsnél és 37,5 cm-es növekedés volt Siófoknál. |
Összeállította: Mihály Szilvia, Krausz Andrea
