Kiegyenlített verseny a TP52-es mezőnyben.

 

Ha Marseille, akkor Mistral… a mondás igaznak tűnik, az Audi MedCup sorozat idei második, június végén rendezett állomásán az erősödő ÉNY-i szél a verseny kezdetén még többnyire jó vagy megfelelő vitorlázókörülményeket teremtett, de az utolsó napra annyira felhízta magát, hogy a kikötő előtti hatalmas hullámok lehetetlenné tették a futamrendezést. Ezt persze sokan bánták a mezőnyből, de a TP52-esek között vezető német Container és a Soto 40-es osztályban magabiztosan élen álló Iberdola Team azért nem esett kétségbe, hiszen ezzel a döntéssel kialakult a végeredmény, és meg tudták tartani vezető pozíciójukat.
A Container ezzel a délfrancia városban megszerezte első győzelmét, igaz, már a sorozat első állomásán, Portugáliában megmutatták, számolni kell velük, amikor a verseny előtt mindössze néhány nappal vízre került hajójukkal egyből másodikak tudtak lenni. A Markus Wieser által kormányzott, és az egykori autóversenyző Udo Shuetz tulajdonában álló csapat egyben az első német zászló alatt futó hajó, amely versenyt tudott nyerni a MedCupon.
A marseille-i regatta egyébként igen szoros volt, a nyolc futamból álló regattán a németek mindössze egyszer, a 35 mérföldes túrafutamon tudtak az élen végezni, és hiába nyertek két futamot is a Quantummal az amerikaiak, a Container kiegyensúlyozott teljesítménye összetettben másfél ponttal jobbnak bizonyult náluk a 6 és 26 csomó közötti, sokszor trükkös Marseille előtti vizeken. Ahol egyébként ismételten bebizonyosodott, hogy a héthajós felsőházi mezőnyben igen nyitottak a versenyek: a nyolc futamban hat hajó is végzett első helyen, sőt a végül az összetettben utolsó helyen végző, a Ran mellett a mezőny másik tulajdonos-kormányosa, Tom Langley által vitt Gladiator is két futamot tudott nyerni.
A kisebb hajók, a Soto 40-esek között a versenyt Marseille-ben megint a Cascaisban fölényesen diadalmaskodó spanyol Iberdola nyerte, de a verseny már itt is nyitottabb volt. Az öt hajó közül négy tudott futamot nyerni, az utolsó vitorlázható napon a végül 3 pont hátránynyal második Patagonia by Negra a három futamból kettőt megnyert.
A mezőny július végén a szardíniai Cagliariba tette át a székhelyét, hogy a sorozat harmadik állomását teljesítse. A nyár közepén Szardínia elsősorban a gyenge, tenger felől fújó szelekről ismert, de az idei MedCup alatt a sziget rácáfolva hírnevére, friss Mistrallal kedveskedett a csapatoknak. A szardíniai verseny megint csak a sorozat nyílt és kiegyensúlyozott jellegét erősítette meg, a harmadik állomáson ezúttal egy harmadik csapat, a francia–német All4One tudott győzni, annak ellenére, hogy ők Cascaisban is és Marseille-ben is csak a hetedik helyet szerezték meg korábban. A 25 mérföldes túraverseny megnyerésén kívül két futamban tudtak elsők lenni, de hogy a Cagliariban futott verseny tényleg szoros volt, azt jól mutatja az a tény, hogy a második és a hetedik helyezett hajók között a végelszámolásnál a nyolc futam után kevesebb mint 10 pont volt a különbség. A Quantum Racing, amely olyan meggyőzően nyerte az első versenyt, ezúttal csak az ötödik helyre volt jó (szerencséjük sem volt, az utolsó futamot technikai problémák miatt fel kellett adniuk), de összetettben ezzel is az élen állnak 9 ponttal a marseille-i győztes németek előtt, akik Cagliariban a negyedik helyet szerezték meg. A második hely egy másik audis csapatnak, az Audi Azzurra Sailing Teamnek ment, az ő remek teljesítményükből semmit sem von le a tény, hogy a csapat egy szardíniai klub zászlaja alatt versenyez, némileg tehát hazai pályán küzdött Cagliariban. Ugyanakkor nem lehet nem észrevenni, hogy már az összetett verseny harmadik helyén állnak. Szardíniában harmadik a spanyol Bribon lett, meggyőző, egyenletes teljesítménnyel, de futamgyőzelem nélkül, az azonban mindenképpen megjegyzendő, hogy ők azok, akik a nagyok közt egyedüliként egy régebbi, 2009-ben vízre került TP52-essel, a korábbi Matadorral versenyeznek.
A Soto 40-s osztályban a Patagonia nem állt rajthoz (a TP52-esek között pedig a Gladiator hagyta ki ezt a fordulót), így az Iberdola első helyét senki nem veszélyeztette, a hét futamból mindössze kettőben nem ők nyertek.

Hajók
Bár a sorozat jövőjét illetően továbbra is vannak kérdőjelek, hiszen a korábban az AC-csapatok egyik fontos edzőterepének számító MedCup TP52-es sorozat láthatóan hiányosabb lett az AC többtestűvé válása után, a jelek biztatóak. Igaz, hogy a mostani szezonban versenyző 7-8 hajó a például 4 évvel ezelőtti 25 hajós TP52-es mezőnyhöz képest igen szerény, de a lapunk
által korábban már megírt átalakulási folyamat meghozhatja az eredményt. A sorozatban használt új TP52-esek IRC-optimalizálása nyitottá teszi a versenyt, és nem zárja ki, hogy a MedCup-os hajókkal máshol is elinduljanak: a Ran csapat projektvezetője szerint például ahhoz, hogy a hajó rajthoz álljon a Sydney–Hobarton, semmi másra, mint egy kis konyhai ételmelegítő beépítésére van szükség.
A MedCupon a Soto 40-esek használata kisebb hajókként egyértelműen a költségek leszorítását szolgálta. Ez a cél teljesült is, a számítások szerint a hajó ára kevesebb mint a fele a korábbi GP42-esek árának. Az persze, hogy az argentin designer, Soto Acebal (aki sikeres 10 lábas dinghyt ugyanúgy tervezett már, mint 100 lábas Wallyt és 200 lábas szuperyachtot) által jegyzett hajó mennyire lesz sikeres, más kérdés. A szerény, versenyenként 4-5 hajós mezőny egyelőre tanulja a hajót, amely 22-23 csomós szélben akár 20 csomóra is képes, azaz igen mozgalmas, és a hírek szerint kezelhető jószág.

Versenyzők mondták
Markus Wieser (szkipper, Container), Marseille után:

 

Markus Wieser
„Cascaisban azt mondtuk, az első háromba kerülni kiváló lenne, aztán másodikak lettünk. Franciaországba is így jöttünk, az, hogy itt nyerni tudtunk, nagy meglepetés. Újak vagyunk az osztályban, a hajóban Cascaisban vitorláztam először, úgyhogy ez a győzelem a csapatmunkát és a nagyszeru tulajdonost dicséri, aki lehetővé tette, hogy azokkal vitorlázzak, akikkel akarok.”

Ed Reynolds (projektvezető, Quantum Racing), Cagliari után:

 

Ed Reynolds
„Ha végiggondolom, az elmúlt években sosem volt komolyabb haváriánk, és büntetűkört se kellett soha csinálnunk, de Szardínián mindkettőre sor került, ráadásul egy napon belül. Túl közel fordultunk a Synergyhez, ez egy drága hiba volt, és hiába ellenőrzünk mindig mindent, az egyik árbocmerevítő elengedte magát a felső terminálnál. A nagyobb képet illetően pedig annyit tudok mondani, lehetséges, hogy mi nem az egyes versenyeket, hanem a teljes MedCup-sorozatot szeretnék csak megnyerni…”

 

Képgaléria: