Az adásvételi szerződéseket a hatóság mindig is szigorúan ellenőrizte. Hajós körökben legendák keringenek arról, hogy egy-egy problémás ügyben mennyi vesződségbe és utána járásba került, mire hajólevelet kapott a hajó és mennyi értékes idő esett ki így a szezonból. Amíg a hazai szerződésekhez is ellenjegyzésre volt szükség, az ügyvéd volt a garancia arra, hogy az iratok teljesítik az elvárásokat. Ha hiba csúszott a szövegbe, az ügyvéd dolga volt utána járni, és kijavítani. Ez a most a laikus felekre hárul, és egyelőre nem létezik olyan hivatalos iratminta, mint például a gépkocsiknál. Az internetről letöltött vagy saját kútfőből szövegezett szerződéseket pedig a hatóság gyakran visszadobja kiegészítésre vagy hiánypótlásra. Ezek egy része könnyen, más része időigényesen pótolható.
Minimális tartalmi és formai kritériumok
A Lajstromrendelet szigorúan szabályozza, hogy mit kell tartalmazzon egy úszólétesítmény adásvételi szerződés. Ezek közül a legfontosabbak a felek személyes adatai – családi és utónév, születési név, születési hely, idő, anyja leánykori neve, állandó lakcím, állampolgárság – jogi személyek esetében a megnevezés, székhely, statisztikai számjel, a bírósági vagy cégbírósági bejegyzés száma, képviselő – ezek közül mindent hiánytalanul ki kell tölteni. A hajóra vonatkozóan a hajólevélbeli adatok közül szükséges lajstromszám, úszólétesítmény fajtája, típusa, motortípusa, testazonosítási száma, motorszáma. Ezeket érdemes a hajón és a motoron fizikailag is ellenőrizni. A szerződésnek tartalmaznia kell a hajó vételárát, és hogy az eladó kifejezetten hozzájárul, hogy a hajó (úszólétesítmény) tulajdonjogát a hajózási hatóság a vevő javára a lajstromba bejegyezze. Rögzítsük azt is, hogy a vevő kötelessége a tulajdonjog átvezetését 30 napon belül a hajózási hatóságnál kezdeményezni. Az iratot a keltezés helye és ideje zárja, ezt követi a felek aláírása, majd a tanúk aláírása és adatai: név, lakcím, születési hely, idő, anyja neve, szig.sz.
Fontos apróságok
Kevesen tudják, hogy a születési nevet nem csak hölgyek esetén kötelező feltűntetni. Egy esetleges tudományos fokozat, vagy a házastárs nevének férj általi felvétele megváltoztatja az eredeti nevünket, így a születési név az uraknál is kötelező adat. Emiatt például visszadobhatják a szerződést. Ha az iratba kézzel belejavítunk utólag, akkor ez csak minden fél módosítást elfogadó aláírásával lesz érvényes. Hasonlóan fontos, hogy feltűntessük a tulajdoni arányokat, folyamatos oldalszámozással legyen ellátva az irat és mindenki – a felek és a tanúk is – írjanak alá minden egyes oldalt. Az üres oldalak megítélése esetében a hatósági gyakorlat változó, ha biztosra szeretnénk menni, nyomtassunk kétoldalasan, vagy az üres oldalt húzzuk át, írjuk rá, hogy „bejegyzést nem tartalmaz” és lássuk el aláírással. A vételárat a szerződésben javasolt rendezettként feltűntetni, mert a felfüggesztő feltételt, így például le nem zárult részletfizetést, visszatartott összegeket tartalmazó szerződéseket csak kiegészítő nyilatkozatokkal fogadja majd be a hatóság. Cégek esetében csatoljunk cégkivonatot és aláírás mintát vagy címpéldányt. Ha felek valamelyikét meghatalmazott képviseli, ennek ki kell tűnnie az iratból, a meghatalmazásra pedig ugyanaz az alakiság az irányadó, mint magára a szerződésre. Ha a hajó nem kedvtelési célú, vagy a szerződés külföldön köttetik, akkor pedig a régi, közjegyzői és ügyvédi forma az elfogadott.
Szöveg: dr. Csicsely Tamás
