Jó ideje készülhet a hazai vitorlástársadalom arra, hogy véget ér egy korszak, és a következő évtizedekben – amennyiben nem változnak a versenyzési szabályok – a Kékszalagon két- vagy többtestűek lesznek az abszolút győztesek. 2010-ben először indulhattak a többtestűek, akkor egy Ventilo M2-vel sikerült az élen végezni, 2012-ben pedig egy hazai fejlesztés, a Pauger 50 bizonyította be a kéttestűek fölényét. 2014-ben és ezt követően pedig már minden évben nyílt rendszerű a Kékszalag, azaz végérvényesen átrendeződnek az erőviszonyok.
A nemzetközi tókerülő versenyeken több éve engedélyezett a katamaránnal való versenyzés, ám ennek szabályozására különböző gyakorlatok alakultak ki. Akad, ahol méretkorlátot szabtak, van, ahol külön rajtoltatják e hajókat, máshol külön is értékelik őket. Természetesen ezek egészséges elegye is megtalálható a gyakorlatban. Nos, hogy hazánkban mi a jövő, azt talán még az MVSZ jelenlegi vezetése sem tudja. Ami azonban tény: 2010 és 2012 megmutatta, hogy a Balatonon is legyőzik az egytestűeket a katamaránok. Mivel nálunk nincs méretkorlát, így akkora hajóval indulhat az ember, amit csak a képzelete, illetve a pénztárcája megenged.
2010-ben M2 Ventilo 28 hódította el a Kékszalagot az Extreme 40-es hajókkal tűzdelt környezetben. Az akkori verseny érdekessége, hogy szinte minden esélyes hajó bérelt volt, némelyiken többségében magyar, míg máshol kisebb részben hazai legénység versenyzett. Az akkori legeredményesebb egytestű a Raffica Libera csapata volt. ők azok, akik nemzetközi mezőnyben sikeresebbek, mint itthon. Szinte minden nevesebb európai tókerülőn álltak már a dobogó legmagasabb fokán is, ám Kékszalagot még nem sikerült nyerniük…
2012-ben csökkent a nemzetközi érdeklődés a Kékszalag iránt, de ekkor egy hazai innováció felülírta a hiányérzetet. A kétárbocos Pauger 50 katamarán rekordidővel nyerte meg a 2012-es Kékszalagot. Ebben az évben a legeredményesebb egytestű a Principessa Libera lett, a harmadik helyen futva be. Érdekesség, hogy ebben a mezőnyben is szerepelt egy Ventilo M2-es, ám leszorult a dobogóról – bizonyítva ezzel azt a közismert tényt, hogy a hajó és a technika egy dolog, ám a sikeres szerepléshez szükség van egy megfelelő csapatra is.
Nem kell nagy jóstehetség ahhoz, hogy kijelentsük: 2014 a változások éve lesz. Ettől kezdve érdemes katamaránba beruházni, hiszen minden évben lehet vele indulni a Kékszalagon. Ha csak a Balatonban gondolkozunk, természetesen a védő legyőzése a cél, azaz ütősebb hajó szükségeltetik, mint az 50 lábas Pauger kétárbocos. Ám ha a nemzetközi szereplést is figyelembe vesszük, akkor úgy tűnik, hogy 35 lábnál meg kell húzni az ésszerűségi határt, hiszen például a Genfi-tavon, a katamaránozás tavi fellegvárában ez a felső határ.
A jövőben szóba jöhető katamaránok természetesen a teljesség igénye nélkül:
– Pauger 50 – a 2012-es Kékszalag győztese
– Flaar 46 – a hazai Flaar Design saját fejlesztése
– Extreme 40 – a 2010-es Kékszalag dobogós helyezettje
– Ventilo M1 (35) – a 2013-as Bol d’Or Mirabaud győztese
– Decision 35 – a 2012-es Bol d’Or Mirabaud győztese
– SL 33 – a 2010-es Kékszalag dobogós helyezettje, a 2013-as Rund um den Bodensee győztese
– Ventilo M2 (28) – a 2012-es Kékszalag győztese
No, persze nem szabad szó nélkül elmenni a vitorlázás Formula–1-ese mellett sem. Így aztán meg kell említeni az AC 45, illetve 72 lábas „űrlényeket” is. Miért is fontosak ők? Mert egy újabb lehetőségcsomagra hívták fel a figyelmet. Aki a jövőben szeretne a tavon is odaérni, annak érdemes a T kormányon, valamint az L swerten is elgondolkoznia – azaz a szárnyalási lehetőséggel is kalkulálnia. És ha még ez sem lenne elég, jöhet a merev vitorla. Az pedig, hogy mit is kezdünk e szerkezetekkel egy viharos északiban, az legyen a kormányosok gondja…
Katamaránok 45 láb felett
A BIZTOS ESÉLY
AC45 – pénz kérdése az egész
Mára nyilvánvalóvá vált, hogy Liberával csak speciális szélviszonyok között, jó adag szerencsével lehet összetett győzelmet elérni az európai tókerülő versenyeken. Nem lehetetlen, hiszen a Raffica – Király Zsolt kormányzásával – már igazolta ezt remek példával. De a tények makacs dolgok, a jövő egyértelműen a többtestűeknek kedvez. Az előzőekben felsoroltuk a szóba jöhető globális katamarán alternatívákat. Ám érdemes részletesebben is foglalkozni a reálisnak tűnő lehetőségekkel. Szögezzük le elöljáróban, amennyiben a cél csak a Kékszalag-győzelem, akkor egyértelmű a helyzet – nincs mese –, az esélyesek csakis a nagyméretű, 45 láb feletti hajók közül kerülhetnek ki.
AC-hajók: a 2013-as évben zajlottak az America’s Cup-fordulók, így – akár – kézenfekvőnek is tűnhet, hogy onnan válasszunk. Ha a pénztárcánk nem szabna korlátot, bátran nézegethetnénk a 72 lábas óriások között, melyek olykor több mint 40 csomós sebességgel szelték a hullámokat. Igen ám, de mi van akkor, ha nincs szél a Balatonon? Akkor csak úsznak? És ha lefúj az északi kasza? Hova meneküljünk az égig érő, merev szárnyú vitorlákkal? Arról nem is beszélve, hogy mivel érem utol, ki ment meg, és hogy teszem a vízbe, és miként is veszem ki. „No limit” költségvetésű csapatoknál ezek nem kérdések, de a hazai viszonyokat tekintve lássuk be, mind a 72, mind a 45 lábas AC-katamaránok csak elvi lehetőségek. Jó eljátszadozni a gondolattal, talán lesz is olyan, aki egy-egy alkalomra akár a kisebbet ki is bérli egy regattára, de tartósan – egyelőre – nem kell a megjelenésére számítanunk. Már az is hatalmas fegyvertény lesz, ha a jelenlegi gazdasági körülmények között valaki tud 3-400 000 euró nagyságrendben áldozni egy esélyes, tavi kéttestűre.
PAUGER 50 – Már bizonyított
Fifty-Fifty: a 2012-es győztes, a Pauger 50, mely a Nemere II korábbi rekordidejét is megdöntötte. A jövőben is valós győzelmi esélyes, reális alternatíva. 19 méteres dupla árboca már vitorlák nélkül is komoly felület, és ez nem kis fegyvertény. A nagyvitorla 2×72 m2, a fock 2×46 m2, a reacher 2×72 m2. Az adatok önmagukban is lenyűgözőek. Gyenge szélben az 50 láb vízvonala, a két nagyvitorla a két Code 0 társaságában brutális tempót produkál. A hajó olykor a szél sebességének háromszorosával, sőt három és félszeresével is képes haladni. A legegyszerűbb megoldás lenne megvenni a már elkészült példányt. Hiszen Józsa Marciék már mentek vele, kipróbálták, fejlesztették és gyenge szélben néhány rekordot is megdöntöttek. Azonban több kérdés is felvetődik a megvásárlás gondolata kapcsán. Egyáltalán eladó-e a hajó, hiszen ügyesen mennek vele jelenlegi gazdái és folyamatos fejlesztések alatt tartják a katamaránt. Mit tudhat erős szélben ez a verda? Lehet-e nemzetközi versenyekre menni vele? Igazán drága mulatság, ha csak a Kékszalagra épít az emberfia egy ilyen komoly jószágot magának… Aztán ne feledjük el a fejlesztőt sem, hiszen Paulovits Dénes mindig tele van meglepetésekkel. Mi van akkor, ha történetesen ő egy három- vagy négyárbocos koncepcióval még ezt a hajópotenciált is képes megugrani? Akkor kidobtunk egy halom pénzt, a biztos győzelemre való vágyakozás szélesre tárt ablakán.
A hazai hajóépítők között akad néhány innovatív műhely, ilyen például a Flaar csapata. Déry Attila és társai már bizonyítottak, a balatoni szóló (egykezes) TBS nagydíjon szereplő hajóik sorra hozzák a remek eredményeket. Flaar 18-as típusuk megfelelő kezekben csodákra képes, és már több példány szeli a balatoni hullámokat. Mi sem természetesebb, mint hogy nekik is van katamarán megoldásuk napjaink kihívásaira, 46 lábas méretben. A Flaar 46 katamaránon a 103 m2 nagyvitorla egy árbocon végzi munkáját, mellette 59 m2 fock, 94 m2 genua és 177 m2 reacher gondoskodik a megfelelő hajtóerőről. A srácok megoldották egy hajón belül az úszás és a szárnyalás kérdését is, azaz rendelkezik a hajójuk L sverttel és T kormánnyal is. Azonban egy bökkenő még maradt; nekik még nem akadt olyan lelkes és tehetős versenyzőjük, mint a Pauger műhelynek Józsa Marci, így a megvalósítás még várat magára. Az idő viszont halad, tehát ez a koncepció már csak nagy szerencsével lesz a 2014-es esélyesek között, sokkal inkább kell egy évvel később számolni vele.
Katamaránok 45 láb alatt
TAVI REALITÁSOK
A Kékszalag hazánk legismertebb vitorlástrófeája. Keveseknek adatik meg, hogy a versenyen győztes lehessen. Litkey Farkas kivételes rekord birtokosa: ő és legénysége 11 alkalommal végzett a dobogó legfelső fokán. Azonban katamaránnal még ő sem nyert, pedig már két alkalommal is próbálkozott. 45 láb alatt komoly választék áll rendelkezésre a vállalkozó szellemű és egyben megfelelő anyagiakkal bíró vitorlázók számára. Itt van mindjárt példának a kisebbek közül a 2010-ben Kékszalag-nyertes Ventilo 28 (M2). Keszthelyig csak az üldöző szerepét töltötte be, ám a véghajrában sikerült Tihany és Füred között a legügyesebbnek bizonyulnia. A hajó paramétereit meghazudtoló eredmény nem jöhetett volna létre, ha a fedélzeten nem világbajnoki legénység hajózik. Igazolja ezt az a tény is, hogy 2012-ben tisztán hazai csapattal a fedélzetén már nem fért fel a dobogóra sem ez a típus. Annak ellenére történt ez, hogy a Formula 18 magyar bajnok páros vitte a Ventilo 28-ast. Belátható tehát, komoly felkészültség szükséges ahhoz, hogy egy ekkora hajó állandó esélyesként szereplője legyen a Kékszalag-dobogósok társaságának.
Marstöm 32
A Marstöm 32 is ismerős lehet a hazai katamarántársadalom tagjainak, hiszen 2012-ben részt vett Kékszalagon ez a típus is. Akkor a negyedik helyen végzett, közvetlenül a Principessa Libera után. A skandináv vizeken méltán népszerű hajó ott saját flottában versenyez. A 32 láb hosszú, közel 10 méter széles és 510 kilogrammos versenygép a friss szelekben érzi igazán elemében magát. Ekkor érdekes módon megesik, hogy csak a nagyvitorlával veret. A balatoni, zömében gyenge szélben azonban – paraméterei végett – nem ő az ideális megoldás.
Az SL33 a németek leggyorsabb tavi katamaránja. 2011-ben fejlesztették, 2012-ben járt a Balatonon is. Petrányi Zoltán és csapata akkor a második helyre hozta be az innovatív fekete jószágot. 2013-ra beérett a német fejlesztés, a helyi tókerülőt magasan nyerték vele építői. Az alig 600 kilogrammos kéttestű 33 lábas hosszával és majd 19 méteres árbocával, illetve ívelt svertjével borzolja az ellenfelek kedélyeit. Az AC-csapatok közül az ETNZ választotta ezt a típust felkészülő-hajónak. De megtalálható a Luna Rossa szindikátusban éppen úgy, mint a San Francisco melletti öbölben. Rendelkezik L sverttel is, T kormánnyal, no és persze merev vitorlázattal, szóval ideális szélviszonyok között szárnyalva is közlekedni képes katamaránról van szó. A gyenge szélre optimalizált 140 m2-es reacher révén ideális választás a Kékszalag meghódítására készülő csapatoknak, még akkor is, ha minimum 300 000 euró kell a versenyeztetéséhez.
A Decision 35 talán a legsikeresebb tókerülő katamarán. Bár nem a legfrissebb fejlesztés, de ennek ellenére hosszú évek óta nem talál legyőzőre a típus. Több neves tengeri versenyző és AC-csapat választása is ez a tavi versenyzésben, hiszen igazán gyenge szélre és tavi körülményekre épített hajóról van szó. A katamarán 35 láb hosszú, 14 méter széles, 3 métert merül és árbocmagassága 21 méter – paraméterei önmagukért beszélnek. A súlya 1200 kiló körül mozog, ami mai szemmel nézve kissé nehéznek tűnik, ám ne feledjük, hogy a közel 130 m2 reacher ezen a verdán is megtalálható. Igazán nem mondható olcsó választásnak, hiszen ára 400 000 euró körül mozog. Tulajdonosi köréről sokat elmond az a tény, hogy használt hajó alig akad, illetve egyes tavi versenyek között a praktikusság okán is helikopterrel szállítják a vitorlást. Amennyiben rendelkezünk a kellő méretű pénztárcával, a D35-össel ideális Kékszalag-esélyes katamaránt szerezhetünk be.
Ventilo 35 (M1) – ez a 35 lábas katamarán nyerte tavaly a genfi-tavi tókerülőt. Igen, maga mögé utasította a Decision 35 teljes mezőnyét is, ami korábban nem nagyon esett meg. A hajó fejlesztője, gyártója maga is a legénység tagja, talán ez is hozzájárult a sikerhez. A hajó főbb jellemzői: 950 kilogramm, azaz könynyebb, mint a DC35, 19 méteres árboccal és 2,2 méteres merüléssel rendelkezik. AZ SL 33-hoz hasonlóan 140 m2-es a reacher felülete, és ez a típus is szárnyalásra kész. Mit is jelent ez? Bizony, már fejlesztettek hozzá T kormányt és
L svertet, bár még nem tesztelték erősszeles körülmények között. A típus a Balatonon még nem járt, ahogy a DC35 sem, ellenben Vándor Róbert katamaránja ennek mintájára épült. Talán a fentiekből is kiderül, hogy igazi Kékszalag-esélyes hajóval van dolgunk.
katamaranok 140319 ess2014 051
Extreme 40
Az Extreme 40 egy igazán fantasztikus, bármilyen szélben jól működő katamarán. 2010-ben bemutatkoztak már hazánkban. Akkor a dobogó második helye volt a legjobb eredményük, pedig igazán erős egységek érkeztek. Valójában saját flottájával versenyez, a tavi körülmények nem a legoptimálisabbak számára, hiszen kialakítása kifejezetten nem gyenge szélre optimalizált. Bár 40 láb hosszú és 19 méteres az árboca, 1400 kilogrammos súlya és szerényebb vitorlázata nem teszi őt gyengeszeles specialistává. A piacon új és használt is elérhető, ám ha valaki Kékszalag-győzelemre tör, ebben az árfekvésben talál megfelelőbb megoldást.
Pauger 35. Paulovits Dénes készített egy 35 lábas katamaránt, ami szintén kétárbocos lesz. A rövidebb test elsősorban a külföldi versenyeken érvényben lévő szabályok miatt épült, ahol az 50 lábas Fifty-Fifty mérete miatt nem indulhat el. A P35-ös már hydrofoil szárnyakat kap és számos újítást építenek be a szerkezetbe. A hajó tesztelése a szezonban folytatódik, a Fifty-Fiftyt működtető Wild Joe Sailing Team nem zárta ki, hogy akár ezzel az újabb formabontó hajóval is indulhatnak a Kékszalagon, de végső döntésüket az utolsó pillanatokra tartogatják.
SL33: Black Jack
A Balatonfüredi Yacht Club vitorlázóiból 2006-ban alakult egy Kékszalag-formáció, amely Principessa Sailing Team néven érte el sikereit. Idén Team Black Jack „márkanéven” egy SL33-as katamaránnal indulnak a Kékszalagon. Nézzük, mit tud az hajó, amely egy villámlátogatást tett már 2012-ben a Kékszalagon, és a második helyet szerezte meg a Pauger 50 mögött.
Az SL33 kialakításánál az alábbi szempontok vezérelték a tervezőket:
– képes legyen hagyományos vitorlázó üzemmódban és szárnyalva is vitorlázni
– legyen alkalmas a többtestű one design (akár páros-) versenyzésre is
– biztosítsa az America’s Cup csapatainak a tökéletes felkészülést, azaz hasonlítson az új AC72-hez
– minél szélesebb széltartományban legyen használható
– legyen vele izgalmas a vitorlázás a tavakon és a kikötőkben is, ahol rendszeresek a könnyű szelek, és gyakran rendeznek regattákat
– könnyen vitorlázható legyen, ideálisan három-négy vitorlázóval.
SL33 Black Jack
Az SL33 tehát azoknak a vitorlázóknak készül, akik járatosak a nagy teljesítményű, egytestű és többtestű hajók versenyében. A katamarán 2011-ben mutatkozott be Európában. 2012 során a tesztelés zajlott, és már ebben az évben megjelentek az európai tókerülő versenyeken is. A hajó 2013-ra nyerte el végleges formáját, amit eredményei is bizonyítottak. Összetett 10. helyen végeztek a svájci Bold d’Or tókerülő versenyen, és még abban az esztendőben megnyerték a Rund Umot.
A 2013-as AC-versenysorozaton részt vevő ETNZ csapata is ennek a típusnak két példányával készült fel. Az új-zélandiak az SL Performance munkatársaival közösen elkészítették hozzá a T kormányt, az L svertet, és mi sem természetesebb, a merev szárnyat is. Így a szabályok adta maximális modellméretet kihasználva ezen a típuson tanulhatták meg a szárnyaló üzemmódot. Később a Luna Rossa team is kapott egy SL33 katamaránt a felkészüléshez.
A fejlesztők azonban óva intenek mindenkit az esztelen költekezéstől, hiszen az ő tapasztalatuk szerint az európai tőkerülők domináns szelei gyengék, így a hagyományos vitorlázó üzemmód ezen körülmények között eredményesebb lehet.
A tervezésben részt vevők jól ismerik a tavi vitorlázás rejtelmeit, különösen a könnyű szeles vitorlások esetében, ami nagyon fontos, mert ilyen feltételek uralkodnak leginkább nyáron, az európai tavakon. A feladat szép, de persze bonyolult: a szárnyaló katamaránból tavi gyenge szeles suhanó jószágot kell faragni…
Képgaléria:
