Csaknem megszűnt: tavaly a verseny alapítója, Fa Nándor elbizonytalanodott a folytatást illetően. Bármennyire szerette volna versenyével a hajóépítő kedvet is ösztönözni, 2010-ig egyedül ő tervezett és épített speciális, 8 méteres, szólóvitorlázásra készült versenyhajót. Ám a versenyzőtársak meggyőzték a folytatásról, és 2011-ben két új 8m PRO is vízre szállt.
A verseny most vált igazán azzá, aminek Nándi annak idején megálmodta: a magyar vitorlássport fejlődését sokoldalúan ösztönző eseménnyé. A szervező a tizenegyedik alkalomra új kiindulási kikötőt választott, és ennek megfelelően változott a pálya is. Kijelenthető, hogy mindegyik újítás jót tett a versenynek…
Ismét Litkey
Ezt a tókerülőt is Litkey Farkas nyerte. Sokan unják már az ilyen mondatokat? Hát kérem, bármely hasonló tehetségű magyar vitorlázónak adott a lehetőség Farky legyőzésére! Kicsit ugyan rá kell feküdni a témára, mert az említett úriember bő évtizede foglalkozik a kérdéskörrel, és az ezalatt az idő alatt begyűjtött tíz Kékszalag és három TBS Nagydíj-győzelme bizonyítja, hogy eredményei nem véletlenszerűek. Idén ráadásul mindehhez hozzátette a Keszthely–Kenese szólóverseny megnyerését, hiszen fél távon is ő a legjobb.
Mondhatnánk, hogy persze, mindig a leggyorsabb hajóval megy – csakhogy ez nem igaz. Pontosabban: Farky mindig nyerőesélyes hajóval indul, majd az esélyeket jó százalékkal valóra váltja. (Köztes gyakorlásként pedig mindenféle hajóosztályok bajnokságain győz vagy dobogós.)
Új hajók és a régiek
Sokak szerint az idei volt a TBS Nagydíj történetének eddigi legerősebb mezőnye. Lehetséges. Fa Nándor felújította, átépítette tavaly győztes hajóját, tehát gyorsabbá vált. Elkészült az ugyanabból a héjsablonból kikerülő Flaar 8-as első példánya, Varga Lajos Nelsonja. Vízre került és a Keszt-hely–Kenese szólóversenyt már meg is nyerte a Justin-tervezésű Code8, Litkey Farkassal a fedélzetén. Várható volt, hogy ezek a hajók kiemelkednek a mezőnyből. Ám a Balaton általában gondoskodik arról, hogy más is beleszólhasson a versenybe. Itt, a mi tavunkon a szél nem, vagy csak nagyon ritkán egyenletes tószerte. Egy balatoni tókerülőn többnyire nem pusztán a hajósebesség határozza meg a sorrendet. Most is kellett finesz és némi szerencse, így a legfelkészültebb 8mOD-val versenyzők is a gyorsak közé, eléjük kerültek. De még néhány kisebb, rövidebb, amúgy teljesen esélytelen hajóval, vagyis Melges 24-gyel (Rick Gergő) vagy Elliott 770-nel (Fazekas László, Münch István) vitorlázó is megnehezítette a győzelemre törő gyorsabbak dolgát.
Akadt persze olyan is, aki hajója alapján elsősorban csak a részvételért, a feladat teljesítéséért szállt harcba. Az alapfelszereléssel vitorlázó 8mOD-k, köztük néhányan autopilot nélkül, illetve a Delphia 24-essel induló Juhász György, a gyönyörű, liftkieles Tofinou 8-assal versenyző Schőmer Norbert, illetve Szeremley László egyedi hajójával. Még náluk is jobban kilógott a sorból Déry Attila, aki legújabb kis hajóját, a Flaar 18-as dingit próbálgatta a többiek között.
Fontos változást hozott az idei TBS Nagydíj abban is, hogy ismét csak egyetlen osztályban (maximum 8 méteres hajók) versenyeztek, és ez a jövőben is így marad.
A versenyzők
A 23 fős mezőny pusztán a versenyzőket tekintve is az eddigi talán legerősebb volt. A TBS Nagydíj örökranglistáját öt győzelmével vezető Fináczy György nem rajtolt (csak az Ötvenes cirkálójával követte a mezőnyt), ám ott volt a fia, Péter, aki 2009-ben győzelemmel vette át a stafétát, tavaly pedig ezüstérmes lett. Az említett Fa Nándor, Litkey Farkas, Varga Lajos hármas mellett többen rajthoz álltak a ranglista elejébe tartozók közül. Például Pálinkás Csaba (Picula), aki 2006-ban győzött is, vagy a korábbi kevés részvételekor szinte mindig dobogós Rick Gergő. Ismét csatasorba állt az a két versenyző, aki eddig minden egyes TBS Nagydíjon elrajtolt: Ambrózy György és Fazekas László. Nem utolsósorban pedig nyolc szóló-tókerülő újonc nevét olvashattuk a rajtlistán. ők persze csak ezen a versenyen voltak újoncok, de nem ismeretlenek a vitorlázásban.
A verseny Keszthelyig
Igazi szólóvitorlásverseny-hangulatot árasztott már a füredi kihajózás is, hiszen a motor nélküli hajókat motorosok segítették a pálya közelébe, pont, mint az óceáni szólóversenyeken. A 12 órai rajtnál erős, 15-20 csomós szél fújt a part felől, így a vállalkozó szelleműek bekészítették a bőszeles vitorlákat, amelyeket három perccel az indulás után volt szabad felhúzni. A győzelemre törők mind fel is húzták aszimmetrikus spinnakereiket, és jó néhányukat ideiglenesen le is győzte a technika. Varga Lajos hajója kitört szél felé, és közelségével hasonló fetrengésbe vezető manőverre kényszerítette Fa Nándit is, de a pöffös szélben mások is megküzdöttek az irány tartásával, olykor sikertelenül. A rajt után gyönyörűen vitorlázott a kis Melges 24-essel Rick Gergő, és vezette is a mezőnyt az egyébként az övénél gyorsabb hajók előtt, így ő vitorlázott át elsőként a Tihanyi-szorosnál. Az üldözőket a páros mutatványból feltápászkodott Nelson és a Fahajó vezette. A nyugati medencében aztán enyhült és egyenletesebbé vált a szél.
A hajókon már megszokott módon a Cason által biztosított GPS nyomkövető (Diwicon) jelenléte tette lehetővé, hogy az érdeklődők az interneten folyamatosan láthassák a versenyző hajók mozgását a Balatonon. A mezőny javarészt tengelyben vagy inkább az északi parthoz közelebb húzott, senki sem ment markánsan délre, a parthoz közel.
Ahogy az várható volt, az egyenletes szélben meglódultak a gyorsak. Nándi rövidesen lehagyta Gergőt, és az élre állt. Az első komoly választást, mint mindig, most is Badacsony közelében kellett meghozni. A szél gyengült, foltosodott és elfordult dél felé. Az északi part alatt kisimult a víz, a Szigligeti-öbölben is minden visszatükröződött.
Litkey a Code8-cal pengére húzott vitorlákkal törekedett fel északra, az olaj felé. Nándi inkább a déli oldalra tette a voksát, ahol még gyenge szél lengedezett, és arra indult. Lajos a Nelsonon tóközépen egy darabig vezetett, majd lavórba került és nagyon lelassult. Forgolódott, küszködött, de szinte semmit sem jutott előre.
Aztán, ahogy az a Balatonon olykor lenni szokott, igaza lett annak, aki a lavór felé ment: az északi part alatt, Badacsonynál és a Szigligeti-öbölben ismét északias frissülés terjedt le, amivel Litkey Farky elszáguldott. Mögötte haladt a két 8mOD, a Vizes8-as (Picula) és a Déli Szél (Fináczy Peti), valamint Rick Gergő és Münch István a kisebb hajókkal. Nándi kapaszkodott fel délről, és alattuk kezdett elmenni a gyors hajójával. Mögülük megindult végre a Nelson is.
Keszthelynél 5 óra 25 perccel a rajt után elsőként fordult Litkey és a Code8, előnye negyed óra volt. Mögötte egymás nyomában jött Nándi és Lajos, de alig vitorláztak az üldözők előtt. Keszthelynél még aránylag egyben volt a mezőny, hiszen még az utolsók is csak egy-másfél óra hátrányban voltak a vezető hajóhoz képest.
Keszthelyről vissza
Litkey magabiztosan vezetett, de Nándit a bója után pillanatok alatt megelőzte Varga Lajos.
Az elsők nem trükköztek és egyenesen vágtak át a Szigligeti-öblön Badacsony felé. Aztán naplementekor lassan dönteni kellett az éjszakai irányról. Ilyenkor kell kitalálni, hogy a sötétben, amikor várhatóan megnyugszik a légmozgás a Balatonon, hol lesz parti szél, délen vagy északon.
Litkey dél felé ejtett. A lenyugvó nap fényében ezt jól látták az üldözők. Nándi követte, és Fonyód felé vette az útját, Varga Lajos viszont maradt északon. Később egyikőjük sem ment markánsan partközelbe, és végigvergődték az éjszakát.
A sötétben az elálló szél nem csak idegölő álldogálást jelent. Jó eséllyel ilyenkor sűrű rajokban számlálhatatlan árvaszúnyog lepi el a hajót, és erőtlen, mindentől szétkenődő testeikkel zöldre festik, nyákosan csúszóssá teszik a hajó minden porcikáját. Már csak miattuk is szerencsés az, aki elkerüli a szélcsendes részeket és szélben, csaknem szúnyogmentesen halad.
Farkasnak sem jött be a déli part, így a napafelkelte Földvár magasságában új éllovasokat köszöntött. A két legjobb 8mOD, Pálinkás Csaba és Fináczy Péter az északi part közelében éjszaka is jól haladtak, így ők vitorláztak át a csövön az élen.
Picula a THE-kikötő magasságában a hegy alatt leparkolt és szépen megvárta, amíg Fináczy, majd Litkey elvitorlázott mellette. Farkas nagy megkönnyebbüléssel láthatta, hogy két gyors ellenfele messze lemaradt az éjszaka.
Káptalanfürednél is még a Déli Szél vezetett, de a gyorsabb Code8-asnak sokáig nem állhatott ellen. Hajnali öt előtt öt perccel Almádinál Fináczy a bójánál még elsőként fordult, de Litkey csak méterekre volt tőle lemaradva.
Az előnyük magabiztos volt, mert a megálló szélben Picula a Vizes8-assal egy órával később érkezett csak a bójához, nyomában Szutrély Gergővel. A doki valamit nagyon jól csinált az éjszakában, és a keszthelyi nyolcadik helyéről 8mOD-jával előrekapaszkodott.
Bő félórával később kerülte a pályajelet a Nelson. A nyomában Epacher Péter, aki fantasztikusan jól vitorlázott, hiszen egy régi, minden extra felszerelés nélküli 8mOD-val versenyzett. Ugyanilyen jó teljesítmény kellett ahhoz is, hogy mögötte jöjjön a Delphia 24-essel Juhász György, majd az Elliottal Münch István. Az éjszaka java részét árvaszúnyogok társaságában töltő Fa Nándi csak a tizenharmadik volt ennél a bójánál.
Befutás
Az utolsó előtti szakaszon a szél gyenge volt, a hajók bőszélben halzolgatva vergődtek Aliga, az utolsó bója felé. A gyorsak itt egyértelmű előnyben voltak. Litkey Farky félórás előnyt kovácsolt a bójáig, Picula még harmadik volt, de Varga Lajos félórás hátránya hozzá képest már a múlté lett. Nándi már a kilencedik helyen fordult, de előtte Rick Gergő varázsolt a kis Melges 24-essel, és a hatodik helyen kerülte a bóját. A gyenge szélben itt már nagyok voltak az időkülönbségek, különösen a mezőny második felében. Litkey reggel hatkor fordult, az utolsók csak délután háromkor értek ide.
Füred felé egyre több lett a vízen a hajó – Alsóörsnél rajthoz készülődött a Szüreti Regatta nagyhajós mezőnye – így nehéz volt szemmel tartani az ellenfeleket. A 3-4 csomós nyugatiban éles menetben lehetett húzni Füred felé.
A cél előtt aztán újabb szélcsend és várakozás: Litkey megállt, Fináczy közeledett, de a vezető hajó előnye túl nagy volt. 10 óra után pár másodperccel, 22 órányi vitorlázás után Litkey Farkas a Code8 hajóval teljessé tette idei tókerülő és szólóvitorlás aranyérem-győjteményét.
A második helyen Fináczy Péter futott be, aki nagyszerűen vitorlázott a Déli Széllel. Litkey Farky mondta róla a célbafutás után a parton: „Amit Peti most vitorlázott, az lenyűgöző és fantasztikus. Valószínűleg az ő vitorlázóteljesítménye a legértékesebb ebben a futamban.”
Fináczy viszont a tizedik helyen befutó Epacher Péter teljesítményét emelte ki:
„A hajója képességeihez mérten szerintem a legjobb eredményt érte el. Egy igen régi 8mOD-val, igen öreg vitorlákkal, extra felszerelés nélkül a 10. helyre jött be, úgy, hogy az ötödiktől mindössze 14 percet kapott. Megvert egy csomó gyorsabb hajót, köztük öt topgénuával felszerelt 8mOD-t. Pedig ezen a versenyen főleg topgénuát használtunk! Szívből gratulálok neki. Ki tudja, mire lesz képes jövőre, ha a jégvitorlása mellett a 8 méteresét is elkezdi tuningolni.”
Varga Lajos a Nelsonon a célig legyűrte Piculát, aki viszont mostani 4. helyével és az érte kapott pontokkal a TBS-örökranglistán az élre ugrott.
Rendkívüli Rick Gergő teljesítménye is, aki az MVM nevű Melges 24-essel 5. lett a gyorsabbak között. Fa Nándor idén végül örülhetett a 6. helynek is, hiszen, ha a vízen is lennének parkolóórák,
az ő számlája lehetne a legizmosabb. Fazekas László (Bernát, Elliott 770) lett a 7., ami egyrészt nem csak szép eredmény egy ekkora hajóval, másrészt sorozatát nem megszakítva ő az egyetlen, aki nem csak rajthoz állt minden eddigi TBS Nagydíjon, de mindannyiszor elérte a célvonalat is.
A teljesítmények méltatását egyenként folytathatnám, hiszen mindenki célba ért és büszke lehet erre a napra. A napra, ami némelyeknek másfél nap is lett, hiszen Déry Attila a kis Flaar 18-cal egy perc híján 32 órát vitorlázott.
A szólóvitorlás tókerülőn való részvétel lényegét idén a 8mOD-val versenyzett Beliczay Péter (Belo) látta és fogalmazta meg a legvilágosabban: „Az eredmény szinte lényegtelen, mert a körbekerülés önmagában egy TBS, vagyis Tuti Biztos Siker, mert megcsináltad egyedül azt, ami másoknak még csapatban is nehezen megy.”
Melyik a legnehezebb magyar vitorlásverseny?
Természetesen erre a kérdésre sokféle válasz adható. Talán még a vitorlázók nagy része is kapásból a Kékszalagot mondaná. De aki igazán aktívan műveli ezt a sportágat, az tudja, hogy távolról sem a híres tókerülő a legnehezebb verseny. Sőt! Sokak szerint egyik-másik olimpiai osztályban vagy a legerősebb nagyhajós osztályok sorozat-pályaversenyein diadalmaskodni lényegesen nagyobb feladat, mint a népszerű túraversenyen.
Ám ha a tókerülést nem csapatban, hanem szólóban kell teljesíteni, ráadásul kiélezett, szoros versenyben, a legjobb magyar vitorlázókkal küzdve, akkor az már igazán emberes feladat, ami jelen esetben nem más, mint a TBS Nagydíj.
Fa Nándor neve fogalom a magyar vitorlázásban, különösen, amióta 5. helyen ért célba – ráadásul legjobb nem franciaként – a világ kétségtelenül legnehezebb vitorlásversenyén, a kikötés nélküli szóló földkerülőn, a Vendée Globe-on.
Földkerülő szólóvitorlázói karrierjének lezárása (ő) után Nándi nem vonult csonttoronyba, nem csak mesélgetett élményeirűl, hanem nekilátott szólóvitorlázó-életet teremteni a Balatonon. Az alapok a Kövendi Dénes szervezésében elindult Marina Kupa egykezes versenyekkel már adottak voltak, ám Nándi fejében a szólóvitorlázás összekapcsolódik a kreativitással, a hajótervezéssel és építéssel.
Így hát az ezredfordulón maximum 8 méteres hajókra írta ki egyszemélyes, kikötés nélküli tókerülő versenyét, azt remélve, hogy a résztvevők nekilátnak kifejezetten ennek a kihívásnak megfelelő hajókat tervezni és építeni. Annyi pechje volt, hogy a Balatonon elterjedt 8mOD hajók kiválóan alkalmasak voltak a feladatra. Igaz, ezért versenyezhetett már az első TBS Nagydíjakon is kiegyensúlyozott, erős mezőny.
Végül ő maga lett az úttörő ebben is. Négy évvel ezelőtt megtervezte és megépítette (Déry Attila és a Pauger műhely segítségével, közreműködésével) a maga 8mPRO típusnak nevezett hajóját, a 77-es rajtszámú Fahajót, amely az óceáni versenyvitorlások kicsinyített, „balatonizált” változata.
Ám követői sokáig nem akadtak, így csaknem kedvét vesztette a hiábavaló harcban. Tavaly komolyan foglalkozott a gondolattal, hogy a tizedik verseny után nem folytatódik a TBS Nagydíj. Ám a versenyzőtársak meggyőzték a folytatás szükségességéről. A legerősebb meggyőzés persze az idén vízre került két új, speciálisan erre a versenyre tervezett, fejlesztett új hajó. Varga Lajos megbízásából Déry Attila a Fahajó terveit fejlesztette tovább (Flaar 8), majd a Pauger műhelyben Andrej Justin tervei alapján elkészült a kifejezetten
e sorozatnak álmodott CODE8 első darabja is. A versenytársak felbukkanásának hírére Fa Nándor is új erőre kapott, és átépítette, modernizálta hajóját. Így már három 8mPRO vitorlázott a 11. TBS Nagydíjon. A verseny most és ezzel vert végképp gyökeret.
Hiába, megszokhattuk: Nándi megvalósítja az álmait, elképzeléseit…
Képgaléria: