…először azt kellene megvizsgálni, mire is van szükség a sikerhez.
Az MVSZ megbízásából 2008 január–februárjában Ausztráliában jártam. Jelen voltam a kvalifikációs versenyek nagy részén, pontosabban a 470-es és a Laser-világbajnokságokon. Sokan, sokszor tettek fel kérdéseket azóta a történtekkel kapcsolatban, elsosorban az eredménytelenség okait keresve.Bennem is kialakult egy elképzelés arról, miért történt az, ami történt. Melyek azok az okok, amelyek miatt már évek óta nem lépünk elore. Min kellene változtatni és hogyan? E kérdésekre, és versenyzoink szerény szereplésére a magyarázat nem egyetlen cikk témája. A válasz alól nem szeretnék kibújni, de meggyozodésem, hogy a hirtelen haragú hazai elemzés helyett eloször azt kellene megvizsgálni, mire is van szükség a sikerhez.
…nem a napjaik része a sport, hanem a sport az életük
A vitorlázás jelentős változásokon ment keresztül az elmúlt 10-15 évben. A nemzetközi versenyeken eredményes versenyzők ma már nyugodtan kijelenthetően profik. Sikereket ma már csak azok érhetnek el, akik a sportot, a vitorlázást helyezik minden elé, a sportolás köré alakítják ki az életüket. Nem a napjaik része a sport, hanem a sport az életük, amíg a csúcsra nem érnek. Számtalan példa van rá, hogy megfér a sport mellett a tanulás és a munka is, de sok egyébről ezekben az időkben bizony le kell mondani. Senki nem lepődik meg azon, ha egy 16-20 éves teniszező, aki bekerül az első 200-ba a világranglistán, elsősorban csak a tenisszel foglalkozik, és mindent annak rendel alá. Tanulmányait magánúton végzi és támogatásra szorul, míg be nem kerül a legjobbak közé. Állítom, ma már ez történik a vitorlássport élmezőnyében is. Elsőként megpróbálom egyszerűen összefoglalni a kezdeti lépések lényeges részeit.
Mi kell az eredményes sportteljesítményhez? Elsősorban SZORGALOM! Ez az, amiben mindenki egyetért a világ minden pontján, bármely sportágról is legyen szó. A vitorlázás nagyon összetett tevékenység, nem összehasonlítható más sportágakkal. Szokták mondani rá leegyszerűsítve, hogy technikai sport – ez csak részben igaz. Hiszen a versenyzőn kívül kell hozzá versenyképes felszerelés (hajó, vitorlák, árboc stb.) és sok egyéb is. A technikai feltételek biztosítása az egyszerűbb feladat, ahhoz ugyanis „csak” pénzre van szükség. Nagyobb feladat a versenyző biztosítása, az emberi tényező tekintetében az olimpiai és egyéb kishajós osztályokban való versenyzéshez szükség van a következőkre:
– Szorgalom.
– Sebességérzékelés és egyensúlyérzék, ami kell a jó hajóbeállításhoz, hajóvezetéshez.
– Térlátás, ami szükséges a vitorlák beállításához, és a verseny során a pozíciók megítéléséhez és hozzá a helyes taktika kiválasztásához.
– Tartós koncentrációra való képesség. Kell a hajóvezetéshez, a taktikához, a többfutamos napokon mindenhez. Napi három futam estén 5-8 órát kell versenyben tölteni és folyamatosan koncentrálni.
– Erőnlét, állóképesség, fizikai erő, bátorság.
– Jó megfigyelőkészség, a változások felismerése, a víz és a szél mozgásainak gyors értékelése és eredményes hasznosítása.
– Kreativitás, műszaki érzék, gyors problémamegoldási képesség.
Az, hogy mikor melyik képességre van éppen nagyobb szükség, nagyban függ a szél erejétől és a pillanatnyi időjárástól is. A vitorlázás gyenge szélben hasonlítható egy nagy sakkjátszmához. Keresni kell a kedvező szél- és vízmozgásokat, ezek figyelembevételével felvenni a pályán kedvező pozíciókat, közben minden változásra reagálni kell a vitorlák állításával, a maximális sebesség eléréséhez. Erős szélben ehhez jön még a fizikai megpróbáltatás is. Mindez hasonlítható ahhoz a terheléshez, amikor a hegy oldalán, esőben, a sziklaszirtbe kapaszkodó hegymászónak még sakkfeladványokat is meg kell oldania. Hajóosztályonként változó, hogy mekkora a szerepe az erőnek, az ügyességnek és az állóképességnek. A képességek fejleszthetők, mindenkinek vannak vele született jó adottságai és fejlesztendő képességei.
Nagyon sok sportágban történik úgy a kiválasztás, hogy a szorgalmasakat keresik, és majd lesz közöttük egy tehetséges is. „Na abból már lehet valami.” Lehet, de még nagyon sok mindenek kell együtt lennie ahhoz, hogy valaki nemzetközi versenyek meghatározó szereplője legyen.
Hajóosztályok
Minden hajóosztály más és más képességeket igényel a versenyzőtől. Egészen más egy egyszemélyes, és más a két- vagy többszemélyes hajókban a feladat, ez nyilvánvaló. Mindenekelőtt el kell dönteni, hogy a versenyző alkatilag melyik hajóosztályban lehet eredményes. Például a Laser Standard megkíván egy legalább 180 cm magas, 80-82 kg súlyú jó fizikai adottságú versenyzőt. Ennél lényegesen kisebb vagy nagyobb alkattal nem lesz eredményes a sportoló. Aztán jönnek a fent ismertetett képességek, és az egyszemélyes hajókra tovább finomított egyéni jellemvonások. Mennyire szeret egyedül versenyezni és döntéseket hozni, hogyan tud sok információt hatékonyan összegezni stb. Minden hajóosztályban megvannak ezek a döntő szempontok, a súly, az alkat és a versenyzői képességek.
Kiválasztás
Amikor valaki elkezdi a (verseny) vitorlázást 8-10 évesen, ma már elég pontosan meg lehet állapítani, hogy milyen alkattal és fizikummal rendelkezik majd. Vannak erre szakosodott hazai laboratóriumok, ahol nagy biztonsággal készítenek felméréseket. Ugyanígy felmérhetők és előrevetíthetők a gyerekek pszichológiai jellemzői. Ismerve ilyen felmérések eredményeit, lehet tudni, hogy kit milyen hajóosztály felé érdemes terelni. Ha kihasználnánk ezeket a lehetőségeket, akkor nem fordulhatna elő, hogy valaki túl könnyű vagy túl nagy az adott hajóosztályhoz, amiben éveket eltöltött és nem jutott benne előre. Sajnos ez az eset nem ritka nálunk. Rengeteg hajóosztály van, és mindenkinek lehet találni alkatának és képességeinek megfelelő beosztást, ez a vitorlássport egyik nagy előnye és népszerűségének oka. Az olimpiai osztályokból nincs sok, és ezekben a hajókban ülnek a legfelkészültebb versenyzők, tehát itt minden apróságnak nagy jelentősége van.
Eredményesen versenyezni csak a mindenben alkalmasak tudnak. Hangsúlyozom: eredményesen versenyezni. Sokan vannak, akik megszeretnek egy-egy hajóosztályt és nem zavarja őket, hogy nem az ideális összetételben versenyeznek. Időnként érnek el szép eredményeket is. A könnyűek csak kis szelekben, a nehezek csak erős szelekben. Ugyanakkor a nagy nemzetközi versenyeket 6-7 naposra tervezik, és ennek egyik oka az, hogy ilyen hosszú időszak alatt nagyobb a valószínűsége annak, hogy többféle szélerőben és szélirányban lehet a futamokat megtartani. Éppen ezért komoly esélye a jó szereplésre csak azoknak van, akiknek közel tökéletesek az alkati jellemzői az adott osztályhoz.
Képzés
Minden képesség fejleszthető. Vannak, amelyek jobban, vannak, amelyek kevésbé. Kezdetben rengeteg új ismeretet kell elsajátítani ahhoz, hogy valaki egyedül elvezethessen egy hajót. Általában igaz az, hogy 6-8 évesen ajánlatos elkezdeni a vitorlázást. Ugyanakkor az is igaz, hogy nem a kor a döntő, hanem a gyerek egyéni tulajdonságai. Mennyire bátor, tud-e egyedül döntéseket hozni stb. Javasolt kezdetben 2-3 fős csoportokban hajóba ültetni őket, és a képzés során hamar kiválasztani azokat, akiket egyedül is lehet kormányhoz engedni, hiszen vannak, akik erre csak később lesznek alkalmasak. Nem ritka az sem, hogy valaki felnőttkorban ismerkedik meg a vitorlázással és eredményes versenyzővé válik. Rendelkezik a szükséges képességekkel, a „jó érzékkel”, hozza azt más sportágakból vagy az adottságai olyanok.
A gyerekek a látottak alapján ismétlik a mozgásokat, sajátítják el a tennivalókat. Nagyon fontos tehát a helyes bemutatás és annak folyamatos számonkérése. Számukra ez játék, mindent úgy kell kialakítani, hogy ez a játékosság minél tovább megmaradjon. Számtalan a jó szakkönyv és ismertető ebben a témában (főleg német és angol nyelven), de a pillanathoz, az adott helyzethez igazodó feladat kiválasztása az oktató, edző feladata. Nincs két azonos nap, azonos csoport, mert nincs két egyforma ember sem. Sok ötletre, találékonyságra és türelemre van szüksége a kezdőkkel foglalkozó edzőnek.
Eredményes versenyzéshez komoly elméleti tudással is kell rendelkezni. Életkortól és vitorlázásban szerzett gyakorlattól függően lehet ezekkel megismerkedni. Amikor már versenyekre készítjük fel a vitorlázót, minden új ismerethez szükséges annak elméleti alapjaival és összefüggéseivel is foglalkozni. Ebben az időszakban kell elkezdeni a speciális képzéseket, az egyes részfeladatok gyakorlását. Az első ilyen feladatok általában a rajtolás, a hátszelezés, a hullámokon történő hajóvezetés, manőverek (fordulás, perdülés stb.).
Néhány év alatt el lehet jutni egészen az apró részletekig. A képzés többségében komplex, de elengedhetetlenek az egyénre vagy csapatra tervezett részfeladatok, kampányok. Mint például a rajtolás, a hátszelezés (ezek a mániáim), de ilyen lehet a térnyerés különböző formáinak gyakorlása (élességi oldalon vagy a sebességi oldalon). Mindig mindent, minden szinten lehet, sőt kell is gyakorolni. Ehhez elengedhetetlen az edző és a versenyzők közötti bizalmi viszony. Igazából nem is csak edző kell, hanem egy csapat, aminek része az edző.
Kell egy csapat