November elején indul a VOR első óceáni szakasza
„A feszültség határozottan tapintható” – jelentette ki Ken Read, a Puma Racing skippere néhány nappal azután, hogy csapatával megérkezett Alicantéba. Október 29-e, az első kikötői verseny és november 5-e, az első óceáni szakasz rajtja minden bizonnyal tömegeket fog vonzani Alicante rakpartjára éppúgy, mint a tévéképernyők és a monitorok elé. A hírek folyamatosan dőlnek a szervezőktől, de a legfontosabb kérdésre jelenleg nincs válasz. Ki lesz a nyerő? Az esélyeket lehet latolgatni, egy azonban biztos: bár a versenynek végül csak hat indulója van, a küzdelem még sosem volt ilyen nyílt, mint az idei versenyen lesz. A hat hajóból 5 vadonatúj, de a Team Sanya eggyel korábbi generációs VO70-ese is jelentős felújításon esett át, nem beszélve arról, hogy a csapat skippere, Mike Sanderson kétszer is megnyerte már a VOR-t. A realitás azért valószínűleg az, hogy a Team Sanya kicsivel lassabb lesz társainál, márpedig egy közel 40 ezer mérföldes úton kis különbség is sokat jelent. A többi öt csapat közül viszont, túlzás nélkül, bárki nyerhet: a résztvevők alacsony számáért így a jelek szerint a minden eddiginél izgalmasabb verseny jó eséllyel kárpótolni fogja a nézőket. A szervezők már az előző verseny vége előtt bejelentették, hogy a költségek leszorítása okán csökkentik a legénység számát, és egyéb módon is igyekeznek gátat szabni a költekezésnek, az egyenlő esélyek biztosítása érdekében. A csapatok költségvetése persze most sem azonos, de tény, hogy a hajónként 9 fő (plusz egy médiafelelős) és a limitált vitorlaszám jelentősen csökkentette a költségeket.
A VOR measurement szabályai szigorúak, de azért hagytak teret a tervezői kreativitásnak, a hajók így persze nem teljesen egyformák. A vitorlák számának jelentős csökkentése (az egész verseny alatt egy csapat összesen maximum 17 vitorlát használhat fel, egy garnitúra egy grószból, két orvvitorlából és három spinakkerből állhat), és a korábbinál sokkal több éles menet egyértelművé teszi, hogy az egyik legnagyobb kihívás a verseny során a vitorlákkal való helyes gazdálkodás lesz.
Az öt új hajó közül a leghamarabb vízre kerültet, az Emirates Team New Zealand által vitorlázott Campert Marcello Botin tervezte. A hajó első ránézésre nem sokban különbözik a korábbi VO70-esektől, de teljesítménye tervezői és az ETNZ szerint egy új kategóriát teremt majd. Röviden szólva: a hajó gyorsabb és strapabíróbb lesz, mint elődei, mindezt úgy, hogy kevesebben fognak vitorlázni rajta, pedig a feladatok száma nem fog csökkenni. A legénység fizikai igénybevétele így biztos, hogy nőni fog, a megfelelő kondíció tehát a korábbinál is nagyobb jelentőséget kap majd.
A Camper tervezésekor a designer-csapat (Botin, a skipper Chris Nicholson és az ETNZ tervezői gárdája) mintegy 300 órát töltött el egy belga laboratórium nagysebességű medencéjében. A Camper designjának lényege, hogy a keel előrébb van a korábbinál, az uszonyok pedig az eddig megszokott helyükről, az árboc elől az árboc mögé kerültek. Botin és Nicholson is nagymértékben támaszkodik az előző VOR Puma hajójára: Nicholson rajta volt a hajón, amit Botin tervezett. A Pumán Nicholson szerint végig 6-8 fokban álló kormánnyal vitorláztak, a cél az volt, hogy az ebből eredő ellenállást egy új megoldással csökkentsék. A megoldás (keel előre, uszonyok hátra) kellemes mellékhatása a nagyobb tér a kabinban, és kettővel több ágy.
A VO70-esek mind széllel szemben, mind bő szélben igen vizes jószágoknak bizonyultak a négy évvel ezelőtti versenyen. Nicholson szerint a cockpitban szinte folyamatosan volt 2-300 liter víz, ezért különös gondot fordítottak arra, hogy minél gyorsabban ki tudjon ürülni a víz a cockpitból. A padló lejt, a munkatér kisebb, és sokáig modellezték, merre folyik a víz a cockpitban, hogy a lehetséges akadályokat minimálisra csökkentették.
A változások egyértelműen egy gyorsabb hajót eredményeztek, és ez nem csak a Camperre igaz. A számítások, a kötelező, 2000 mérföldes kvalifikáció, és az első versenytapasztalatok szerint az új hajók kreuzban 9 csomós valódi szélben 11 csomóra képesek. Ha lesz is különbség a hajók között, az valószínűleg nem lesz igazán jelentős (hacsak a Camper nem lesz gyorsabb társainál), a legénység tapasztalata tehát igen sokat fog nyomni a latban. Éppen ezért profikban semelyik hajón nincs hiány, a Camper 9 fős csapatának például 1,3 millió mérföld van a viharruhájában…
* * *
A csapatok november 5-én kezdik meg az első, Fokvárosig tartó óceáni szakaszt, de október 29-én már versenyeznek az alicantei kikötői futamokon. Október 6-a és 9-e között a hat hajó egy 360 mérföldes, kötelező minősítőfutamon vett részt, amelyen különböző mentési és szerelési gyakorlatokat (ember a vízben, kormánycsere stb.) kellett végrehajtani. A próbafutamot a Telefonica nyerte, nyomában a PUMA-val és a Camperrel, de a pontokat még nem eredményező előregatta után mindenki sietett leszögezni, hogy ez az eredmény nem jelent semmit – már azon túl, hogy látszott, a VOR valóban nyílt és izgalmas lesz…
Képgaléria:
