A BS-Fűzfő vitorlásklubnál a tavalyi szezon óta egy egyedülálló, saját fejlesztésű oktatóhajóval tanítják a gyerekeket vitorlázni – méghozzá a szárazföldön.
Szöveg és kép: Balázs Viktor
Margitics Botond, a BS-Fűzfő Optimist csapatának edzője a kis vitorlás bal hátsó sarkánál áll, és halk, határozott mondatokkal adja az instrukciókat: a törzseddel kicsit fordulj előre, amikor pedig a sottot húzod, akkor figyelj, hogy ne mozduljon el a kormányhosszabbítót fogó bal kezed! A hajóban ülő Zétény pontosan követi az utasításokat, Boti néha odalép a tanítványához és egy-egy mozdulattal igazít annak testtartásán, máskor pedig módosítja a vitorla állását. Ezt vízen így nem lehetne megcsinálni, a hangot elviszi a szél, kiabálni kell, a motorosból csak szóbeli utasítást lehet adni, nem lehet korrigálni a tanítvány testtartását, kezét megfogva megmutatni a helyes mozdulatot. Ezzel eddig minden vitorlásedzőnek együtt kellett élnie, de a BS-nél úgy gondolták, nem muszáj ebbe beletörődni.
Az már a múlt homályába vész, hogy kinek az ötlete volt a szárazföldi szerkezetnek az elkészítése, az oktatók és a szakosztály vezetése udvariasan azt állítja, hogy közös szülemény a parti Optimist. Mint annyiszor, itt is a szükség volt a zseniális ötlet előidézője. Fűzfőn már nagyon régen tartanak nyári táborokat (www.nvk.hu/tabor), a turnusok egyhetesek, így az oktatásra fordítható idő erősen korlátozott. Gondoljuk csak el: ha húsz kezdőhöz egyesével kell odamennie az oktatónak a motorossal, hangosan kiáltozva elmagyarázni, hogy mit tegyen, közben a többiekre is figyelni, az bizony igen időigényes. Arról nem is beszélve, hogy a gyerekek a maguk bajával vannak elfoglalva, némelyikük távolabb is van, nem tudnak tanulni abból, amit az oktató mond társuknak. A szárazföldi eszközzel ezek a problémák eltűnnek. A kis csapat gyorsan körbeállja a hajót, egyesével beleülnek, az oktató mindenkinek segít a helyes testtartás, mozdulatsorok és a hajóbeállítás elsajátításában. Nem kell üvölteni, minden gyerek tanulhat a többi hibáiból, egy-egy feladatot tetszőleges alkalommal meg lehet ismételni, amíg jól nem megy. Mire vízre kerülnek a gyerekek, sokkal felkészültebbek lesznek, sokkal jobban fogják uralni a hajót, és ezáltal élvezni a vitorlázást.
„Ezzel az eszközzel jelentősen felgyorsítható a tanulási folyamat, és már a parton megelőzhető a leggyakrabban előforduló hibák beidegződése.” – állítja Botond, aki kétszeres magyar bajnokként pontosan tudja, hogy milyen fontos az alapok helyes elsajátítása.
Az ötlet tehát megvolt, de mint tudjuk, igazán nehézzé a megvalósítás fázisában válik mindig a feladat. A követelmények világosan körvonalazódtak: olyan szerkezetre volt szükség, amelyik könnyen kezelhető, időtálló, mozgatása akár gyerekek számára is problémamentes, viselkedésében, részleteiben és kidolgozásában pedig száz százalékig egyezik egy hagyományos Optimisttel. Mivel a hajótest két nagyméretű forgócsapon függ, a legjobb megoldásnak az bizonyult, hogy a test fémből készüljön, ez viseli el a legjobban a csapok körüli erős terhelést. A fém testet szinterezéssel tették korrózióállóvá és milliméter pontossággal úgy alakították ki, mint vízen ringó társait. A szerelékek és a vitorlázat igazi hajóról származnak, sőt, még egy állítható árboctalpat is beépítettek.
Az új oktatóeszköz először a tavalyi szezonban lett bevetve, és azonnal népszerű lett a táborozó gyerekek körében. Sokan még a délutáni szabadidejükben is próbálgatták, hogy a másnapi vitorlázásnak már felkészültebben tudjanak nekivágni. „Nem szoktuk nagydobra verni, de szerintem a világon egyedülálló ez a kis szerkezet” – fejezi be Botond a rögtönzött bemutatót, aztán tanítványával összerakják a vajszínű oktatóhajót, ami nem csak a táborosoknak nagy segítség, hanem az olyan versenyszerűen vitorlázó sportolóknak is, mint Zétény.
A vitorlástábor
A BS-ben közel negyedszázada tartanak táborokat, az oktatók egy része is itt kezdte pályafutását. A táborlakók közül volt, aki a világbajnokságra is kijutott később. A gyerekekkel létszámtól és tudásszinttől függően két-három oktató foglalkozik. A gyerekek megtanulják felszerelni és irányítani a hajót, megismerkednek a szelekkel és a csomókötés tudományával is. Lehet bentlakásos és bejárós alternatívát is választani, amikor pedig nem fúj a szél, akkor sportversenyeken, számháborúban vagy kincskeresésen kapcsolódhatnak ki a táborozók.
