Elindult a hajózási szezon. A legtöbben Horvátországban hajóznak, érdemes hát megismerni az ott érvényes, hajózásra vonatkozó főbb előírásokat. A EU-csatlakozás nyomán számos szabályozás megváltozott, közülük több is kedvező a vitorlázóknak. Vass Tibor a Magyar Jacht Akadémia vezetője összefoglalja a tudnivalókat.
Okmányok, díjak, engedélyek
A charterhajókra vonatkozó előírások tekintetében fontos, hogy nincs különösebb ügyintézés, minden chartercég a hajó átadásakor az összes papírt, dokumentumot átadja a bérlőnek. A horvát szabályok szerint a charterhajók vezetéséhez a horvát vizeken elegendő a horvát skipper „B” képesítés, amely egyben a VHF rádió használatára is feljogosít. Amennyiben valaki el kívánja hagyni a Horvátországot a tengeren, pl. Montenegróba vagy Olaszországba akar hajózni, akkor már megkövetelik a horvát skipper „C” vagy a horvát yachtmaster „A” vagy „B” képesítést.
Az uniós csatlakozással Horvátországban megszűnt a legénységcsere korlátozása, így szabadon lehet hajózni a következők betartásával:
Nemzetközi hajólevél kishajóra: ez a hajó „forgalmija”, ebben szerepel a lajstromszám, a tulajdonos, a hajó, a motor, a hajózási körzet adatai és a műszaki vizsga érvényessége. Sajnos nincsenek benne olyan adatok, amelyet a külföldi hatóságok kérnek, így például a hajó neve vagy a lajstromozási kikötő. Ezért célszerű kiváltani ún. lajstromozási igazolást, amely tartalmazza ezeket az adatokat és a tulajdonos(ok) adatait is. A céges tulajdonú hajóknál a lajstromozási igazolásba be lehet jegyeztetni az üzemben tartó nevét, ez bizonyítja a hajó használatának jogosultságát is. A tengeren, nemzetközi környezetben az autóknál használt aláírási címpéldány semmit sem ér.
A használat jogosultságának igazolása: a magántulajdonú hajót a tulajdonos, családtagja vagy egy olyan személy vezetheti, aki rendelkezik egy horvát közjegyző előtt tett felhatalmazó nyilatkozattal („Upolnomoc”). Jogi személy (céges) tulajdonában lévő hajót a tulajdonos írásbeli (pecsétes!) felhatalmazásával rendelkező személy vezetheti. Ezt is érdemes közjegyzővel hitelesíttetni, ugyan nem előírás, de sok kellemetlenséget lehet így elkerülni. Tapasztalatból tudom, hogy a használat jogosultságát a tengeren alkalomszerűen, a határátlépésnél azonban mindig ellenőrzik. A vízterület használati (hajózási) engedélyt továbbra is szükséges kiváltani, amelyet a „Yacht or boat arrival notification fees payment receipt” igazol. Viccesnek tűnik, hogy a hajózási engedély meglétét egy számlával kell bizonyítani, de Horvátországban évek óta ezt a gyakorlatot alkalmazzák. Az előző évekhez képest ennek összege kb. a felére csökkent a vitorlásoknál. Nagyságát a hajó hossza és motorteljesítménye alapján határozzák meg. Az Odysseus iskolahajóra annak 15,8 méteres hosszával és 67 kW-os motorjával a következő összegeket kellett befizetni:
– hajózásbiztonsági díj: 456 kn
– világítótorony-adó: 375 kn
– eljárási díj: 40 kn
Azaz összesen: 871 kn
A csökkenés számottevő, mert tavaly ez az összeg 1500 kuna volt. A díjakat egyébként a helyi kikötőkapitányságon kell befizetni.
Üdülőhelyi díj: („Vessel one-off sojourn tax payment receipt”), amely megfizetését szintén egy számlával kell igazolni. Ezt a hajó hossza és a használati idő alapján 3, 6 vagy 12 hónapra kell megfizetni a helyi kikötőkapitányságon. Az egyéves díj mértéke azonos a tavalyival.
Felelősségbiztosítás: ezzel a 18 kW-nál nagyobb motorteljesítményű hajóknak rendelkezniük kell. Ezt gyakran a helyi kikötőkapitányságon vagy az általuk javasolt biztosítási ügynöknél lehet/kell megfizetni.
Összegei:
– kötelező felelősségbiztosítás, 460 000 euróig 47 euró
– önkéntes felelősségbiztosítás, 6 000 000 euróig 118 euró.
A rádióállomás-engedélyt a magyar lobogójú hajókra a hívójel és az MMSI szám kiadásával együtt a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság állítja ki. A rádióberendezések alapján havi frekvenciahasználati díjat kell érte fizetni, ez mintegy 1800 Ft/hónap
Az uniós (pl. magyar) lobogójú hajókra vonatkozó vámigazolás: az uniós és a horvát jogszabályok szerint minden hajónak igazolni kell az áfastátuszát: fizettek-e utána már áfát, ha nem, akkor miért nem. Ezt például Olaszországban az olasz lobogójú hajókon szinte hetente ellenőrzik. Várhatóan 2014. július 1-jétől Horvátországban is megindul ez az eljárás. Igazolására a hajó eredeti számlája alkalmas, mást nem szoktak elfogadni.
Ez a szabály nem vonatkozik a nyolcévesnél idősebb hajókra, de a hajó korának igazolására is dokumentum szükséges, és egy vámeljáráson kell átesni, melyhez sok okmányt, igazolást, nyilatkozatot is be kell mutatni. Az eljárás bonyolultsága miatt általában egy speditőrcég végzi ezt a feladatot. Ennek költsége például az Odysseus iskolahajóra 190 euró volt.
Az eljárás lezajlásával kapunk egy ún. „T2L” igazolást, amely szerint igazolva van a hajó áfastátusza.
Képesítések
Sok honfitársunknak van horvát képesítése. Általában először a skipper „B” és a skipper „C” képesítést szerzik meg. Ezek elegendőek a horvátországi charterhajózáshoz a horvát előírások szerint.
Ezek a képesítések feljogosítják tulajdonosukat a rádióberendezések használatára is. Jelenleg átmeneti állapot van Horvátországban, egyes kikötőkapitányságok az új vizsgázóknak külön rádiós képesítést is kiállítanak, mások nem. Ez a „rádiós képesítés” azonban nem felel meg a nemzetközi előírásoknak, amelyek a GMDSS/SRC vagy GMDSS/LRC képesítést írnak elő a jachtosoknak. A magyar tengeri kedvtelési célú kishajóvezetői képesítések (IV.–I. oszt.) a világon mindenütt elfogadottak, de pont Horvátországban még külön államközi megállapodás is vonatkozik erre. A horvát és a magyar állam között érvényben lévő megállapodás szerint a hajózási képesítéseket kölcsönösen elfogadják, de fontos tudni, hogy a magyar állampolgárok Horvátországban szerzett képesítéseit hazánkban nem honosítják, így sem belvíziként, sem tengeriként nem lehet használni azokat. A horvát állampolgárok a horvát képesítéssel a magyar belvizeken viszont hajózhatnak, a kölcsönös elismerés feltételeként.
Jó hír, hogy végre megjelent az új magyar belvízi és tengeri kedvtelési célú hajózási képesítés. Ez egy 10 éves lejáratú, kártya formátumú, fényképes okmány. Az új vizsgázók már ilyet kapnak, a régieket pedig 13 000 forintért kicserélik. Az orvosi alkalmasságot külön kell igazolni a hajózási hatóságnál.
Hazánkban a kedvtelési célú hajózáshoz a nemzetközi GMDSS/SRC (Short Range Certificate) vagy GMDSS/LRC (Long Range Certificate) rádiós képesítés szerezhető. Ezek alapvetően a kommunikációs gyakorlatra épülnek, a megfelelő elméleti háttér önálló megtanulásával. A GMDSS/SRC képesítéshez 15 óra, míg a GMDSS/LRC képesítéshez 25 óra szimulátoros kommunikációs gyakorlat szükséges a nemzetközi előírások szerint.
Hajózási előírások
A part menti közlekedés során általában a motoros jachtok, motorcsónakok és a vitorlás hajók vízkiszorításos állapotban legfeljebb 150 méterre, az evezős csónakok, szörfök 50 méterre közelíthetik meg a partot. A siklóhajók és a jetskik a partot legfeljebb 300 méterre közelíthetik meg. Azokon a területeken, ahol a helyi kikötőkapitányság a siklásban történő közlekedést megtiltotta, ezek a járművek és eszközök is csak minimális sebességgel hajózhatnak. A szörfök használata tilos a kikötők, a bejáratuk, a kijelölt csatornák és a strandok területén.
Jó tudni még, hogy a fürdés a természetes strandokon a parttól számított 100 méterre van engedélyezve.
Horvátországban tilos bármilyen szennyező anyag vagy szemét vízbe dobása, kivéve a halakat és részeiket. A tiltás vonatkozik az élelmiszer hulladékra is, tehát tengerszennyezést eredményez a „halak majd úgyis megeszik” mondás gyakorlati alkalmazása.
Határátkelés
Horvátország 2013-ban csatlakozott az Unióhoz, de nem része a schengeni övezetnek. Így a határátlépésnél a következő szabályokat kell betartani:
Tengeri határátlépés az útvonalunkba eső legközelebbi határátlépésre kijelölt kikötőben (Port of entry, vagy vámkikötő) lehetséges. Ezeket a Pilot könyvek tartalmazzák. Amennyiben a rossz időjárás miatt nem tudjuk elérni a beléptető kikötőt, akkor rádión engedélyt kell kérni az illetékes
kikötőkapitányságtól.
Tipikus probléma szokott lenni a Dubrovnik–Kotor hajózás során, hogy Montenegróból jövet az első beléptető kikötő Cavtat. Ha nem itt lépünk be, akkor Dubrovnikban több ezer kunás büntetés vár ránk.
Amint belépünk a horvát nemzeti vizekre, fel kell húzni a jobb oldali szálingra a horvát nemzeti lobogót, majd alá egy sárga, Q – Quebeck kódlobogót. Ezzel jelezzük, hogy a legközelebbi belépő kikötőbe tartunk és minden feltételnek eleget teszünk a beléptetéshez. A határátkelésnél a hajónkkal a kijelölt mólón vagy partszakaszon kell kikötnünk. Ezt általában a Pilot könyvek jelzik, és ott egy elkerített területen nagy horvát lobogó és egy hivatalos tábla van. A ki- vagy belépéshez az útleveleken vagy személyi igazolványokon és utaslistán (Crew List) kívül a fentiekben felsorolt okmányokat kérik vagy kérhetik.
A kilépésnél először a kikötőkapitányságon kell jelentkeznünk 4 példányos utaslistánkkal (ezt érdemes előre kinyomtatni, hogy ne kelljen a helyszínen körmölnünk). Itt engedélyezik a hajó kilépését az okmányok és a számítógépes nyilvántartás alapján, és lepecsételik az utaslistát. Ezt követően a vámot kell felkeresni (ami érthetetlen az uniós tagság miatt), majd a határrendőrséget, ahol ellenőrzik az útleveleket és az utaslistát. Ezután szabadon hajózhatunk. Az országba való belépésnél a sorrend fordított, a rendőrséggel kezdjük az eljárást.
Szabály van elég, gondolhatja az egyszeri hajós, de minden szabály persze csak annyit ér, amennyit mi betartunk belőle, és amennyit megkövetel a hatóság is. Részemről mindenkinek javaslom a fentiek betartását. Látszólag ugyan a horvát hatóság lazán kezelik a jogszabályokat, de ha valami szabálysértésből ügy lesz, akkor szigorúan büntetnek.
Szabályok a hajókra
Horvátországban a 2,5 m-nél rövidebb vagy
5 kW-nál kisebb teljesítményű motorcsónakok vízi sporteszközöknek számítanak. Használatukra a következő előírások vonatkoznak:
– nem kell nyilvántartásba venni őket,
– parttól maximum 500 méterre távolodhatnak el,
– az evezős csónakot csak 12 évesnél idősebb személy használhatja.
A 2,5 méternél hosszabb vagy 5 kW-nál erősebb motorral felszerelt csónakok (pl. a jetski) már kishajónak (brodica) vagy jachtnak minősülnek, használatukhoz hajózási képesítés és hajózási engedély (lásd 1.) szükséges.
Nálunk a csónak méretei a következők: hossza nem éri el a 7 métert vagy névleges vitorlafelülete nem nagyobb mint 10 m2, és/vagy a motorteljesítménye legfeljebb 7,5 kW. A csónakot nem kell nyilvántartásba venni, nem kell használatához képesítés sem. Az ennél nagyobb méretű vízi járműveket magyar nyilvántartásba kell venni és használatuk képesítéshez kötött. Ezek szerint tehát van egy rés a magyar és a horvát szabályok között. Ha valaki leviszi Horvátországba a gumicsónakját, akkor méretétől függően a következő eljárások vonatkozhatnak rá:
Ha a mérete miatt nincs magyar kishajólevele, akkor a helyi kikötőkapitányságon nyilvántartásba kell vetetni (akár ott le is vizsgáztatják) és használatához képesítés (hajóvezető „A”) szükséges. A hajózási engedély kiállításához valamilyen dokumentummal igazolni kell a hajó és a motor adatait. Ehhez gyakran elfogadják a hajó prospektusát vagy a számláját.
Ha van magyar kishajólevele, akkor horvát hajózási engedélyt kell kiváltania és ki kell fizetni az üdülőhelyi díjat. Használatához elfogadják a magyar belvízi vagy bármilyen horvát képesítést.
A 15 kW-nál nagyobb motorteljesítményű kishajóra felelősségbiztosítást kell kötni, és 18 évesnél idősebb, legalább a horvát „B” képesítésű személy vezetheti azt. A jetskire is ezek a szabályok vonatkoznak, és általában a magyar belvízi képesítést is el szokták fogadni a jetskik vezetéséhez.
Horvátországban a kedvtelési célú vízi járművek hossza 2,5–24 méter között van. Ezen belül megkülönböztetik a 12 méternél rövidebb kishajókat (brodica) és az ennél hosszabb jachtokat.
Megjegyzendő: a 24 méteres hossz az uniós előírásoknak felel meg, hazánkban is ez a tengeri kishajók méretének felső határa.
A horvát lobogójú hajókra vonatkozó főbb előírások a következők: a csatlakozás előtti kedvező áfa-szabályokat kihasználva 2013 tavaszán sokan horvát lobogó alá helyezték hajójukat. Érdemes ismerni ezért a horvát lobogójú hajókra vonatkozó fontosabb horvát jogszabályokat (PRAVILNIK O BRODICAMA I JAHTAMA, Narodne novine, br. 181/2004.). Néhány fontosabb előírást ismertetnék a továbbiakban. A horvát lobogójú hajókat a következő hajózási körzetekbe sorolják:
I. korlátozás nélküli hajózási körzet
II. Adriai-tenger hajózási körzete, amely a nemzetközi hajózás lehetőségét jelenti
III. Hajózási körzet, amely csak a horvát nemzeti vizeken való hajózásra jogosít. Ezen belül a következő korlátozások lehetségesek:
III. a) maximum 12 mérföldes,
III. b) maximum 6 tengeri mérföldes,
III. c) maximum 3 tengeri mérföldes,
III. d) maximum 1 tengeri mérföldes eltávolodásra jogosít.
A távolságot a szárazföldtől vagy egy sziget partjaitól kell mérni.
IV. a kikötőkön belüli vagy a belvizeken való hajózás.
Jó ha tudjuk a hajók személyzetére vonatkozó előírásokat is. A 12 méternél rövidebb (brodica) hajókra a következő előírások vonatkoznak: Az I. és II. körzetben (Horvátország területén kívüli nemzetközi hajózás során) a horvát lobogójú hajókon a minimális létszám: egy C képesítésű szkipper, továbbá a személyzet egy tagjának legalább B képesítéssel kell rendelkeznie.
A III. a körzetnél kisebb eltávolodás esetén, a 6 méternél rövidebb vagy a 8 kW-nál kisebb teljesítményű hajók esetében elegendő egy A típusú képesítés.
A 12 méternél hosszabb, de legfeljebb 20 BT térfogú jachtokra a következő előírások vonatkoznak:
– a minimális létszám az I. és a II. körzetben egy legalább szkipper „C” képesítésű plusz egy fő személyzet.
– a horvát nemzeti vizeken a charterhajók vezetéséhez elegendő egy horvát szkipper „B” képesítés.
Képgaléria:
