Felépült Füreden a versenyfalu, a hatalmas kivetítő és a színpad is a helyén. A versenyzők is készen állnak, és mindenki izgatottan készül a jubileumi, 50. Kékszalag Erste Nagydíjra – derült ki a verseny szerdai sajtótájékoztatóján, ahol bepillantást nyerhettünk a csapatok fejlesztéseibe is.
Szöveg: Lénárt Attila, Fotó: Gémesi Jóka, Red Bull EST, Török Brigi
Minden korábbinál nagyobb szabású előkészítési munka után, talán éppen az esemény ünnepélyes mivoltát hangsúlyozandó, a Kékszalag 84 éves történetét bemutató fotókiállítás megnyitójával vette kezdetét az 50. Kékszalag Erste Nagydíj hivatalos rendezvénysorozata a balatonfüredi kikötő előtt. A kifejezetten a regattára épült versenyfalu előterében megrendezett kiállítás ünnepélyes avatásán a szervezők azonnal bejelentették: az eddig beadott előnevezések száma alapján arra számítanak, hogy részvételi rekordot döntenek idén.
„A Kékszalag a Balaton legnagyobb ünnepe volt mindig is, de az, hogy 1934 óta ez az 50. Kékszalag, külön kiemeli ezt a többi sorából is” – mondta dr. Kollár Lajos, a Magyar Vitorlás Szövetség (MVSZ) elnöke, aki szerint nagyon jó időszakban lehet a szövetség élén, hiszen az elmúlt időszakban jelentősen nőtt a hajók száma a Balatonon, és a versenyekre is mind többen neveznek be. „Az a döntés, hogy 2010 óta a többtestű hajók is nevezhetnek nagy vitákat váltott ki a klasszikus hajók hívei részéről – és bevallom: magam is közéjük tartozom –, de utólag azt kell mondanom, hogy helyes döntés volt, hiszen elképesztő technikai fejlődés indult el” – mondta az elnök.
„Az előnevezések alapján azt látjuk, hogy megdől a rekord, de végleges nevezőszámot csak este 10 óra után, a helyszíni nevezés lezártát követően fogunk tudni mondani” – ígérte Holczhauser András, az MVSz főtitkára, aki kiemelte: nemcsak a nevezők száma nő évről évre, hanem a támogatóké is. Hiszen a 18 éve velük lévő Audi és az immár három éve főtámogatóként jelen lévő Erste mellett egy sor új cég társult az idén a rendezvényhez.
„A legjobban annak örülök, hogy látom, hová fejlődött ez a viadal, hiszen a Kékszalag immár európai szinten is fontos versennyé és egyfajta technikai, innovációs fókusszá vált” – tette hozzá az Erstét képviselői Kállay András. A bank számára jelentős, hogy több mint 600 hajó indul az idén, hiszen ők nem csak az élversenyzőket tartják fontosnak, hanem azokat a mindennapi vitorlázókat is, akik a győzelemre esélyeseknél sokkal többen vannak, és akik a mezőny közepén-végén küzdenek évről évre. Szerinte az is jól mutatja, milyen nagy figyelem övezi ma már a Kékszalagot, hogy több mint ezren jelentkeztek arra a pályázatra, amelynek keretében 11 hajón biztosítottak helyet egy-egy szerencsés kiválasztottnak.
A sajtótájékoztatón a verseny legnagyobb esélyesei közül is többen megjelentek. Köztük a 13-szoros győztes Litkey Farkas, aki elmondta: másfél hónapot szoktak készülni heti öt edzéssel a Kékszalagra. A csapat fele kicserélődött, de olyanok jöttek, akik korábban már vitorláztak velük. „A mezőny egyre szélsőségesebb: nincs olyan hajó, amely mindig gyors, gyorsabb a többieknél. A mi hajónk a legkiegyensúlyozottabb, minden viszonyok mellett az első három között szoktunk lenni, így a változó körülmények minket zavarnak a legkevésbé” – fogalmazott a PreVital katamarán kormányosa.
A szintén a Litkey-csapatot képviselő Oroszlán Gábortól megtudtuk: bár mind a Volvo High Tech Regatán, mind a Fehér Szalagon visszaléptek, nincs szó arról, hogy nagy gondokkal küzdenének. „Ezekkel a versenyekkel az volt a célunk, hogy felkészüljünk a Kékszalagra, a mezőnyben vitorlázva, a többi ellenféllel szemben. A visszalépéseink ellenére a felkészülési tervünket sikerült végrehajtani, a High Tech Regattán megnyertük a túraversenyt is” – mondta Oroszlán Gábor.
Jól jelzi, mennyire komolyan veszik a felkészülést a csapatok, hogy a 2012-es időrekordot tartó Opel Fifty-Fifty csapatot nem a kormányos-csapatvezető Józsa Márton, hanem Gémesi Jóka, a csapat sajtókapcsolatokért felelős tagja képviselte. A többiek éppen az új orrvitorlákat tesztelték a vízen…
„Tavaly a Kékszalag előtti időszak a kísérletezés jegyében telt. Állandó innováció zajlott a hajó körül – de éppen ez a hajónk lényege. A két árbócnak vannak előnyei, hiszen a két vitorlarendszer együtt működve még erősebb hajtóerőt biztosít – viszont kezelni is nehezebb egy ilyen hajót. Próbálkoztunk a C-sverttel, sőt repülő foilerrel kísérleteztünk, de idén visszatértünk egy sokkal konzervatívabb irányba” – mondta Gémesi.
A hajók nagy teljesítményét jelzi az Opel Fifty-Fifty adata is, amely szerint a Volvo High Tech Regattán a hétcsomós szélben 17 csomós tempóval repült az első három hajó, és a mezőny jó része is képes erre a teljesítményre. „A csúcssebességünk 32-33 csomó, azaz több mint 60 km/h” – tette hozzá Gémesi Jóka, aki nem zárta ki, hogy az idén új rekord születik majd a versenyen.
Ehhez persze elsősorban jó szél kellene – ami az előrejelzések szerint nem lesz. Éppen ez csökkenti jelentősen az idei versenyre új hajóval, egy „Forma-1-es” technikát képviselő, vitorlák helyett merev szárnyakkal ellátott AC45-össel induló MKB Extreme Sailing Team esélyeit.
„Taktikailag korlátoznak minket a hajó adottságai. Rengeteg lehetőség, fantasztikus sebesség-potenciál van benne, hiszen a High Tech Regattán nyolc kilométeres szakaszon 2 kilométert adtunk mindenkinek. De aztán a Tihanyi-csőben elfogyott a szél, ezzel elszálltak az esélyeink” – foglalta össze a kilátásokat a csapat szempontjából Kaiser Kristóf kormányos. Abban reménykednek, hogy bejön egy-két olyan erősödés, amellyel nagyot tudnak hasítani, így egyelőre nem írják le az esélyeiket. Ugyanakkor kis szélben 110 foknál élesebben nem tudnak élesebben menni – tette hozzá –, habár már látják, hogy ezt akár 80-90 fokra is le fogják tudni faragni. De nem a holnapi startig… Kaiser szerint nem lesznek nagyon csalódottak, ha nem ők lesznek a leggyorsabbak az 50. Kékszalagon, hiszen a csapat még csak 3 éve alakult.
„Hatalmas a többiek előnye: „Farki” már akkor Kékszalagokat nyert, amikor én még a kis optimisttel küzdöttem. Ez a csapat nem arra jött létre, hogy 2018-ban Kékszalagot nyerjen, hanem arra, hogy a következő 10 évben több szalagot nyerjünk, mint bárki más” – mondta Kaiser Kristóf, hozzátéve: „Lelkileg már golyóállóak vagyunk.”
A szárny koncepciója az áramlás optimalizálására épül. A két szárny között egy speciális düzni található, amelynek köszönhetően a merev vitorla nagyon hatékonyan működik. Nagyon feszes hajóvezetést ad, és sokkal jobban kezelhető, mint egy hagyományos vitorla. Hátránya viszont, hogy nagy erőkifejtés szükséges a kezeléséhez. „Kis szélben a hajót egy olyan lányhoz hasonlítanám, aki duzzog, de nem mondja meg, hogy mi a baja. Ezt a műszerek adatai alapján lehet csak megfejteni, ami eléggé időigényes feladat” – magyarázta Kaiser. Szerinte nem igaz az az általánosan elterjedt nézet, amely szerint a szárny kis szélben nem hatékony: tud az lenni, csak nagyon komoly ismereteket és tapasztalatot igényel a kezelése.
Mint a fentiekből kikövetkeztethető, a víz fölött repülő AC45-ösöket kezelni nem egyszerű feladat. A szakemberek szerint legalább száz nap kell ahhoz, hogy egy csapat átálljon erre a hajóra, és az MKB Extreme Sailing Team még csak 25 napnál tart. „Minden alaklommal fejlődünk egy kicsit, találunk 1-2 csomónyi sebességet még a hajóban, de nagyon hiányzik az a fleet racing, amikor nagyjából egyforma hajókkal mennénk egymással szemben, hiszen úgy könnyebb lenne elhelyezni magunkat a mezőnyben. De nem írjuk még le magunkat, hiszen a Kékszalagon nem feltétlenül az nyer, aki a legjobban ismeri a hajót, hanem az, aki a legjobban ismeri a tavat” – foglalta össze a kormányos.
Komoly várakozásokkal néz a verseny elé a Team Black Jack legénysége is. A hajót az immár egyre inkább balatoni profinak is számító Roland Gäbler viszi – egyre jobb eredményekkel. Mindez jól jelzi, mennyire összekovácsolódott a csapat. Ezt emelte ki a német csapatkapitány is, aki így fogalmazott:
„Csapatként nagyon jól működünk együtt, amit bizonyít, hogy már három versenyt nyertünk az idén. Persze, ettől még a Kékszalag óriási kihívás, hiszen nincs még egy olyan verseny a világon, ahol ennyiféle katamarán állna rajthoz. Nincs más hely, sem más verseny, amelyre minden évben ennyi innovációval készülnének. Minden csapat keményen próbálkozik és fejleszt évről évre, így nagyon kemény a lesz mezőny.”
Gäbler szerint a Balaton az európai hajós innovációk high-tech központja. „Ha visszatekintek 2010-re, amikor a versenyt először megnyitották a katamaránok előtt, 6-7 ilyen hajó volt még csak csupán. Ma meg csak kapkodja az ember a fejét a rengeteg új hajót látva. És bár a legnagyobb figyelem a katamaránokra irányul, azért azt sem szabad elfelejteni, hogy a monohull kategóriában is fantasztikus fejlesztések zajlanak, rengeteg sportos hajó jelent meg dönthető tőkesúlyokkal és komoly versenyvitorlákkal.”
A Black Jack kormányosa elmondta azt is, hogy nagyon szeret itt versenyezni, mert gyakran változik a szél, rengeteget kell alkalmazkodniuk, ami roppant érdekessé teszi a versenyt.
Persze nem Gäbler lesz az egyetlen külföldi a mezőnyben: az ESS világkupa-sorozatban versenyző Red Bull Extreme Sailing Team két hajóval, egy Extreme 40-es és egy GC32-es katamaránnal is indul az 50. Kékszalagon. Az egyiket Roman Hagara, a másikat Hans-Peter Steinacher fogja kormányozni. Steinacher elmondta: „Tegnap már 32 csomós szélben volt módunk menni az első napunkon is. Nagyon örülünk, hogy a Red Bull és az Erste jóvoltából csatlakozhatunk ehhez a vitorlás fesztiválhoz. Két hét múlva Cardiffban lesz jelenésünk az Extreme Sailing Series következő futamán, de igyekszünk a legtöbbet kihozni magunkból.”
Ez a verseny persze egészen más, mint amihez az osztrák profik (a Red Bull háromszor végzett eddig a harmadik helyen az ESS-ben) hozzá vannak szokva. „Mi általában 15 perces futamokon veszünk részt, ez pedig egy 160 kilométeres verseny, tehát ez nagyon más világ. Ugyanakkor a Fertő-tavat ismerem, attól nem messze nőttem fel, és 2010-ben már versenyeztem a Kékszalagon. Remélem, tudom majd hasznosítani ezeket a tapasztalataimat” – mondta Hagara. Viccesen hozzátette: „Ha mégsem, akkor majd követem a magyar csapatokat!”
Steinacher szerint 5-10 csomós szélre számítanak, és bíznak a nagyon jó előrejelző rendszerükben. Lesz egy magyar vitorlázó is a hajón (az Erste Higgy magadban! kampány keretében), akinek a helyismerete sokat segíthet.
„Nem vitás, hogy a többiek jobban ismerik a tavat, mint mi. Ez hosszú táv, akár az éjszakába is belenyúlhat. Ez a verseny nem annyira a hajókezelés fortélyairól szól, így abban hiába vagyunk jók, nem fog akkora taktikai előnyt jelenteni számunkra, mint a helyismeret. Biztosan lesznek nehéz szakaszok a versenyben, de reméljük, meg tudjuk mutatni, hogy mire vagyunk képesek” – összegezte az osztrákok várakozásait Roman Hagara.
