Biztosan sokaknak tűnt már fel vitorlázás közben a Balaton egyetlen ágyúkkal feleszerelt lapátkerekes hajója, amely ódon kora ellenére elképesztően jó állapotban van. Bognár Beáta, a sétahajó tulajdonosa és üzemeltetője segített megfejteni a rejtélyt: „Ez a hajó Széchenyi Ödön 1867-es Hableány nevű hajójának replikája, és 2007-ben került vízre.”
Nagy utazás Párizsig
Az eredeti Hableány sosem járt a Balatonon – de bejárta a világot. 1867-ben eljutottak vele Budapestről a párizsi világkiállításra. Az út 43 napig tartott a 12 lóerős gőzgéppel szerelt hajóval, érkezése pedig nagy sikernek bizonyult: állítólag Jules Verne üdvözölte azt elsőként a kikötőben. Széchenyi Ödön vendége volt a hajón III. Napóleon francia császár is, aki feleségével, Eugéniával egy rövid sétahajózáson is részt vett. A császár a Francia Becsületrenddel tüntette ki Ödönt, hajója pedig a világkiállításon gépek kategóriában aranyérmet kapott.
Ezt a különleges utazást a korabeli újságok is közhírré kültölték. és a párizsi Szajna parton a mai napig egy tábla őrzi a Hableány emlékét.
Ágyúnaszádból hadizsákmány
A nagy út után a Hableány nem jött haza, Franciaországban hagyták, ahol később a francia-porosz háborúban is bevetették, a hajón levő ágyuk ennek emlékét idézik fel. A hajó előbb a poroszok hadizsákmánya lett, személyszállító hajó lett belőle, majd 1874-ben kazánrobbanás miatt elsüllyedt a Rajnán.
De hogy került a Hableány a Balatonra? Nos, akárcsak a hajó rövid pályafutása, úgy ez a történet is elég kalandos. A gőzös rozsdásodó vázát Beáta volt férje fedezte fel. „Egy hatalmas, rozsdás vas volt, de az a hajó volt az. Mi újítottuk fel, én már az első pillanatban láttam benne ezt a csodát, ami itt van előttünk.”
Rögös felújítás
A felújítás közel sem volt egyszerű művelet, hiszen nem sok mindenre támaszkodhattak a munka során. A hajótestet ugyanis az eredeti tervek szerint a budapesti Gróf Széchenyi Ödön Alapítvány kezdte el újjáépíteni Szegeden, de a munka pénzhiány miatt elakadt, csak a váz készült el. Innen vették át a projektet Beátáék – de nekik sem volt könnyű dolguk. Az eredetileg a Hartmann József hajógyárban készült hajó tervdokumentációjából ugyanis mindössze két egyszerű vonalrajz maradt fent. Ebből kellett dolgozniuk. Családi összefogással, nagy elszántsággal vágtak neki a munkának. „Édesapám, aki lakatos, sem hitte volna, hogy ez lesz belőle, de az ő keze munkája is kellett ahhoz, ami a végeredmény lett. A férjemnek, Bereczki Zsoltnak az édesapja gépészmérnökként segített nekünk, az ő tervei alapján készültek a gépház megoldásai. A díszítés, az aranycirádák az én kezem munkái, én festettem. A tapéta, a burkolások, a díszítések mind saját ötletből lettek megvalósítva” – mondta el Beáta.
Tudta? A Hableány párizsi érkezése ihlette Verne utolsó regényét, a Dunai hajóst, amely az író halála után, 1908-ban jelent meg.
Kicsit nagyobb, sokkal erősebb
A másolat az eredetinél 20 centiméterrel rövidebb és 2,60 méterrel szélesebb. Az új Hableány 19,8 méter hosszú, a legszélesebb pontja a lapátkerekeknél 6,2 m, merülése 1,30 m, a súlya 43,7 tonna. Az egyetlen látható eltérés az egykori Hableány és a mai replika között mindössze az, hogy a másolat rendelkezik külön kapitányi állással is. Ennél lényegesebb, de észrevétlen változtatásokat is eszközöltek a hajón, hiszen az eredeti 12 lóerős gőzgép helyett egy sokkal izmosabb erőforrást, egy 160 lóerős dízelmotort építettek a Hableány gyomrába, amely nem a már csak díszként szolgáló lapátkerekek, hanem egy hajócsavar segítségével mozgatja az 52 utas szállítására is alkalmas hajót.
Szöveg: Likebalaton.hu, Kép: Mihály Szilvia
További képek és videó:
