„Férfiuról szólj nékem, Múzsa, ki sokfele bolygott
s hosszan hányódott, földúlván szentfalu Tróját,
sok nép városait, s eszejárását kitanulta,
s tengeren is sok erős gyötrelmet tűrt a szivében,
menteni vágyva saját lelkét, társak hazatértét.”
(Az Odüsszeia kezdősorai)
Az európai írott történelem Homérosszal kezdődött. Az Iliász és az Odüsszeia máig is az európai középiskolai oktatás része, a két mű európai kultúránk közös alapja. Így minden európai egy kicsit magáénak érezheti az eposzok hőseit. Háromezer éves kérdés, megtörtént-e Odüszszeusz utazása. Az Odüsszeia egy látszólag megfoghatatlan és meseelemekkel teli hajóút leírása. De ha az utazást tengerészeti ismeretekkel olvassuk, akkor kellő szakértelemmel bizonyítható, hogy ez egy valódi hajóút volt. Hogy kié volt ez az útvonal? Nos, azt nem tudom. Homérosz mindenesetre Odüsszeusznak hívta ezt a bátor tengerészt, használjuk hát mi is ezt a nevet.
Thor Heyardal nevezetes expedícióival a régi idők hajózási módszereinek létezését és használhatóságát bizonyította be. Először én is abban gondolkodtam, hogy meg kellene építeni Odüsszeusz hajójának mását, és azzal útra kelni. De tervemet hamarosan el kellett vetnem, mivel Odüsszeusz bolyongásait elsősorban az időjárás szeszélye és nem hajójának vagy a hajózási módszerének valamilyen jellemzője határozta meg. Esetleg tudnék egy ógörög hajót rekonstruálni, ám nem tudnék megrendelni egy 9 napos vihart a Malea-foknál, egy 6 napos szélcsendet a Tirrén-tenger nyugati részén, vagy egy kellemes, 9 napos, enyhe nyugati szelet Szicília északi részén stb. Röviden: az én feladatom csak az egyes helyszínek azonosítása, az útvonal meghatározása volt.
Az elmúlt 2-3000 évben nagyon sokan próbálták meghatározni Odüsszeusz bolyongásainak útvonalát, de senki sem használta a tengeri hajózás tudományának eszköztárát erre a célra. Az én hajózási elméletem alapjául E. Bredford útvonala szolgált, amely a 6 éves tengerészeti egyetemen szerzett elméleti és a 36 éves gyakorlati hajózási tapasztalataim alkalmazásával született.
Odüsszeusz útvonalának hajózási elméletéhez elsődleges feladatként meg kell határozni a kort, amikor az utazás megtörténhetett, a hajók nautikai tulajdonságait, az akkor alkalmazott hajózási módszereket, a szelek irányát és a hajózás időrendjének matematikai modelljét.
Módaszertan
A kalandoknak is lehet valami valóságtartalmuk, de az útvonal meghatározásában nincs jelentőségük, továbbá nem az én illetékességem, hogy ezt a kérdéskört vizsgáljam. A kor meghatározására az Odüsszeia 20. énekének 357-358. sora alkalmas, amikor egy teljes napfogyatkozást ír le Homérosz: „a nap kialudt már, nincs odafönt, s a sötétségnek vészes köde terjeng”. A véletlen játéka lenne, hogy időszámításunk előtt 1177. április 16-án 12 óra 22 perckor szinte teljes (98,6 százalékos) napfogyatkozás volt Ithaka felett? Ez talán még igen, de ha figyelembe vesszük, hogy a 14. ének 161-162. sorában ezt írja Homérosz: „Még ugyanebben az esztendőben megjön Odüsszeusz. Majd mikor elfogy a hold, és kezd növekedni az újhold”. Napfogyatkozás csak újholdkor fordul elő. Így ez bizonyítja, hogy Odüsszeusz utazásának vége i. e. 1177. április 16-án volt.
Nagyon nagy probléma volt a hajó és hajózási tulajdonságainak meghatározása, mivel írásbeli utalás nincs erről. Csak töredékeket és igen primitív ábrázolásokat lehet találni, kicsit olyan a helyzet, mintha 3-5 éves gyerekek rajzaiból szeretnénk hajót építeni. Az általunk ismert hajók ábrázolásai 5-700 évvel Odüsszeusz utazása után keletkeztek.
Az Odüsszeia szövegét elemezve meg kell állapítani az azonosításához szükséges hasznos információt. Ha a hajózás útvonalát keressük, akkor számunkra az igazi értéket a helyszínek közötti hajózások időtartama, a szelek alapján a hajózások iránya, helyszíneinek leírása hordozza. Például, ha 6 napig evezve jutottak el valahová, az egyértelműen meghatározta a hely távolságát. Az ilyen jellegű távolságmérés a szárazföldre alkalmazva széles körben használatos volt a mi nyelvünkben is, például a „3 napi járóföldre van” kifejezés formájában. Ha ezek az odüsszeuszi idők, távolságok csak egy kitalált világban, a képzelet szülöttei lennének, akkor a nagy távolságokra azt mondhatták volna, hogy például 77 napig vagy 100 napig tartott az út. Hiszen ezzel csak az út nagyságát jellemezték volna, elkerülve a nagyotmondást. Ha azonban a hajózási információk igazak, tényszerűek, akkor a távolságok és az irányok alapján egy logikus hajózási útvonalat kell kapnunk, szakadások és ugrások nélkül. Az útvonalat az egyes helyszíneken megemlített részleteknek kell megerősíteniük. Ha ez mind a 16 helyszínre érvényes, akkor a kapott pontok egy hajózás útvonalát határozzák meg.
Hádész országa
Talán ez a legizgalmasabb és a legvitatottabb helyszíne az Odüsszeiának, hiszen itt a holtak birodalmát keresték – természetesen Odüsszeusz ott nem járhatott. Járhatott viszont egy olyan különös helyen, amely valahogy hasonlíthatott a képzeletbeli Hádész országához. Nekem az Odüsszeiát olvasva olyan érzésem támadt, mintha Odüsszeuszék egy vulkanikus szigetre kerültek volna, ahol barlangokat, föld alatti folyót találtak, és a vulkanikus gázoktól elbódulva hallucinálhattak valamit.
Az Odüsszeia szövegéből (9. ének 505. sor-tól) a következő, számunkra fontos információt kapjuk:
1. Hádész országába el lehet jutni hajóval,
2. az északi szél fogja elvinni őket, vagyis ez a hely a Circeo-foktól délre esik,
3. az Ókeánosz veszi körül, és ez egy sziget,
4. a szigetnek valóságos, fákkal jellemezhető partjai voltak,
5. a szigetnek titokzatos lakói voltak, akik városban laktak, utcákat építettek,
6. estére odaértek, tehát legfeljebb egynapi hajózásra lehettek,
7. olyan hatás érte őket, amely alkalmassá tette ezt a helyet a Hádész országával való azonosításhoz,
8. az események után először evezve, majd később vitorlával hajózva, még a hajnal beköszönte előtt visszaérkeztek a Circeo-fokhoz,
Nagyon sok különböző elmélet született Hádész országával kapcsolatban. A legtöbb kutató a Gibraltári-szorossal, a Héraklész oszlopaival azonosítja ezt a helyet. Van, aki Izlandot, van, aki a Tűzföldet tartja Hádész országának. Ennek oka valószínűleg az, hogy az Odüsszeiában Hádész országát az Ókeanosz veszi körül. Ezt az Atlanti-óceánnal azonosították a kutatók. Pedig az Ókeanoszt először a nagy földrajzkutató, Pytheász használta a mai értelemben, i. e. 325-ben, „Az Okeánoszról” című munkájában. Így évszázadok választották el a homéroszi Ókeánoszt az Atlanti-óceántól. Homérosz még nem ismerhette az Atlanti-óceánt, hiszen akkor még Olaszország létezéséről sem tudtak.
Meghatároztam, hogy Homérosz összesen 15 alkalommal említi meg az Odüsszeiában Ókeánoszt, amelyből
– 8 alkalommal a Hádészt (szigetét?) körülvevő tenger leírásához használja. Itt a következő jelzőket alkalmazza: „mélyforgós”, „mély vizű”, „sebes áradatú” folyam vagy jelző nélkül. Mintha egy sebes sodrású, veszélyes folyóról beszélne, amely könnyen elragadhatja a gyanútlan fürdőzőt. A jelzők talán a tenger veszélyességére utalhatnak.
– Négy esetben, mint a keleti irányt jelöli e szóval, ahonnan felkel a nap, és a hajnal jön. A kis-ázsiai partokat kivéve a legtöbb, görögök lakta tengerparti helyen a nap a keleti irányban látszódó tengerből kél fel. Érdekes módon egyetlenegyszer sem használja a lenyugvó nappal kapcsolatban a fenti jellemzőket.
– Egyszer az északi irányt jelenti, ahol nem érinti a Göncölszekér a tengeri horizontot. Ez azt bizonyítja, hogy akkor már ismerték a cirkumpoláris (az égi pólus körül keringő, soha le nem nyugvó) csillagképeket, és ezzel az égi pólust és az általa meghatározott északi irányt.
– Egyszer, mint az istenek Élüszion mezején a nyugati irányból fújó szél keletkezési helyét. Homérosz számára valóságban létezett ez a hely, valahol északon. Ma már köztudott, hogy a mérsékelt égövben a nyugati szél az uralkodó, ezért a kifejezés itt is a tengert helyettesítheti.
– Egyszer, mint Kirké anyai nagyapját. Ebben az esetben egyértelműen mitológiai személyként használta Homérosz az Ókeánosz kifejezést.
A fenti 15 estből 14 alkalommal a szövegben az „Ókeanosz”-t a „tenger” szóval helyettesíthetnénk, anélkül hogy ebből bármilyen megértési zavar támadna. Így a továbbiakban a tenger szinonimájaként fogom az Ókeanoszt használni.
Meg kell jegyeznem, hogy a tengerészek számára igazából csak annyi a különbség a tenger és az óceán között, hogy az utóbbi nagyobb, és az ugyanolyan szél nagyobb hullámokat kelt rajta. E vizek sótartalma, áramlási rendszerei, élővilága stb. mind-mind egységes egészet alkot, amelyben a (mellék)tengerek az egyes óceánok szerves részei.
Nézzük meg a homéroszi eseményeket: Odüsszeuszék kihozták a napvilágra az egy éve a barlangban tárolt hajójukat, felszerelték, és kora délután útnak indultak vele. Északi szél fújt az Odüsszeia szerint, és ebben vitorláztak. vass ponza 5402 15
Galériához kattintson a képre!
Ekkor a hátszélvitorlázat miatt csak a délkelettől délnyugatig tartó szektorban tudtak hajózni, majd estére megérkeztek Hádész országába. Ez idő alatt legalább 16 tengeri mérföldet tettek meg, de nem juthattak 30 tengeri mérföldnél messzebb (a vitorlázó hajó sebességét szintén az Odüsszeiából lehet meghatározni.) Ha felrajzoljuk a térképre ezeket a körcikkeket a már korábban azonosított Kirké szigetétől, akkor négy sziget esik ebbe a számított területbe: a Palmarola, a Zanone, a Ponza és a Ventotene. Első expedíciónk során bejártuk mind a négy szigetet. A legkevésbé esélyes, a szektor keleti felében lévő Ventotenét és az északi Zanonét rögtön törölhetjük a lehetőségek közül, mivel olyan meredek a partjuk, hogy ott lehetetlen kikötni. Csak sokára ejtettük el Palmarolát is, mivel ezt viszont túl kicsinek találtuk. Végül a fizikai adottságok alapján meggyőződtünk róla, hogy csakis a Ponza-sziget lehetett a „túlvilági események” helyszíne. Itt ma is vulkanikus tevékenység zajlik, egyes helyeken még ma is gázok törnek fel a földből. A környék tele van barlanggal, és a természet fantasztikus formákat, színeket hozott itt létre. A Földközi-tenger medencéjében erre a szigetre illik rá legjobban a Hádész országa jelző.
További megerősítést nyerünk akkor, ha megvizsgáljuk a visszaút körülményeit. Az Odüsszeia szerint a „rózsás ujjú hajnal” már Kirké szigetén érte a görögöket. Kirké szigetétől a Ponza-sziget távolsága 18 tengeri mérföld. Gyakori itt az olyan időjárási helyzet, amikor napközben a parti szél fúj észak felől, aztán éjjelre eláll, majd megfordul és a part felé kezd fújni ismét. Ha hőseink éjféltájt elindultak, hajnalra valóban visszaérkezhettek a Circeo-fokra.
Az eposz összes helyszínére megpróbáltam a hasonló jellegű ismérveket és bizonyítékokat meghatározni. Olyan volt ez, mintha az egyes azonosított helyszíneket különálló gyöngyszemekként egy cérnára fűztem volna fel. Ha minden gyöngyszem a helyére kerül, egy nyakláncot kapunk, Odüsszeusz útvonalát. A módszer és az elméleti következtetések ellenőrzésének érdekében került sor a 2000. Évi Odüsszeusz Expedícióra, amely végigjárta a feltételezett útvonalat. Erről az útról részletesebben a www.odysseus.hu oldalon lehet információhoz jutni. Itt le lehet tölteni az expedíció 3 részes filmjét, és az Élet és Tudományban megjelent 8 részes cikksorozatban meg lehet ismerni a részleteket.
A 2000. évi Odüsszeusz Expedíció gyakorlatban igazolta az elméleti kutatások helyességét, de az idő múlásával a témával kapcsolatban új kérdések merültek fel. Így például az, hogy miként jutott el Odüsszeusz Trójától a Malea-fokig, mi lehet a Phajákok országának meghatározásában szereplő ellentmondás oka, a Szirének Szigetétől a Szkülláig vezető út részletei stb.
A cél
Az Odysseus Expedíció 2.0 célja, hogy
1. film készüljön az új helyszínekről
2. az európai embereknek bemutassa közös kulturális alapjainkat, és az Odysseus Expedíció 2.0-ról készített filmmel egyetemleges európai értékeket képviseljünk
3. a középiskola tanároknak eszközt biztosítson az ókori irodalom érdekes, figyelemfelkeltő tanításához
4. a középiskolai diákok számára megmutassa az ókori irodalom szépségét és testközelbe hozza az Odüsszeiát
5. Trójától Ithakáig Odüsszeusz útvonalát bejárva bemutassa, hogyan lehet tengerészeti módszerekkel és az ókortörténet felügyeletével 3000 év távlatából azonosítani az Odüsszeia helyszíneit
6. az azonosított helyszínekkel igazolja, hogy az Odüsszeia megtörtént események (egy utazás) leírásán alapszik,
7. megmutassa a mai kor embereinek, hogy az Odüsszeia eseményeinek helyszínei ma hogyan azonosíthatók tudományos módszerekkel, és ezek a helyszínek hogyan néznek ki most
8. összehasonlítsa, hogy a két expedíció között eltelt 13 évben hogyan változtak a helyszínek, a természeti és a mesterséges környezet
9. végül, de nem utolsósorban, hogy egy bárki által hajóval követhető útvonalat dolgozzon ki, amellyel az érdeklődők hajóval bejárhatják az Odüsszeia helyszíneit.
Szakaszok
Az Odysseus Expedíció 2.0 a következő szakaszokból fog állni:
1. szakasz – Égei-tenger:
Athen–Chanakalle–Lavrion 651 tmf/14 nap/ 2013. jún. 13.–2013. jún. 27.
2. szakasz – Földközi-tenger:
Lavrion–Djerba–Palermo 1183 tmf/14 nap/ 2013. jún. 27.–2013. júl. 11.
3. szakasz – Tirrén-tenger:
Palermo–Bonifaccio–Messina 889 tmf/13 nap/2013. júl. 11.–2013. júl. 24.
4. szakasz – Jón-tenger:
Massina–Malta–Ithaka–Korfu 707 tmf/9 nap/ 2013. júl. 24.–2013. aug. 02.
Az Odysseus Expedíció 2.0 hossza: 3430 tmf/ 50 nap
Minden szakaszon a 2. Odysseus Expedíció vezetőjén (Vass Tibor) kívül legalább 3 fő hajózási képesítéssel rendelkező személynek (a továbbiakban: navigációs személyzet) kell lennie a folyamatos hajózáshoz szükséges navigációs őrszolgálat ellátására és a hajózás biztonsága érdekében. Milyen lesz az Odysseus Expedíció 2.0? Nem tudom, de azt igen, hogy életem eddigi legszebb, legizgalmasabb hajózása a 2000. évi Odüsszeusz Expedíció volt. Remélem az Odysseus Expedíció 2.0 majd az elsőt is felülmúlja, megerősít a helyszínek azonosításában, és sikerül az ókori kultúrát a mai emberekhez ezzel az úttal is közelebb hozni.
Szerzőnk a Magyar Jacht Akadémia vezetője, navigátor-mérnök
Az Odysseus Expedíció 2.0 vezetője, Vass Tibor okleveles tengerhajózási navigátor-mérnök, az Odüsszeusz útvonalát feltáró hajózási elmélet megalkotója, a Magyar Jacht Akadémia vezetője. Vass Tibor szervezte és vezette a 2000. évi Odüsszeusz Expedíciót. Az expedíció a Magyar Jacht Akadémia tulajdonát képező GibSea 51 típusú, Odysseus nevű hajóval fogja bejárni Odüsszeusz útvonalát. A hajón 5 kabin van 5 fürdőszobával és megfelelő méretű konyhával.
Képgaléria:
