A céges hajóvásárlás főként áfa szempontból jelenthet komoly előnyt, amellett, hogy egyéb költségek is elszámolhatókká válnak. Adózási szempontból a vitorlások a „Hajók, csónakok és más úszószerkezetek” árucsoportjába tartoznak, általános forgalmi adókulcsuk Magyarországon 27%. Fő szabály szerint az áfát, mint minden más termék esetében, a vásárláskor a vételárba építetten kell megfizetnünk a kereskedőnek, aki ezt tovább utalja az államkincstár felé. Ez alól jelent kivételt, ha a vitorlás hajót gazdasági társaságként, tartós üzleti tevékenység céljából vásároljuk meg.
Mi a céges vásárlás esetében a jogosultság feltétele? Az első és legfontosabb kérdés a cég tevékenységi köre. A vitorlás hajókhoz jellemzően bérbeadással vagy oktatással kapcsolatos TEÁOR tevékenységi körök kapcsolhatók, ilyenek például a „Sétahajó, kajak/kenu, vitorlás hajó kölcsönzése” a „Hajó- és vitorláshajó-vezető képzése” illetve a „Tengeri személyszállítás” egyes alcsoportjai is. A tevékenységek része képesítéshez és engedélyhez kötött tevékenység. A hajót vásárló gazdasági társaságnak már az adásvételkor rendelkeznie kell megfelelő tevékenységi körrel, így erről érdemes időben gondoskodnunk.
Külföldi vagy magyar hajó?
Magyar gyártók esetében a válasz adott, azonban, ha valamelyik nagy gyár kínálatából szeretnénk választani, és arra a lehetőség kínálkozik, érdemes megfontolni a határokon átnyúló vételt. Ugyanis, ha magyar gyártó vagy forgalmazó az eladó, a vitorlás hajót megvásároljuk, áfáját meg kell fizetnünk, majd a törvényi határidőn belül utólag tudjuk csak visszaigényelni azt.
Külföldi eladó esetén lehetőségünk van nettó értéken vásárolni, ami az áfa megfizetése – cashflow – szempontjából lehet előnyös, ugyanis ilyenkor, tekintettel az ügylet határokon átnyúló jellegére, úgynevezett fordított adózás alkalmazandó. Az EU-s szabályok szerint vállalkozások közötti ügyleteknél a teljesítés helye a szolgáltatás igénybe vevőjének székhelye, így az áfa fizetési kötelezettség abban a tagállamban keletkezik, ahol a megrendelő székhelye található. Egyes forgalmazóknál lehetőség nyílik arra, hogy az adásvételt külföldi partneren keresztül bonyolítsuk, illetve megkereshetünk közvetlenül külföldi forgalmazót is.
Mi a jogosultság feltétele?
Az áfa törvény értelmében a legfontosabb, hogy a vitorlást „túlnyomó részben” a megfelelő tevékenységi kör alá tartozó gazdasági tevékenysége érdekében használja a cég. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy több, mint 90 százalékban a cég tevékenységét kell, hogy szolgálja a hajó. Az adóhatóság egyelőre nem fordít kiemelt figyelmet a hajózási vállalkozásokra, de a tevékenységük ellenőrzése az általános gyakorlat szerint, a kiállított számlák és a bevételhez arányosan elszámolt költségek, a gazdaságos működés elvének figyelembevételével megtörténhet. Magyarországi vásárlásnál, főként komolyabb értékű hajók esetében, az áfa-visszaigénylés volumene miatt, nagyobb eséllyel számíthatunk ellenőrzésre az adóhatóság részéről, így erre érdemes megfelelően felkészülni.
„Az adóhatóság egyelőre nem fordít kiemelt figyelmet a hajózási vállalkozásokra, de a tevékenységük ellenőrzése a kiállított számlák és a bevételhez arányosan elszámolt költségek, a gazdaságos működés elvének figyelembevételével megtörténhet”
Hajózási engedély?
Noha az üzletszerű hajózási tevékenység szabályozása az adóhatóság és a hajózási hatóság (NFM) oldaláról eltérő, és a szálak nem feltétlenül érnek össze, fontos tudnunk, hogy az irányadó jogszabályok szerint gazdasági célú hajózási tevékenység végzése – például rendszeres, harmadik személyeknek való bérbeadás, chartereztetés – csak az NFM által hajós vállalkozásoknak kiadott hajózási engedély birtokában végezhető. A hajózási engedélynek számos feltétele van, amit a tapasztalat szerint a „céges” hajótulajdonosok személyi és tárgyi oldalról sem szoktak tudni teljesíteni, noha hivatalosan ez szükséges volna. Egyelőre nincs irányadó gyakorlat arra, hogy a NAV egy ellenőrzés során a hajózási engedély megléte alapján vizsgálná a kiállított bizonylatok jogszerűségét, mindazon által egyszerűbb és jóval biztonságosabb megoldás, ha egy hosszú távú üzleti partnerrel, ideális esetben hajózási engedélyes vállalkozással működünk közre a hajó üzemeltetésében.
Költségek elszámolása
A hajóhoz kapcsolódó költségeink – kikötői díj, fenntartás, biztosítás, eszközök, vizsgák és más hasonlók – megfelelő keretek között mind elszámolhatók. Az irányadó szabályok szerint költségként könyvelhető a hajó folyamatos értékvesztése, amortizációja is, amit érdemes az első évben magasabb, később arányosan tartott értéken beállítani a cég könyveiben. Mindig figyeljünk az ésszerű és gazdaságos működés elvének betartására!
Kikötő, biztosítás
Ha cégként használunk egy hajót, azt hivatalosan gazdasági tevékenységünk keretein belül tesszük, így, elvben, ez magasabb kikötői bérleti díjjal kellene, hogy járjon. Az általános tapasztalat szerint a „családi” vállalkozások tulajdonában álló, nagy ügyfélforgalmat nem bonyolító hajók esetén a kikötők is méltányosan kezelik a helyzetet, ezt ugyancsak érdemes előzetesen tisztázni az illetékesekkel. A kötelező hajó biztosításunk esetében viszont számíthatunk a költségek emelkedésére és természetesen javasolt CASCO biztosítás megkötése is.
Gyakorlati adminisztráció
A hajózás napi gyakorlata természetesen nem a papírmunkáról szól. Éppen ezért, hogy a vitorlázás gondtalan legyen, figyeljünk a fenti jogszabályi keretekre és járunk el gondosan. Legutolsó lépésként készítsük el mindig a megfelelő iratokat, meghatalmazásokat a hajó bérlői, használói számára és azt tartsuk is magunknál, ha kihajózunk!
Mire figyeljünk eladáskor?
A cégnévre történt hajóvásárlásnak sok előnye van, ha betartjuk a szabályokat (derül ki a fentiekből), de eladáskor aztán ott van a nyakunkban az áfafizetési kötelezettség. Ha magánszemély vásárolja meg használt hajónkat, vonzó lehet áfamentes számlát kiállítani róla, így megspórolhatjuk ezt a költséget – de ennek számos buktatója van.
Áfamentes számla csak akkor állítható ki, ha a külföldi megrendelő adóalanyként, saját adóköteles tevékenységéhez való felhasználás céljából veszi igénybe a szolgáltatást. A magáncélú felhasználás esetén áfamentes számla nem állítható ki.
Most bizonyára felkapja a fejét kedves olvasó! Igaza van, hisz a hétköznapi üzleti életben nehezen képzelhető el, ennek a bizonyítása. Ha azonban a megrendelő nem adja meg az adószámát, vagy annak ellenőrzése sikertelen, óvatosan kell eljárni. E körülmények ugyanis valószínűsítik, hogy az adóalanyiság vagy az adóalanykénti igénybevétel feltétele hiányzik. Vagyis aki biztosra akar menni, ilyenkor áfásan számláz. Aki pedig szereti a kockázatokat, s vállalja, hogy az áfát utólagosan, adóbírsággal és késedelmi pótlékkal növelt összegben kell majd megfizetnie, számlázhat adómentesen is.
Szöveg: dr. Csicsely Tamás, Fotó. Vitorlázás Magazin archív
